Magyarország minden támogatást megad Albániának az európai uniós integrációja sikerre viteléhez; a kormány a soros elnöki tisztsége során is a bővítési folyamat előmozdítására fog fókuszálni – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kedden, Budapesten.
A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a tárcavezető az albán kollégájával, Igli Hasanival közös sajtótájékoztatóján először is arról számolt be, hogy az idei második félévben Magyarország tölti be az Európai Unió soros elnöki tisztségét, amire egy olyan időszakban kerül sor, amikor a kontinens súlyos kihívásokkal szembesül, hiszen a világ a veszélyek korát éli jelenleg.
Háború van a kontinensen, az EU versenyképessége folyamatosan romlik, és a hangulat sem a legjobb az Európai Unióban. Épp ezért szükség lenne egy kis frissességre és lendületre, új energiára
– mutatott rá.
Az is világos, hogy ezt a frissességet, új lendületet, energiát csak valahonnan kívülről tudjuk megkapni, és ez a valahonnan kívülről most egyértelműen a Nyugat-Balkánt jelenti, amelynek országai már hosszú ideje készülődnek az európai uniós tagságra
– tette hozzá. Aláhúzta, hogy hazánk elnökségének egyik központi eleme ezért a bővítési folyamat előmozdítása lesz.
Nem akarunk sem naiv illúziókat kelteni, sem zsákbamacskát árulni, de ez kőkemény küzdelem lesz, ugyanis a nyilvánosság előtt elfoglalt pozíciókkal ellentétben ma az európai uniós országok egy jelentős része a bővítés ellen van
– figyelmeztetett. Kiemelte: ezt tanúsítja az a méltatlan helyzet is, hogy Albánia már 2009-ben kérte a felvételét, és 2014-ben megkapta a tagjelölti státuszt, de a valódi tárgyalások máig nem kezdődtek meg. Szijjártó Péter úgy vélekedett: Tirana rendkívül sokat tett azért, hogy felkészüljön a csatlakozásra, így minden adott a tárgyalások érdemi szakaszának megnyitásához.
Mi minden további késlekedést ebből a szempontból európai vonatkozásban is veszélyesnek tartunk, mert minél hosszabb a késlekedés, annál inkább erodálódik az EU hitelessége is a Nyugat-Balkánon
– mondta. Ennek kapcsán pedig hangsúlyozta, hogy a régióban ráadásul több más szereplő is befolyása erősítésén dolgozik, ezért igen fontos lenne az Európai Uniónak kihasználnia azt a versenyelőnyét, hogy a térség országai inkább a közösségbe szeretnének integrálódni.
Megjegyezte továbbá, hogy Magyarország ehhez minden segítséget megad Albániának: két nagyköveti rangú integrációs szakértőt is küldött a kormány Tiranába, illetve megállapodás született arról is, hogy a Magyar Diplomáciai Akadémián képzést nyújtanak albán kollégáknak, és évente húsz hallgató tanulhat ösztöndíjjal majd hazai egyetemeken. A miniszter üdvözölte, hogy a kétoldalú gazdasági együttműködés új dimenzióba lépett, hiszen Albánia a magyar tőke egyik fő célpontjává vált a Nyugat-Balkánon, a kereskedelmi forgalom tavaly csúcsot ért el 130 millió euróval, és a magyar vállalatok stratégiai ágazatokban is piacvezetővé váltak az országban. Erre példaként említette, hogy magyar cég lett a piacvezető a mobilkommunikáció területén, az OTP a bankszektor harmadik legnagyobb szereplőjévé vált, a Wizz Air pedig 51 százalékos részesedésével az első számú vállalat a légiforgalmi piacon. Tájékoztatása szerint emellett előkészítés alatt áll egy fotovoltaikus erőmű építése a magyar kormány kifektetési stratégiája keretében nyújtott támogatással.
A gazdasági együttműködés teljesen új dimenzióba került. Magyarország minden támogatást megad Albániának az integrációs folyamat sikerre viteléhez, és azt gondolom, ez elég jó keretet ad a következő időszak együttműködéséhez a két ország között
– összegzett.
Forrás: MTI; Fotó: MTI/Purger Tamás
Facebook
Twitter
YouTube
RSS