Szijjártó Péter a Külügyi és Külgazdasági Intézet és a Konrad-Adenauer-Stiftung által szervezett éves, online Nyugat-Balkán-konferenciáját követően videobejegyzésében kijelentette, hogy Magyarországnak gazdasági és nemzetbiztonsági érdeke a Nyugat-Balkán stabilitása. Ezért a Nyugat-Balkán országainak segítése, európai uniós és euroatlanti csatlakozási folyamataik előmozdítása a magyar külpolitika egyik központi eleme.
A magyar kormány tudja, milyen, amikor béke, stabilitás és fejlődés jellemzi a Nyugat-Balkánt, és azt is, milyen, ha ezek hiányoznak
– mondta a külgazdasági és külügyminiszter, aki felhívta a figyelmet arra: ha a Nyugat-Balkán nem elég stabil, akkor nem képes visszaszorítani az illegális migrációs hullámokat, nem képes küzdeni a terrorizmus ellen, nem tud fellépni a szervezett bűnözéssel szemben és nem tudja megakadályozni a szélsőséges ideológiák terjedését. A miniszter szerint az Európai Uniónak gazdasági érdeke is, hogy bővítse és javítsa a gazdasági és kereskedelmi együttműködést a térséggel.
Tavaly az EU és a nyugat-balkáni országok közötti kereskedelem volumene meghaladta az ötvenmilliárd eurót
– közölte, megjegyezve: Magyarország ebben fontos szerepet játszott. Azt mondta, hogy a Brexittel, az Egyesült Királyság távozásával az EU óriási veszteséget szenvedett el.
A britek kilépésével az EU lakosságának nyolcada hagyta el az uniót, a gazdasági teljesítménye pedig hetedével csökken
– ismertette Szijjártó Péter, kiemelve: ezt a veszteséget valahogyan kompenzálni kell. Ennek pedig nincs más módja, mint a bővítési folyamatok felgyorsítása. A miniszter azt mondta, hogy a NATO “már 3:0-ra vezet” az EU-val szemben, mivel már a régió három országa – Albánia, Észak-Macedónia és Montenegró – csatlakozott a szövetséghez. Szijjártó Péter feltette a kérdést, hogy “miért van ennyire lemaradva az EU”. Értékelése szerint ha ez így folytatódik, az integráció elveszíti hitelességét és vonzerejét. Kitért arra is: büszkék arra, hogy novembertől Magyarország veszi át a koszovói KFOR-misszió parancsnoki pozícióját. Jelenleg négyszázhúsz magyar katona állomásozik a térségben, de létszámukat még idén több mint ötszázra növelik. Ugyancsak büszkén vesz részt Magyarország az EUFOR bosznia-hercegovinai missziójában; ott ötvenkét katonával Magyarország a harmadik legnagyobb hozzájáruló fél. A miniszter hangsúlyozta: 2015, az illegális migráció kezdete óta látható, hogy ha a Nyugat-Balkán stabil és erős, segítheti a migrációs hullámok visszaszorítását.
Ennek támogatására Magyarország Szerbiába és Macedóniába is rendőröket küldött, hogy segítsék a legsebezhetőbb határszakaszok védelmét. Ugyanezt a segítséget Bosznia-Hercegovinának is felajánlotta Magyarország
– közölte. Szijjártó Péter azt is elmondta, hogy a koronavírus-járvány elleni küzdelemben nyolcszázezer maszkot, hetvenötezer védőruhát és száz lélegeztetőgépet, a közelmúltban pedig ötvenezer PCR-tesztet is adományozott a régió országainak. Úgy fogalmazott: minél egészségesebbek a szomszédaink, annál jobb a mi helyzetünk is.
A pandémiás válságnak az egészségügyi mellett gazdasági vetülete is van
– mondta. Utóbbival kapcsolatban közölte: a magyar kormány álláspontja szerint sokkal jobb, ha az emberek munkáját védik meg, mintha segélyt biztosítanának. Ezért is segítik a magyar vállalatokat abban, hogy beruházásokat hajtsanak végre a Nyugat-Balkánon.
Ez Magyarország és a Nyugat-Balkán gazdaságát is támogatja
– jegyezte meg a külgazdasági és külügyminiszter.
Forrás: MTI/Facebook; Fotó: MTI/Illyés Tibor
Facebook
Twitter
YouTube
RSS