Az energiaválság fokozódása miatt tanácskoztak az uniós tagállamok prominensei, a prágai találkozón azonban nem született érdemi egyezség. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter már a találkozó előtt is egyértelművé tette álláspontját, majd videoüzenetben adott tájékoztatást arról, milyen főbb stratégiai kérdésekről vitáztak. A tárcavezető szerint fontos, hogy az emberek tudják, mire kell készülniük, hiszen a jelenlegi helyzet azt mutatja, hogy hosszútávú globális válság van kibontakozóban.
Az elhibázott brüsszeli szankciók energiaválságot okoztak Európában. Azonban sajnos nem csak az árak, hanem az Európai Bizottság javaslatai is teljesen elrugaszkodtak a valóságtól. Vissza kellene végre térni a józan ész talajára, különben nagy baj lesz. Ma EU-s energiaminiszteri tanácsülés Prágában. Reméljük, újabb „remek” brüsszeli ötletek nélkül
– írta Szijjártó Péter közösségi oldalán. Prágába érkezve újságírói kérdésre válaszolva pedig azt is kifejtette, mi a magyar kormány álláspontja ezzel kapcsolatban.
Mint ismert, az Európai Unió a megugró energiaárak miatt kénytelen megoldást találni annak érdekében, hogy megvédjék a fogyasztókat a megugrott rezsiszámláktól, miközben Európát a közelgő tél, a megélhetési költségek válsága és a recesszió is fenyegeti. Mivel a gázárak csaknem 90 százalékkal magasabbak az egy évvel ezelőttinél, a legtöbb uniós ország gázársapkát szeretne, ám utóbbi pontos szabályozásában koránt sincs egyetértés. Néhány ország – köztük Németország, amely Európa legnagyobb gázpiacának számít – továbbra is ellenzi az ötletet. Az EU vezetői múlt heti megbeszélésein kevéssé tettek egyértelmű lépéseket ebben a kérdésben. Vannak olyan országok, ahol az „ibériai modell” felé hajlanak, vagyis, hogy gyors megoldásként maximálják az áramtermelésre használt gáz árát. Spanyolország és Portugália júniusban vezette be ezt a rendszert, amely hozzájárult a helyi áramárak visszafogásához. Az elképzelést más országok is támogatták, bár egyesek attól tartanak, hogy növelheti az EU gázigényét, mivel Spanyolország gázfelhasználása megnövekedett az intézkedés hatására.
Az EU-tagállamok nemrég megállapodtak az az Orbán-kormány által már hónapok óta alkalmazott extraprofitadóról is, amellyel a nagyvállalatok plusz nyereségeit fölözik le. Élesítették azt a rendelkezést is, amellyel a gáztárolók feltöltési kötelezettségeit és a villamosenergia-kereslet visszafogását célozzák meg, hogy kezeljék az energiaárak gyors megugrását, amelyet az Oroszország ukrajnai háborúja óta visszafogott gázszállítás okozott.
Nem született döntés, de Magyarország álláspontja egyértelmű
Az ülést követően a tárcavezető közösségi oldalán jelentkezett be élő adásban, hogy részletesen ismertesse a tanácskozáson elhangzottakat. Szavai szerint ez az első globális energiaválság, ami valószínűleg hosszútávú lesz.
Nagyjából három hónapra elegendő gázzal rendelkezik Európa
– mondta Szijjártó Péter.
Az orosz gáz mesterséges európai piacról való kiszorítása okozza a válságot. Közben Kína gazdasága helyreállt, ez látható
– húzta alá a miniszter.
A szolidaritás fontos, de az a legfontosabb, hogy elegendő földgáz legyen Európában. Ezért ragaszkodunk ahhoz, hogy nem fogjuk támogatni a mesterséges ársapka bevezetését. Az káros és veszélyes
– fogalmazott. Megoldásként említette, hogy olyan beruházásokat és fejlesztéseket kell eszközölni, ami lehetővé teszi Magyarország számára, hogy hozzájusson az energiaforrásokhoz. Kijelentette: a nemzeti hatáskörök elvételét sem támogatja a kormány, érvelése szerint ugyanis „Brüsszel eddig csak bajt okozott az energiabiztonság tekintetében”.
Vezető kép: Facebook
Facebook
Twitter
YouTube
RSS