Szijjártó: a külhoni magyarság sorsa nem alku tárgya

A külhoni magyarság sorsa nem alku tárgya, Ukrajnának vissza kell vonnia az oktatási törvény kisebbségeket sértő rendelkezéseit – jelentette ki a külgazdasági és külügyminiszter kedden Budapesten, sajtótájékoztatón.

Szijjártó Péter hangsúlyozta: az új ukrán oktatási törvény megsértette az Ukrajna és az Európai Unió közötti társulási szerződést. Mivel az a kisebbségek jogainak erősítéséről is rendelkezik, Magyarország hétfőn, az uniós külügyminiszterek luxemburgi tanácskozásán kezdeményezni fogja a társulási szerződés felülvizsgálatát. Ehhez össze kell hívni a társulási tanácsot, Magyarország pedig kezdeményezni fogja, hogy annak napirendjén szerepeljen a társulási szerződés Ukrajna által történő megszegése. Az elfogadáshoz minősített többségre van szükség – tette hozzá.

Ha Ukrajna nem teszi meg a szükséges intézkedéseket, akkor kereskedelmet érintő büntetőintézkedések léphetnek életbe, a társuláshoz ugyanis szabadkereskedelmi megállapodás is tartozik, amivel megnyíltak az európai piacok Ukrajna előtt. Így, ha bebizonyosodik a társulási szerződés megszegése, az kereskedelmi, gazdasági szankciókat is vonhat magával – fogalmazott a külgazdasági és külügyminiszter. Kiemelte, hogy Ukrajna az uniós integráció érdekében további lépéseket tervez, de Magyarország blokkolni fogja ezeket, amíg az oktatási törvény a jelenlegi formájában érvényben marad.

Szijjártó Péter felidézte, hogy az Európai Unió és Ukrajna közötti társulási megállapodást Magyarország az elsők között ratifikálta 2014-ben. A miniszter “hátba szúrásnak” nevezte, hogy az idén szeptember 1-jén hatályba lépett szerződés után négy nappal Kijev olyan törvényt fogadott el, amely szerzett jogokat vesz el a kárpátaljai magyaroktól.

Közölte: ungvári egyeztetésükön a kárpátaljai magyarok képviselői, civil szervezetei, a helyi egyházak és pedagógusok azt kérték, hogy a magyar kormány ne hátráljon meg, ezért egyeztetés helyett a törvény visszavonása hozhat csak megoldást. A miniszter kiemelte, hogy Kárpátalján 71 intézményben folyik magyar oktatás, ezeket az intézményeket az új törvény a létükben fenyegeti, tanáraikat pedig elbocsáthatják miatta. A helyiek szerint a Szovjetunió idejében jobb volt a helyzet oktatási szempontból – tette hozzá.

Szijjártó Péter “cinikus mesének” nevezte azt az érvelést, hogy a törvényre a kisebbségek hiányos ukránnyelv-tudása miatt lenne szükség, és hangsúlyozta, Magyarország minden nemzetközi fórumon cáfolni fogja ezt. Az anyanyelvi oktatásnak és az ukrán nyelv ismeretének semmi közük egymáshoz, utóbbit a magyar nyelvű oktatás mellett is lehetne fejleszteni – mondta.

Szijjártó Péter kijelentette, hogy a kérdésről a csütörtökön Budapestre érkező ukrán külügyminiszterrel is egyeztetni fog, és kijelentette: Ukrajna számára nem csupán földrajzilag vezet az út Magyarországon át Európába. Megoldást csak a törvény kisebbségeket sértő részének visszavonása jelenthet, a magyar kormány pedig harcolni fog ezért – tette hozzá.

MTI