Hatalmas kihívások tornyosulnak ma a globális kereskedelem előtt, azonban nem szabad összekeverni az ideológiai-politikai kérdéseket a gazdasági együttműködéssel, márpedig a beruházások átvilágítását célzó terv is politikai eljárásnak tekinthető – jelentette ki a tárca közlése szerint Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kedden Brüsszelben.
A tárcavezető a kereskedelmi ügyekkel foglalkozó európai uniós tanácsülésre érkezve arról számolt be újságíróknak, hogy politikai eljárásként tekint a beruházások átvilágítására vonatkozó tervekre.
Ennek kapcsán pedig azt sérelmezte, hogy számos ellenséges nyilatkozat hangzik el mostanában a kínai beruházásokkal összefüggésben, ezek azonban megalapozatlanok.
Úgy érzem, hogy időnként ezt eszközként használják azok a tagállamok, amelyek nem versenyképesek eléggé a beruházásokért folytatott versenyben
– fogalmazott.
Leszögezte, hogy Magyarország egyáltalán nem támogatja az úgynevezett kockázatmentesítést, azaz a keleti és nyugati gazdaság szétválasztását célzó elképzeléseket. Majd kifejtette, hazánk továbbra is bízik abban, hogy vissza lehet térni az észszerű, kölcsönös tiszteletre alapozott kelet-nyugati gazdasági együttműködéshez.
Szavai szerint ez nagyon fontos alapja lenne a globális gazdasági fejlődésnek, amit a keleti és a nyugati beruházók fontos találkozási pontjává vált Magyarország példája is jól mutat.
Szijjártó Péter arra is kitért, hogy ugyan Magyarország nem tartozik a világ legnagyobb gazdaságai közé, de a világ egyik legnyitottabb gazdasága a magyar, az export bruttó hazai terméken (GDP) belüli aránya 80-85 százalék körül van, így a kormánynak abszolút érdeke a globális szabadkereskedelem működése.
Rámutatott, hogy ezen a téren hatalmas biztonsági és politikai kihívásokkal kell szembenézni jelenleg, ezért a hajózás szabadságát fenn kell tartani világszerte, illetve nem szabad összekeverni az ideológiai és politikai kérdéseket a gazdasági-kereskedelmi együttműködéssel.
A miniszter egy másik kérdésre reagálva arra emlékeztetett, hogy a kormány betiltotta az ukrán gabona és egyes más agráráruk importját, és ezt fenn is kívánják tartani a hazai piac megóvása érdekében.
Aláhúzta: vissza kellene térni az eredeti megegyezéshez, amely az ukrán gabona szállítási útvonalainak a biztosításáról szólt, ugyanis a szomszédos országból származó mezőgazdasági termékek elárasztották a közép-európai piacokat, ami teljes mértékben ellentétes a korábbi megállapodásban foglaltakkal.
Végezetül tudatta, hogy a tranzit továbbra is lehetséges, még jelentős beruházásokat is végrehajtott a kormány annak érdekében, hogy az ukrán gabona Magyarországon keresztül eljuthasson azon államokba, amelyekben igazán nagy szükség van rá.
Tehát a tranzit rendben van, az import nem
– összegzett.
Forrás: MTI, fotó: Facebook
Facebook
Twitter
YouTube
RSS