“Mindössze” hat éve tart az úgynevezett viszkisdobozos ügy, vagy más néven tábornokper büntetőeljárása. Az ügyben először a Kaposvári Törvényszéken kezdődött büntetőper, majd 2013 februárjában a bíróság felmentette a vádlottakat. Az első fokú döntést a Fővárosi Ítélőtábla katonai tanácsa négy éve hatályon kívül helyezte és a Debreceni Törvényszéket jelölte ki a megismételt eljárás lefolytatására. A vád szerint a Honvédelmi Minisztérium egykori alkalmazottai – közöttük három tábornok és számos főtiszt – sokmilliós visszaosztási pénzeket szedtek be a szerződött polgári vállalkozásoktól Gyurcsány Ferenc miniszterelnöksége idején.
Februárra halasztották a hétfőre tervezett ügyészi perbeszédet az úgynevezett – megismételt – tábornokperben a Debreceni Törvényszéken, a csúszás oka, hogy a vádhatóság képviselője több ponton módosította a vádat – tájékoztatta a PestiSrácok.hu-t a bíróság szóvivője. Tatár Tímea beszámolója szerint a tizenhét terhelttel szemben emelt vád – költségvetési szerv önálló intézkedésre jogosult dolgozója által bűnszövetségben, üzletszerűen elkövetett vesztegetés bűntette – érdemben nem változott, az ügyész csak az egyes vádpontokban jelentett be kisebb módosításokat, amelyek arra vonatkoznak, hogy kik, és milyen mértékben húztak hasznot a korrupciós bűncselekményekből. A vizskisdobozos-ügyként is ismert eljárásban a Budapesti Katonai Ügyészség vádirata szerint hármat kivéve a vádlottak mindegyike a Magyar Honvédség kötelékébe tartozott, egyikük, a másodrendű terhelt Fapál László, aki a Honvédelmi Minisztérium közigazgatási államtitkáraként tevékenykedett Gyurcsány Ferenc miniszterelnöksége idején, a többiek a honvédséghez kapcsolódó különböző katonai szervezeteknél, gazdasági társaságoknál töltöttek be vezető pozíciókat. Ezek a szervezetek feleltek például a honvédségi rendezvények szervezéséért, a honvédségi ingatlanok üzemeltetéséért, eszközök, felszerelések beszerzéséért. A viszkisdobozos-elnevezés onnan ered, hogy az egyik vádpont szerint Fapál abban szállította a kenőpénzeket.
Kilenc vádpont
Pozíciójuknál fogva a vádlottak választották ki azokat a vállalkozásokat, amelyekkel a különféle feladatok ellátására szerződtek. Az ügyészség kilenc vádpontban taglalja az elkövetett bűncselekményeket. A kiindulópont 2001, amikor a Magyar Honvédségen belül nagyszabású átszervezések indultak el, amelyek átszabták a korábbi szervezetek feladatkörét, működését és ezáltal a korábbi kapcsolatrendszert is érintették. Az iratok szerint a vádlottak ennek hatására döntöttek úgy, hogy mentik a menthetőt. Tevékenységük lényege az volt, hogy egy visszaosztási rendszert vezettek be, amely alapján a szerződött polgári vállalkozások a honvédségi megbízási díjak egy részét visszaszolgáltatták.
Több tízmilliós visszaosztások
A vádlottak általában a cégek vezetőivel vették fel a kapcsolatot és közölték velük, hogy mennyi pénzt kérnek vissza. Volt, akitől a nettó érték húsz százalékát kérték. Kevesen merték visszautasítani a megkeresést. Jutalékot kértek az ajándéktárgyak szállítójától, a tolmács cégtől, az irodaszerek beszerzőjétől, az autószerelő vállalkozástól, a számítógépek beszállítójától, a munkaruhaboltostól, az ingatlanok karbantartóitól. Az egyik ilyen üzemeltető például 2002 és 2009 között csak egymaga 64,5 millió forintot adott vissza. Arra is volt precedens, hogy a vállalkozót azzal keresték fel, hogy kifogásolják az általa biztosított járművek tisztaságát. A találkozón aztán közölték vele, hogy juttassa vissza a szolgáltatás értékének öt százalékát. Volt, amelyiknél úgy biztosították a visszaosztható keretet, hogy inkább megemelték a szolgáltatási díjat. Kisebb, negyven-ötvenezer forintos összegektől kezdve egészen a nyolcmillióig szerepelt tarifa a visszafizetési repertoárban. A vádlottak egy olyan pénzügyi keretet is félretettek amiből aztán azoknak osztottak pénzt, akik így vagy úgy tudomást szereztek az ügyletekről, vagy pozíciójuknál fogva kellett az együttműködésük, ahogyan az ügyészség fogalmazott: veszélyeztették a korrupciós cselekményeket. A vádhatóság szerint a vádlottak mindegyike részben vagy egészben rálátott a bűnszervezet tagjainak tevékenységére.
Az ügyben először a Kaposvári Törvényszéken kezdődött büntetőper, majd 2013 februárjában a bíróság felmentette a vádlottakat. Az első fokú döntést a Fővárosi Ítélőtábla katonai tanácsa négy éve hatályon kívül helyezte és a Debreceni Törvényszéket jelölte ki a megismételt eljárás lefolytatására. Az ügyben február 7-én tartja meg perbeszédét az ügyész a Debreceni Törvényszéken.
A címlapképen Fapál László, a Honvédelmi Minisztérium volt közigazgatási államtitkára a hétfői tárgyaláson; Fotó: MTI/Czeglédi Zsolt
Facebook
Twitter
YouTube
RSS