Szijjártó: Ukrajnában kormányzati szintre emelkedett a magyar közösségekkel szembeni fellépés

Szijjártó Péter videobejegyzésben tette közzé a Országgyűlés nemzeti összetartozás bizottságának csütörtöki ülésén elmondott beszédét. A külgazdasági és külügyminiszter kitért a kárpátaljai magyarság helyzetére is, úgy fogalmazva: Magyarország a szomszédos, egykor vele ellenséges államok legtöbbjével immár a szövetségesi viszony elmélyítésén dolgozik, Ukrajnában azonban központi, kormányzati szintre emelkedett a magyar közösségekkel szembeni fellépés.

Szijjártó Péter éves meghallgatásán azt mondta: az egykori Magyarországtól a trianoni békediktátummal elszakított területeket megkapó országok egy évszázaddal ezelőtt még abban voltak érdekeltek, hogy a magyar nemzet a lehető legteljesebb elszigeteltségben éljen. Hozzátette: száz évvel a trianoni döntés után világosan látszik, hogy nem az elszigetelés, hanem a szoros együttműködés vált mindenki érdekévé a Kárpát-medencében, és ebben a szoros együttműködésben a határon túlra került magyar nemzeti közösségek és a határon belül élő nemzeti közösségek fontos szerepet töltenek be.

A magyar külpolitika alapja a kölcsönös tisztelet, és célja, hogy minden, Magyarországgal együttműködő, partnerségbe kerülő ország érdekelt legyen a mi sikereinkben, ahogyan mi is érdekeltek vagyunk a velünk együttműködők sikerében 

– jelentette ki a miniszter. Kiemelte: a tisztelet és egymás sikereiben való kölcsönös érdekeltség teszi sikeressé a Kárpát-medencét.

Az elmúlt években a magyar kormány világos bizonyítékát adta annak, hogy jól járnak azok az országok, amelyek együttműködnek Magyarországgal: tavaly a hét szomszédos országgal 42 milliárd eurót meghaladó kereskedelmet folytatott Magyarország, ami nyolcszorosa az Egyesült Államokkal és ötszöröse a Kínával folytatott kereskedelemnek

– fejtette ki. Szijjártó Péter szólt arról is, hogy idén sem változott a nemzetpolitika alapelve: Magyarországnak az az érdeke, hogy a határon túl élő magyar nemzeti közösségek helyben erősödjenek, ehhez pedig erőforrásokat, eszközöket biztosítanak. Elmondta: 60 milliárd forint keretösszeggel beruházástámogatási programot indítottak magyarországi vállalatoknak.

A felhívásra 465 cég jelentkezett, és 110 milliárd forintnyi forrásigényt jeleztek a határon túli beruházást tervező, ezáltal 7400 munkahelyet ott megtartó, 3000 új munkahelyet létrehozni szándékozó magyar vállalatok

– tette hozzá. Megemlítette, hogy 63,5 milliárd forintos forrást nyitottak meg azoknak a vállalkozásoknak, amelyek a magyarlakta területeken hajtanak végre beruházásokat, teremtenek munkahelyeket.

Szerbia elsőként ismerte fel a programban rejlő lehetőséget és tekintett a vajdasági magyar nemzeti közösség megerősítésére úgy, mint egy kapocs, amely megerősíti a magyar-szerb kapcsolatokat

– emelte ki. A miniszter meglátása szerint Szerbia kisebbségi politikáját példaként lehet állítani más országok és az Európai Unió elé. Szijjártó Péter elmondta: a hét szomszédos országból hatban él olyan magyar nemzeti közösség, amellyel a szoros kapcsolattartás a bizottság hatáskörébe tartozik, és a hatból öt országnál idén sikertörténeteket építettek. Példaként említette, hogy új híd épült Komáromban, amely Szlovákia és Magyarország közös tulajdona, Szerbiában bevonták a magyarokat a kormányzati munkába, Szlovéniával közösen magasfeszültségű távvezetéket épít Magyarország, Horvátországgal egymillió köbméter kapacitást kötött le Magyarország a megépült Krk-szigeti cseppfolyós gázterminálban, Romániában az RMDSZ erős parlamenti képviseletet tud biztosítani az erdélyi és székelyföldi magyaroknak. Ukrajnáról a miniszter azt mondta: ott azonban a magyarokkal szembeni gyűlöletkeltés és a magyarok megfélemlítése továbbra is a kormányzati politika fókuszában van, és a legsötétebb szovjet időkre emlékeztető eszközöket használnak magyar nemzetiségű ukrán állampolgárok folyamatos megfélemlítésére.

A helyzet Magyarország és Ukrajna között súlyos, a Kárpátalja közös ukrán-magyar sikertörténetté alakítására vonatkozó ukrán kormányzati felhívások egyelőre a propagandaszövegek szintéjén maradtak

– jegyezte meg. Megítélése szerint szégyenteljes, hogy miközben a magyar kormány több tízmillió forintból támogat kárpátaljai intézményeket, az ukrán állam zaklatja, megfélemlíti a magyarokat. A miniszter megjegyezte: ennél már csak a nemzetközi szervezetek cinikus hallgatása szégyenteljesebb. Szijjártó Péter úgy fogalmazott:

szeparatizmusról és revizionizmusról beszélni a kárpátaljai magyarság és a kárpátaljai magyar kormányzati politika tekintetében hülyeség.

Több képviselő is azt kérdezte a minisztertől, mit tud tenni Magyarország az ügyben. Szijjártó Péter válaszában kifejtette: a kormány csak azokat az eszközöket tudja használni, amelyek abból fakadnak, hogy Magyarország bizonyos nemzetközi integrációk tagja, Ukrajna meg nem, de erre törekszik. Jelezte: továbbra is élnek ezzel az eszközzel és a további ukrán integráció feltételéül a kisebbségi jogok érvényesítését szabják, többi között a NATO-ban. A határon túli magyarok képviseletével kapcsolatos kérdésre a miniszter kifejtette: ahol sikerült megvalósítani az egységes nemzeti képviseletet, ott erősebb a hangjuk a magyar közösségek képviselőinek, és jelezte, hogy jó lenne, ha a Felvidéken is létrejönne az egységes képviselet. Horvátországgal kapcsolatban egy kérdésre válaszolva azt mondta: vannak olyan vállalati, gazdasági ügyek, amelyek beárnyékolják a kapcsolatokat. Sok a kiaknázatlan lehetőség a két ország kapcsolatában, de Magyarország kész lenne a mostaninál szorosabb együttműködésre is.

Forrás: MTI, Szijjártó Péter/Facebook; Fotó: MTI/Bruzák Noémi