Tarlós István nem hiszi, hogy a volt szabad demokrata főpolgármester, Demszky Gábor komolyan vehető a 4-es metró ügyében, mert „naponta ellentmond magának”. A főpolgármester a Klubrádió keddi adásában reagált Demszky Gábornak az OLAF-jelentéssel kapcsolatban tett hétfői nyilatkozatára.
Tarlós szánalmasnak, nem komolyan vehetőnek nevezte azt, hogy egy főpolgármesternek ne legyen politikai felelőssége abban, húsz évig mi történt az általa vezetett városban. Demszky Gábor a Budai Liberális Klub Alapítvány hétfő esti rendezvényén egyoldalúnak nevezte az OLAF-jelentést, és kijelentette, hogy „igazságon túli világra jellemző az a dokumentum, amit az OLAF előállított”, ő pedig nem érintett a „kvázi OLAF-gyanúsításokban”. Tarlós István elmondta, bár jogi értelemben sem a hatóság, sem a miniszterelnök, sem ő nem vádolta meg Demszky Gábort, máris ügyvédet fogadott, és
rákezd orbánozni, tarlósozni, sőt Putyint és Trumpot is belekeveri a 4-es metró ügyébe, szidja az OLAF-ot, az Állami Számvevőszéket. Egyik órában azt hallani, hogy neki semmi felelőssége nincs semmiben, másik órában, hogy csak protokolláris szerepe volt, nem is ismert szerződéseket, mindent a BKV csinált, majd a harmadik órában már azt mondja, hogy nála többet aztán senki nem tud a metróról.
Egyszer elhangzik, hogy már nem közszereplő – ami így is van –, majd azon erőlködik, hogy a számonkért ember – akaratától független – szerepéből egyenesen valami szakértői szerepbe helyezze önmagát: ő majd elmagyarázza mit is kell tenni – mondta Tarlós István. A főpolgármester szerint Demszky Gábor megint tematizálni akarja a híreket; azt mondja, hogy többletkövetelések jelentek meg 2010 után, miközben 1280 többletkövetelést hagyott maga után.
Az OLAF-jelentés a Demszky-időszakot marasztalta el
A főpolgármester az MTI-hez kedden eljuttatott közleményében mindehhez azt is hozzátette, hogy az OLAF által észrevételezett eseményekről és azok idejéről kellene beszélni. Az OLAF-jelentésben egyetlen egy kivételével a 2010 előtti időszak történetei az észrevételek tárgyai. A 2010 utáni ügy az ellenőrző mérnök cseréjére vonatkozik, amivel – ahogy az az OLAF-jelentésben is szerepel – „egy súlyos szabálytalanságot szüntettünk meg” – írta, ezért ebben az esetben a visszafizetéssel fenyegetett összeg is minimális.
Az arány a Demszky-korszak eseményeinek anyagi veszélyeihez képest: ha most 1311 forintot kellene visszafizetni az Európai Uniónak, akkor „Demszkyék fizetnének 1310-et, mi pedig 1-et.
Kifejtette, tudtak az OLAF-jelentésről, csak a végeredményt nem ismerték, és azt is sejtették, hogy a szabálytalanságnál többről is szó van, hiszen már egy évvel korábban feljelentést tettek, mint ahogy az OLAF elkezdett volna nyomozni. Hogy a Demszky Gábor időszakát érintő csaknem 80 OLAF-megállapítás közül hányat és melyeket ítél bűncselekménynek, illetve csak szabálytalanságnak a nyomozóhatóság, „ma nem tudhatjuk” – fűzte hozzá. Rámutatott, az események közül kiemelkednek az erősen gyanús Alstom és talán a Siemens eredeti szerződéseivel összefüggő megállapítások. Külön csomagot képeznek a 2006-2009 között a képviselők háta mögött a BKV-nál kötött, ma még a főváros és mások számára is átláthatatlan elemként megjelent úgynevezett tanácsadói szerződések.
Tarlós István kiemelte, az államnak és a fővárosnak – az országot és Budapestet fenyegető kár enyhítése érdekében – minden vitatási lehetőséget ki kell használnia, még akkor is, ha ez esetleg éveket vesz igénybe. A nyomozóhatóságok munkáját nem zavarja, viszont a visszafizetések mértékét akár jelentősen csökkentheti – fűzte hozzá. Kitért arra is, hogy a 2010 utáni néhány szerződésmódosítás mind jelentősen lefelé vitte az árakat, valamennyi – ellentétben a Demszky-időszak szerződéseivel – a hatóságok és a Fővárosi Közgyűlés jóváhagyásával lépett életbe, és az OLAF olyannyira nem kifogásolja, hogy a jelentés nem is említi ezeket.
MTI
Facebook
Twitter
YouTube
RSS