Szijjártó Péter megnyitotta Magyarország genfi konzulátusát

Szijjártó Péter nyitotta meg kedden Magyarország genfi konzulátusát. A külgazdasági és külügyminiszter szerint szimbolikus, hogy Magyarország a koronavírus-járvány idején nyit egy újabb konzulátust, ez világosan mutatja a kormány feladatainak és kötelességeink sokszínűségét is, hiszen egyrészt meg kell védeni az emberek életét, másrészt fenn kell tartani az ország működőképességét.

A tárcavezető a képviselet megnyitóján hangsúlyozta, hogy a járvány ellenére Magyarországnak működnie kell, és ahhoz, hogy Magyarország működjön, a diplomáciának és a külpolitikának is működnie kell. A miniszter szerint minden túlzás nélkül lehet azt állítani, hogy Genf részben Európa, részben pedig a világ egyik fővárosa. A huszadik és a mostani évszázad egyik diplomáciai fellegvára a világban, ott található az ENSZ egyik globális központja, továbbá számos nemzetközi szervezet központja, a magyarok pedig nagy erőkkel vesznek részt a nagy nemzetközi szervezetek munkájában. A városban található többek között az Egészségügyi Világszervezet (WHO) és a Nemzetközi Migrációs Szervezet (IOM), az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa, a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) és a Nemzetközi Vöröskereszt (ICRC) székhelye.

Szijjártó Péter szerint az olyan országok számára, mint Magyarország, a nemzetközi szervezetek a nemzeti érdekérvényesítés nagyon fontos terepei. A tárcavezető rámutatott arra, hogy Genfben nemcsak azért él sok magyar, mert az ott lévő nemzetközi szervezetekben dolgozik, hanem azért is, mert a város kiemelkedő magyar emigrációs központ volt már a reformkorban is, illetve az 1849-es és 1956-os emigrációs hullám idején is. Emlékeztetett arra, hogy 1849 után telepedett le Genfben Zichy Antónia, az első felelős magyar miniszterelnök, Batthyány Lajos özvegye, és Klapka György tábornok, aki a genfi haderők főparancsnokává vált, a várost és a kantont is diplomáciai megbízottként képviselte a nagyvilágban, illetve Bibó István egyetemi tanulmányai is a városhoz köthetők. Az 1956-os forradalom után mintegy tizennégyezer ezer magyar választotta második hazájának Svájcot, és közülük sokan Genfbe és a környékére költöztek. Talán ennek is köszönhető, hogy az egyik első svájci ötvenhatos emlékművet Genfben, a város külső részén állították fel.

Jelenleg mintegy kettőezer-ötszáz magyar él tartózkodási engedéllyel Genfben, illetve a konzuli kerületbe tartozó három kantonban, és több mint  kétezer magyar származású svájci állampolgárt tartanak számon a magyar hatóságok. Felhívta a figyelmet, hogy az új genfi konzulátus immár az ötödik, idén megnyitott külföldi magyar képviselet, világszerte már száznegyvennégy helyen működik magyar nagykövetség, főkonzulátus vagy konzulátus. A tárcavezető szerint a Genfben élő magyarok mindennapi életének megkönnyítésén túl a konzulátus megnyitása legalább annyira szól a magyar-svájci kapcsolatoknak is, Budapest ezzel elismeri fontosságukat, és kifejezi szándékát, hogy dolgozni szeretne a kétoldalú kapcsolatok további fejlesztésén.

Svájc Magyarország huszonötödik legfontosabb kereskedelmi partnereinek egyike, a Magyarországra érkezett beruházások tekintetében Svájc a tizenegyedik helyen áll, nyolcszázhuszonöt svájci vállalat összesen harmincezer magyar család megélhetését biztosítja és teszi kiszámíthatóvá. Szijjártó Péter emlékeztetett arra, hogy a múlt héten a svájci Nestlé mintegy ötvenmilliárd forintos beruházást jelentett be Nyugat-Magyarországon.

Forrás és fotó: MTI