Várhatóan kétharmados többséggel nyerte a Fidesz a vasárnapi országgyűlési választást 133 mandátumot szerezve, a baloldal 38, a Jobbik 23, az LMP pedig 5 mandátummal jutott a 199 fős parlamentbe.
Az országos listákra leadott szavazatok 96,92 százalékos feldolgozottságánál a Fidesz-KDNP a szavazatok 44,31 százalékát szerezte meg, összesen 2.060.022 vokssal. A második helyen a “kormányváltó erők” (MSZP-Együtt-DK-PM-MLP) végeztek, a szavazatok 25,82 százalékával, összesen 1.200.354 vokssal. A Jobbik a szavazatok 20,57 százalékát szerezte meg (956.396 voks), míg az LMP-re 242.972-en szavaztak (5,23 százalék). Fidesz-KDNP kétharmadán két körzet végeredménye változtathat.
A feldolgozottság hétfő hajnali egy órás állása szerint a Borsod-Abaúj-Zemplén megye 2. számú választókerületében Varga László (MSZP-Együtt-DK-PM-MLP) vezet 178 szavazattal a Fidesz-KDNP-s Sebestyén László előtt. A budapesti 15. számú választókerületben 98,68 százalékos feldolgozottságnál Kucsák László (Fidesz-KDNP) 21 szavazattal vezet Kunhalmi Ágnes (MSZP-Együtt-DK-PM-MLP) előtt.
A külképviseleteken leadott listás és egyéni szavazatokat és az átjelentkezők voksait csak később, legkorábban április 12-én összesítik. Mind a 106 egyéni választókerületben van ugyanis egy szavazókör, amelyben 6-án este nem bontották ki az urnát. Az ebben található helyi szavazatokhoz a választást követő hatodik napon keverik hozzá a külképviseletekről hazahozott voksokat és a másutt szavazó átjelentkezők szavazólapjait.
Az MTI által megkérdezett szakértők szerint a Fidesz-KDNP a vasárnapi választás egyértelmű győztese, de az újabb kétharmados többség sorsa néhány egyéni választókerület eredményének végső alakulásától függ.
Hidvégi Áron szerint a Fidesz-KDNP választási győzelme azért jelentős, mert kormánypozícióból a korábbi ciklusok során ilyen arányú többséget senkinek sem sikerült elérni.
A baloldali összefogás ellenzékből nem volt képes beváltani saját reményeiket, sőt négy évvel korábbi eredményein sem tudott jelentősen javítani – fejtette ki az elemző, aki szerint a baloldal koncepciója egyértelműen megbukott, és ez elsősorban Gyurcsány Ferenc “integrálásának” tudható be, ami megakadályozta a baloldal megújulását.
Az elemző szerint a Jobbik erősödése egyértelműen a baloldali összefogás sikertelenségével áll összefüggésben, vagyis a kormánnyal szembeni protest szavazók a Jobbiknál csapódtak le legnagyobb arányban. A Századvég munkatársa ezzel összefüggésben ugyanakkor azt is hangsúlyozta, hogy a Jobbik, bár növelte támogatottságát, mégsem tudott második erővé válni és az egyéni körzetekben sem ért el látványos sikereket. Hozzátette: az LMP parlamentbe jutása sikerként is értékelhető, más szempontból azonban a párt veszített 2010-ben szerzett pozíciójából.
A fővárosban elért baloldali sikerekről szólva Hidvégi Áron azt mondta, az MSZP és szövetségesei Budapest tradicionálisan baloldali kerületeiben nyertek egyéni mandátumokat, ahol nem ez, hanem a Fidesz-KDNP 2010-ben aratott győzelme volt szokatlan. Az elemző szerint emellett az is jól látható, hogy a kormánypártok a négy évvel ezelőtti eredményekhez hasonlóan most is stabilan megtartották előnyüket a vidéki választókerületekben.
Juhász Attila, a Political Capital (PC) vezető elemzője arra hívta fel a figyelmet, hogy a Fidesz éppen a kétharmados többség határán billeg. Ez még az egyéni kerületi eredményektől függően alakulhat, egy ezekben számukra kedvezőtlen végeredmény ugyanis elveheti a kormánypárttól a minősített többséget – fejtette ki, megjegyezve: a Fidesznek úgy lehet meg a kétharmados többsége, hogy szavazatszámra rosszabbul szerepelt, mint az elmúlt három választáson.
A Jobbik erősödése mindenképpen jelentős és az LMP bejutása is nagy eredmény, azután, hogy a párt kettészakadt és azután sok belső konfliktust élt át – fejtette ki Juhász Attila, aki kitért arra is, hogy nem váltak valóra azok a várakozások, amelyek szerint a kis pártok relatíve jelentős számú szavazatot is kaphatnak, például a névazonosság miatt.
A PC munkatársa a baloldali ellenzék vereségének legfőbb okát abban látja, hogy még a Fidesz által kialakított intézményes korlátok és hátrányok mellett is lehetőség lett volna jobb politikai teljesítményt nyújtani. A baloldali ellenzék sokáig egymással rivalizált, a 2013-as évet gyakorlatilag kihagyták, nem találtak hiteles, népszerű vezetőket, nem folytatattak egységes, hatásos kommunikációt, a kampány hemzseget az elszalasztott lehetőségektől.
Szerinte nem meglepetés a Jobbik eredménye, hiszen volt “becsatornázni” a kormánnyal szembeni elégedetlenség egy részét és közben egyben tartotta saját táborát is, országosan mérsékeltebb hangvételű kampány folytatott, míg helyi szinten sokszor alkalmazott szélsőséges üzeneteket is. Juhász Attila szerint így a közelgő EP-választás tétje lesz az is, hogy összességében az EU-ellenes szélsőjobboldali pártok mennyire erősödnek meg.
Juhász Attila szintén úgy értékelte, hogy a fővárosban jobban szereplő baloldal eredménye inkább bizonyos mértékű visszarendeződést jelent, hiszen Budapesten hagyományosan nem a jobboldali pártok az erősebbek.
mti
Facebook
Twitter
YouTube
RSS