Magyarország a jövőben is elkötelezett amellett, hogy minél több határátkelési pontot létesítsen Szlovákiával – jelentette ki a külgazdasági és külügyminiszter pénteken a magyarországi Drégelypalánk és a szlovákiai Ipolyhídvég között 2,9 milliárd forintból épült új Ipoly-híd projektzáró eseményén Drégelypalánkon. Szijjártó Péter a Szent Borbála-híd építésének befejezését a nemzetstratégiai program végrehajtásának mérföldköveként jellemezve emlékeztetett arra, hogy a 2010 utáni, nemzeti érdekeket szem előtt tartó kormányzás fontos célkitűzése volt a más nemzetekkel – különösképpen a szomszédos országokkal – való együttműködés erősítése.
Rámutatott: Magyarországnak Szlovákiával a leghosszabb, 654 kilométeres a közös határszakasza, amelyen 2010-ben mindössze 22 helyen lehetett átkelni. Azonban 2014-ben Orbán Viktor magyar és Robert Fico szlovák miniszterelnökök aláírtak egy megállapodást a határátkelési lehetőségek számának növeléséről. Ennek köszönhetően a Szent Borbála-híd már a negyvenedik határátkelési pont a két ország határán, tizennégy év alatt tizennyolc új határátkelési pontot sikerült átadni, és a 2014-ben tervezett összes Ipoly-hidat megépítették. Szijjártó Péter mindezt közös sikertörténetnek nevezte, és jelezte:
Magyarország készen áll arra, hogy folytassák új hidak, utak, vasútvonalak építését a két ország között.
Ezért izgatottan várják Szlovákia miniszterelnökének jövő keddi budapesti hivatalos látogatását, amely lehetőséget ad a további egyeztetésekre – mondta.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter beszédet mond a Drégelypalánk-Ipolyhídvég közötti, 2,9 milliárd forintból megépült Ipoly-híd projektzáró rendezvényén a drégelypalánki mûvelõdési házban 2024. január 12-én. MTI/Komka Péter
A külgazdasági és külügyminiszter felidézte: amikor a két ország közötti villamosenergia-rendszer, illetve gázvezeték összekötést átadták, többen kétkedtek azok fontosságában.
Azonban ma, amikor a szomszédban háború dúl, és a két ország energiaellátása soha nem látott nehézségekkel néz szembe, már helyeslik
– tette hozzá. Szijjártó Péter közölte: Szlovákia a harmadik legfontosabb kereskedelmi partnere a magyar gazdaság szereplőinek, 2022-ben több mint 17 milliárd eurós kereskedelmi forgalmat bonyolítottak le, többet, mint bármikor azelőtt. A tárcavezető arról is beszélt: a speciális határ menti élethelyzet minőségét az dönti el, hogy a határ, amely mentén élnek, mennyire átjárható a tisztességes szándékkal, útlevéllel utazó, a szabályokat betartó emberek számára.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter (j), Balla Mihály, a térség fideszes országgyûlési képviselõje (b) és Rigó Dávid polgármester (k) a Drégelypalánk-Ipolyhídvég közötti, 2,9 milliárd forintból megépült Ipoly-híd projektzáró rendezvényén a drégelypalánki mûvelõdési házban 2024. január 12-én. MTI/Komka Péter
A Szent Borbála-híd történetéről szólva megjegyezte: még a XV. században Hunyadi János rendelt el hídépítést az Ipoly folyón, a két települést összekötő híd azonban a második világháborúban megsemmisült. Így Drégelypalánkról ahhoz, hogy a túlparti Ipolyhídvégre eljussanak, az embereknek húsz kilométert kellett kerülni a parassapusztai határátkelőhely felé, amely 20-25 percet vett igénybe.
A 2,9 milliárd forintból megépült, 48,5 méteres szabadnyílású Szent Borbála-hídhoz Magyarországon egy kilométer, Szlovákiában 400 méter utat kellett építeni
– ismertette a külgazdasági és külügyminiszter. Szijjártó Péter kitért arra is: jelenleg az Ipoly áradása nem teszi lehetővé a híd megközelítését közúton – hasonlóan ahhoz a helyzethez, mint amikor a Duna áradása miatt a fővárosi alsó rakpartokat le kellett zárni – de azt kívánta, hogy az árhullám levonultát követően minél többen használják az új Ipoly-hidat.
Forrás, fotó: MTI
Facebook
Twitter
YouTube
RSS