A véget ért veszélyhelyzetről és a különleges jogrendről kérdezték a külgazdasági és külügyminisztert. Szijjártó Péter felidézte, hogy a magyarországi ellenzék nehezményezte, hogy nincs végdátum a különleges jogrendre felhatalmazó törvényben, azonban sokkal hosszabb (120 napos) időintervallumot ajánlottak a rendeleti kormányzásra, mint amennyire végül szükség volt (90 nap)- hangsúlyozta a miniszter az interjú során, melyet a Mandiner szemlézett.
Az interjúztató főként arra volt kíváncsi, hogy mi volt a célja azokkal a törvényekkel és rendeletekkel a kormánynak, melyeket a veszélyhelyzet alatt hoztak meg, ugyanakkor nem azzal kapcsolatban? Külön megemlítette itt a régiók adóztatására vonatkozó rendeletet, mely szerinte egyfelől értelmezhető úgy, mint a gazdaság megmentésére irányuló különleges rendelkezés, de úgy is, mint az ellenzékre mért csapás. Az interjúztató szintén kiemelte az álhírek terjesztése ellen létrehozott szabályozásokat is- írja a Mandiner.
Szijjártó Péter először is megköszönte, hogy konkrét kérdéseket kapott, melyekről lehet vitatkozni, majd részletesen megválaszolta a kérdéseket. Kiemelte, hogy a magyarországi ellenzék neheztelte, hogy nincs végdátum a különleges jogrendre felhatalmazó törvényben, azonban sokkal hosszabb (120 napos) időintervallumot ajánlottak a rendeleti kormányzásra, mint amennyire végül szükség volt (90 nap). A régiók adóztatásával kapcsolatban Szijjártó Péter megjegyezte, hogy beruházásokra van szükség ahhoz, hogy egy ország, például hazánk ne süllyedjen bele egy válságba. Azonban kiemelte:
nem fordulhat elő, hogy egy nagy vállalat […] ne fektessen be Magyarországon csak azért, mert egyes hatóságok nem tudnak időben intézkedéseket hozni.
A miniszter ezzel az ellenzéki vezetésű önkormányzatokra utalt, majd hozzátette:
a helyi szint tehetetlensége és alkalmatlansága nem eredményezheti a nemzetgazdaság kárát.
A sajtót érintő kérdéssel kapcsolatban Szijjártó kiemelte, hogy a magyar kormányt 10 éve a sajtószabadság korlátozásával vádolják, azonban mindeddig semmi nem igazolta állításaikat. Ezt követően hozzátette, hogy csak azok kerültek a sajtóból bíróság elé, akik komolyan hátráltatták a védekezést álhírek terjesztése által. A külügyminiszter a beszélgetés végén feltette a kérdést:
Kiket támogassunk? Azokat, akik álhíreket terjesztenek, vagy azokat, akik meg akarják védeni az embereket? Ennyire egyszerű.
– érvelt Szijjártó Péter
Forrás: Facebook; Mandiner/Fotó: Facebook
Facebook
Twitter
YouTube
RSS