A temelíni atomerőmű és a Benes-dekrétum még mindig vitatott téma az osztrák-cseh politikusok között

Közép-Európa szerepének megerősítését szorgalmazta az Európai Unióban Milos Zeman cseh államfő és Norbert Hofer, az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) államfőjelöltje, akik hétfőn Prágában találkoztak.

“Arról beszéltünk, hogy lehetne-e erősebben hallatni a jövőben Közép-Európa hangját az Európai Unión belül, mert közös a történelmünk, és hasonló módon látjuk a dolgokat” – nyilatkozott Norbert Hofer újságíróknak a találkozó után. “Uniót akarunk kialakítani az unióban” – szögezte le az osztrák elnökjelölt.

“Norbert Hofer a találkozón bemutatta projektjét az unión belüli unióról, amely lényegében megfelel a visegrádi csoport kiszélesítéséről alkotott elképzelésnek, a visegrád plusznak”

– jegyezte meg ezzel kapcsolatban Jirí Ovcácek, cseh elnöki szóvivő.
Zeman és Hofer a jelenlegi migrációs válsággal kapcsolatban megállapították, hogy álláspontjuk megegyezik.
A találkozón két vitatott téma – a temelíni atomerőmű és a Benes-dekrétumok – is napirendre került. “Természetesen Temelínről is beszéltünk, ez számunkra probléma” – jelentette ki Hofer. Hozzátette: Ausztria nem híve az atomenergiának.
Jirí Ovcácek elnöki szóvivő a vitatott témákkal kapcsolatban elmondta: Milos Zeman a beszélgetés során kifejtette, hogy a hivatalos cseh álláspont mindkét kérdésben változatlan. Csehország elutasítja a Benes-dekrétumok ügyének újranyitását, s kitart amellett, hogy az atomenergiát fejleszteni fogja.
Norbert Hofer egy Bécsben megjelent lapinterjúban “jogtalanságnak” minősítette Edvard Benes egykori csehszlovák államfő második világháború után kiadott dekrétumait, amelyek alapján a csehszlovákiai németeket és magyarokat megfosztották állampolgárságuktól, elkobozták vagyonukat, majd a potsdami nagyhatalmi értekezlet döntése alapján a németeket kitelepítették az országból.
Miután a felvidéki magyarok kitelepítését a háborúban győztes nagyhatalmak nem hagyták jóvá, a korabeli csehszlovák hatalom szlovák-magyar lakosságcserével, magyarok Csehországba telepítésével és reszlovákizációval igyekezett felmorzsolni a magyar kisebbséget.
“A Benes-dekrétumok természetesen jogtalanságot jelentenek” – mondta Hofer abban az interjúban, amelyet a Kleine Zeitung közölt a prágai látogatás előtt.
A prágai sajtó szerint a 2013-as elnökválasztási kampányt jórészt az döntötte el, hogy Milos Zeman kiállt a Benes-dekrétumok mellett, míg ellenfele Karel Schwarzenberg bírálta azokat. Zeman elutasítja, hogy a dekrétumokban jelen lenne a kollektív bűnösség elve, és támogatja fenntartásukat a cseh jogrendben. Ezzel ellentétben Schwarzenberg törölné őket a cseh jogrendből. Prága már korábban közölte, hogy a találkozóra Norbert Hofer kérésére került sor. Norbert Hofer az osztrák elnökválasztáson májusban szoros küzdelemben alulmaradt Alexander Van der Bellennel, a Zöldek Pártjának volt elnökével szemben. Az osztrák alkotmánybíróság később azonban megsemmisítette a választás eredményét a voksok összeszámlálásakor elkövetett szabálytalanságok miatt. Milos Zeman üdvözölte ezt a döntést, és támogatásáról biztosította Hofert. “Nem tagadom, hogy Hofer úrnak szurkoltam, mert nem szeretem a zöld pártokat” – nyilatkozott a cseh államfő korábban az Impuls prágai kereskedelmi rádióban.
Az osztrák elnökválasztás megismétlését eredetileg október 2-ra tűzték ki, de elhalasztották.

PS/MTI, Fotó: .wienerzeitung.at