Az ügynökmúlttal gyanúsított Lech Walesa volt lengyel államfő legújabb nyilatkozatában megismételte, hogy nem működött együtt a kommunista állambiztonsággal, soha nem adott szóbeli vagy írásbeli jelentéseket, és nem fogadott el pénzt ennek fejében, de elismerte, hogy “hibát követett el”.
A Nobel-békedíjas Walesáról, a Szolidaritás független szakszervezet alapítójáról és első elnökéről, későbbi államfőről csütörtökön azt tette közzé a nácizmus és kommunizmus bűntetteit kutató lengyel Nemzeti Emlékezet Intézete (IPN), hogy a néhai Czeslaw Kiszczak kommunista belügyminiszter özvegye által átadott dokumentumok között megtalálható egy Walesa által aláírt, “Bolek” titkosügynöki fedőnéven folytatandó együttműködésről szóló nyilatkozat, egy terjedelmes beszervezési és munkadossziéval együtt.
A jelenleg Venezuelában tartózkodó Walesa pénteki blogbejegyzésében tagadta ügynökmúltját, de azt állította: “hibát követett el”, de “nem olyan jellegűt”. A hiba mibenlétét nem árulta el, amit egy meg nem nevezett “tettesnek” adott ígérettel indokolt. “Még él a tettes, akinek közzé kell tennie az igazságot, és számítok is erre” – írta Walesa.
A hajdani munkásvezér a nap folyamán újabb bejegyzést is közölt, melyben azt állítja: jelentésekként használhatták fel azokat a jegyzeteit, amelyeket a rendszerváltás előtti számos házkutatás során foglaltak le tőle a hatóságok. “Az egyik házkutatáskor lefoglalták egy kézzel írott, 1970 decemberében kelt személyes beszámolómat, amely neveket és viselkedéseket is tartalmazott” – írta Walesa.
Lengyelországban hatalmas visszhangot keltett, hogy az IPN a héten hatdoboznyi, feltehetően kommunista állambiztonsági iratot vett át Czeslaw Kiszczak néhai kommunista belügyminiszter házában, miután Czeslaw Kiszczak, az 1981-es hadiállapot bevezetése egyik fő felelősének özvegye felajánlotta neki a férje által otthonukban tartott dokumentumok pénz fejében történő átadását. A Walesára vonatkozó dossziékat az IPN levéltárosai által megtekintett első dobozban találták, és előzetesen hitelesnek minősítették, bár történészi elemzésnek még nem vetették alá.
Walesát egyes lengyel történészek – köztük egy 2008-ban megjelent könyvben Piotr Gontarczyk és Slawomir Cenckiewicz, a központi katonai levéltár jelenlegi igazgatója – az utóbbi években többször azzal vádolták, hogy Bolek fedőnéven a kommunista állambiztonsági szervek titkos ügynöke volt. Walesa 1992-ben egy, a PAP hírügynökségnek adott nyilatkozatban beismerte, azóta viszont mindig tagadta ezt. 2000-ben a lengyel átvilágítási bíróság bizonyítékok hiányában úgy döntött, hogy Walesa nem volt ügynök.
Andrzej Duda lengyel elnök csütörtökön elmondta: mindenki, aki Cenckiewicz és Gontarczyk Walesáról szóló, “igen kemény bizonyítékokon alapuló” könyvét olvasta, világosan látta, mik a tények. “Jellemző, hogy az 1989-es rendszerváltás után 27 évvel egy magánház szekrényében… titkos iratokra találnak” – jegyezte meg Duda, feltéve a kérdést: “hány ilyen ház van még Lengyelországban?”
Az üggyel kapcsolatban csütörtökön Donald Tusk, az Európai Tanács lengyel elnöke is állást foglalt. Szerinte az átadott iratok “megerősítik azt, amiről – talán nem mindig ügyesen és meggyőzően – Walesa is beszélt”. Tusk úgy vélte: Walesa dossziéival úgy kellene bánni, hogy ez “ne sértse Lengyelország érdekeit”.
Több lengyel kommentátor kiemelte, hogy az IPN által ismertetett dossziék az 1970-1976-os évekre, vagyis a Szolidaritás megalapítása előtti időszakra vonatkoznak, így a rendszerváltás jelképes alakjának nimbuszát nem rombolják le. Bronislaw Wildstein neves konzervatív publicista és író pénteken elmondta: nem biztos, hogy Walesát lejáratja a 70-es évek eleji, az 1970-es tengermelléki munkásfelkelés véres leverését követő “összeroppanás”, mert az ismert adatok szerint 1976-ban kihátrált az együttműködésből, “ami viszont bátor és határozott tett volt”. Walesa életrajzának jó oldalai is vannak, de “több kérdés megválaszolása nélkül nehéz egyértelmű ítéletet hozni” – szögezte le Wildstein.
Forrás: MTI
Facebook
Twitter
YouTube
RSS