Szijjártó: Nem érdemes kockáztatni újabb migrációs hullámokat, tilos játszani Európa biztonságával

Az Európai Unió biztonsága jelentős részben továbbra is Törökország kezében van. Ha Ankara nem tartóztatná fel a migránsokat, akkor nagyon gyorsan olyan tumultus alakulna ki a Nyugat-Balkánon, hogy több százezer illegális bevándorló jelenne meg Magyarország déli határán – mondta Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter kedden Ankarában azt követően, hogy török hivatali kollégájával, Mevlüt Cavusogluval tartott megbeszélést.

Szijjártó Péter az egyeztetést követő közös sajtótájékoztatón sürgette Brüsszelt, hogy hiánytalanul fizesse ki Törökországnak azt a 6 milliárd eurót, amelyet a 2016-os migrációs megállapodás keretében vállalt.

Törökország szerint 3,8-3,9 milliárd eurót fizetett ki eddig az EU, Brüsszel szerint valamivel többet, mint 4 milliárd

– emlékeztetett.

Az Európai Uniónak teljesítenie kell a szerződésben vállalt kötelezettségeit, mert akkor várja el jogosan, hogy Törökország továbbra is féken tartsa a területén tartózkodó 4 millió migránst

– hívta fel a figyelmet, majd úgy fogalmazott:

nem érdemes kockáztatni újabb migrációs hullámokat, tilos játszani Európa biztonságával.

Rámutatott: ha Ankara nem tartóztatná fel a migránsokat, akkor nagyon gyorsan olyan tumultus alakulna ki a Nyugat-Balkánon, hogy több százezer illegális bevándorló jelenne meg Magyarország déli határán.

Magyarország természetesen megvédi határát, de jobb lenne elkerülni egy ilyen jelenetsort

– húzta alá. Hangsúlyozta:

Magyarország világos migrációs politikát folytat, nem hajlandó illegális migránsokat fogadni, és fenntartja a jogot magának arra nézve, hogy maga döntse el, kit enged be, és kivel akar együtt élni vagy éppen kivel nem.

A magyar miniszter egyúttal jelezte: Magyarország készen áll arra, hogy segítse az Európai Unió és Törökország kapcsolatainak még eredményesebbé válását, valamint segítsen abban, hogy Törökország és egyes európai uniós országok közötti meglévő konfliktusokat tárgyalásos úton rendezni lehessen.

Biztonsági és egészségügyi kockázat

Szijjártó Péter ugyanakkor rávilágított, hogy a világjárvány a migrációt az eddigieknél is súlyosabb problémává tette, hiszen a migrációs hullámok mostantól kezdve nemcsak biztonsági, hanem egészségügyi kockázatot is jelentenek.

Az ellenőrizetlen migrációs hullámok a vírus gyors terjedésének veszélyével járnak

– tette hozzá.

Kioktatás helyett kölcsönös tiszteletre lenne szükség

Nyomatékosította: a világjárványnak rá kellene döbbentenie a világpolitika szereplőit arra, hogy a kioktatás, a leckéztetés és egymás támadása helyett a kölcsönös tiszteletnek és az együttműködés kultúrájának kellene eljönnie a nemzetközi politikai együttműködés terén. Hangsúlyozta:

Magyarország szeretné, ha ez az időszak köszöntene be az Európai Unió és Törökország kapcsolataiban is. Brüsszelnek a kettős mércét és a képmutatást maga mögött kellene hagynia.

Szijjártó Péter ezzel kapcsolatban világossá tette: a nemzetközi együttműködésnek ahhoz kellene hozzájárulnia, hogy mindenki boldogulni tudjon a saját hazájában. Újabb migrációs hullámok inspirálása helyett arra lenne szükség, hogy nemzetközi összefogással olyan körülményeket alakítsanak ki, hogy mindenki haza tudjon menni – közölte, kijelentve:

a segítséget nem ahhoz kell adni, hogy valaki eljöjjön otthonról, hanem ahhoz, hogy haza tudjon menni.

Felelőtlen migrációs politika

Szijjártó Péter ugyanakkor sajnálatát fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy Brüsszel tovább folytatja azt a “felelőtlen migrációs politikáját”, amellyel gyakorlatilag újabb és újabb “ösztönzést ad” migrációs hullámok elindulásának és az embercsempész hálózatok tevékenységének.

„Magyarország baráti ország”

Mevlüt Cavusoglu a sajtótájékoztatón arról beszélt, hogy Magyarország baráti ország, amely hozzájárul Törökország uniós csatlakozási folyamatához, valamint uniós kapcsolatai rendeződéséhez, “légkörének javulásához”.

A magyar vezetés a jogtalansággokkal szemben nyíltan megfogalmazza véleményét, álláspontját, ahogy Ankara sem fogadta soha pozitívan a Magyarország elleni kettős mércét, valamint képmutató magatartást, és ezt világosan ki is fejezi

—mondta a török miniszter.

Ankarának a teljes jogú tagság a célja

Cavusoglu leszögezte továbbá, hogy Törökország fejleszteni akarja kapcsolatait az Európai Unióval, és Ankarának a teljes jogú tagság a célja. A kapcsolatok és az együttműködés előmozdítása érdekében hasznos lenne “a pozitív légkörre összpontosítani” – szorgalmazta. A török miniszter aláhúzta: általános érvénnyel, és nem azért mondta ezt, mert a csütörtökön kezdődő uniós csúcstalálkozón a Brüsszel által illegálisnak minősített földközi-tengeri török próbafúrások miatt az Ankara elleni lehetséges szankciók kérdése is vita tárgyát képezi.

Földközi-tengeri vita

Brüsszel szerint Törökország hajói olyan vizeken kutatnak energiahordozók után, amelyeket az EU-tag Görögország és Ciprus saját különleges gazdasági övezetének tart. Szijjártó Péter a földközi-tengeri vitára vonatkozóan elmondta:

Magyarországban rossz érzéseket kelt, hogy szövetségesei konfliktusba kerültek egymással. Magyarország azt szeretné, ha barátai jó kapcsolatban lennének

— tette hozzá, felajánlva, hogy ha Magyarország tud segíteni, akkor szívesen segít, jóban van a felekkel, de reményei szerint párbeszéddel meg fogják tudni oldani a kérdést egymás között. Cavusoglu a Földközi-tenger keleti medencéjét illetően folyó nemzetközi vitával kapcsolatban jelezte: Ankara stratégiai gondolkodást és józan ész által vezérelt viselkedést vár Brüsszeltől.

Az Európai Uniónak ehhez őszinte és igazságos közvetítői szerepet kell vállalnia az ügyben

— húzta alá.

Szijjártó Pétert a Cavusogluval folytatott megbeszélést követően az államfői palotában fogadta Recep Tayyip Erdogan török elnök. A magyar külgazdasági és külügyminisztert később találkozik még Fatih Dönmez török energetikai és természeti erőforrásokért felelős miniszterrel, valamint Kerem Kinikkel, a török Vörös Félhold főigazgatójával.

Forrás: MTI; Fotó: MTI/AP/AFP/John Thys