Szijjártó Péter: az elnöki tisztség lehetőség a Kelet–Nyugat párbeszéd újraindítására (videó)

Az Európa Tanács Miniszteri Bizottságának fél évig tartó magyar elnöksége lehetőséget adhat a Kelet–Nyugat párbeszéd újraindítására – mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter pénteken, Hamburgban, a testület tanácskozása után.

A miniszter a közmédiának adott nyilatkozatában kiemelte, hogy kemény konfliktusok vannak kialakulóban a politikai Kelet és a politikai Nyugat között, és a retorika már-már a hidegháborút idézi.

Ebben a helyzetben felértékelődik Magyarország keleti és nyugati irányba való tárgyalóképessége, és a keleti és nyugati országokat egyaránt összefogó ET fő döntéshozó testületének vezetőjeként platformot biztosíthat a kölcsönös tiszteleten, és remélhetőleg minél inkább a kölcsönös bizalmon is alapuló párbeszédhez

– mondta Szijjártó Péter.

A miniszter rámutatott, hogy az Európa Tanács munkájában az Európai Unió valamennyi tagállama mellett például Oroszország és Törökország is részt vesz, így Magyarország a Miniszteri Bizottság elnöki tisztségét betöltve jószolgálati nagykövetként, a párbeszéd lehetőségének biztosítójaként hozzájárulhat a feszültség enyhüléséhez. A testület hamburgi ülésén Németországtól átvett elnökség programjáról kiemelte, hogy Magyarország a történelme és fekvése, különösen pedig a határon túli magyar közösségek miatt különösen érzékeny kérdésként kezeli a nemzeti kisebbségek jogainak ügyét. Ezért a kisebbségi jogok érvényesülésére, tiszteletben tartására és fejlesztésére komoly hangsúlyt helyez a magyar elnökség.

A program egy további kiemelt eleme a vallási közösségek védelme

– tette hozzá Szijjártó Péter, megjegyezve, hogy míg Magyarországgal szemben teljesen igazságtalan volt az antiszemitizmus számos alkalommal felmerült vádja, a napokban éppen Nyugat-Európa utcáin zajlanak antiszemita tüntetések. Hozzátette, hogy a keresztényellenes jelenségek is igen erőteljesen aggasztóak, így mind a zsidó, mind a keresztény közösségek védelme egyre fontosabb lesz a jövőben.

A 47 európai országot összefogó ET saját meghatározása szerint a földrész vezető emberi jogi szervezete. Szószólója a szólásszabadságnak és a média szabadságának, a gyülekezési szabadságnak, az egyenlőségnek és a kisebbségek védelmének, és segíti tagjait a többi között a korrupció ellen harcban és a bírósági reformokban. Az 1949-ben alapított szervezet alkotmányjogi szakértőkből álló csoportja, a Velencei Bizottság jogi tanácsokkal segít országokat az egész világon.

Forrás: MTI; Fotó: MTI/EPA/DPA/Marcus Brandt