Frans Timmermans lett az Európai Szocialisták Pártjának (PES) úgynevezett csúcsjelöltje, miután egyedüli riválisa, Maros Sefcovic hétfőn visszalépett, a párt európai parlamenti (EP) választási győzelme esetén így ő lehetne az Európai Bizottság következő elnöke. A Soros Györggyel háromhavi rendszerességgel egyeztető, Orbán-fóbiás szocit pártja szerint széles körben a demokrácia és a jogállamiság fő védelmezőjének tekintik az Európai Unióban.
A balközép erőket összefogó pártcsalád listavezetőjének személyéről a PES december 7-8-i kongresszusán döntöttek volna, Maros Sefcovic, az Európai Bizottság energiaunióért felelős alelnöke azonban hétfőn bejelentette visszalépését és támogatásáról biztosította kollégáját, Frans Timmermanst, a testület első alelnökét. Mint közölte, döntésével a párt egységét kívánja erősíteni, mivel a jövő évi EP-választások tétje az Európai Unió jövője, “Európa arca és szíve”.
Politikusként és sportemberként is tisztában vagyok a csapatszellem és a közös célok erejével
– jelentette ki a szlovák politikus, hozzátéve, hogy kész részt venni a kampányban.
Szergej Sztanisev, a PES elnöke üdvözölte Sefcovic döntését, amely szerinte arról tanúskodik, hogy “kiváló csapatjátékos”. Hangsúlyozta, hogy Timmermans irányváltást jelentene Európa számára, programja középpontjában pedig a társadalmi igazságosság, az egyenlőség, a fenntarthatóság fog állni. Kiemelte emellett, hogy a volt holland külügyminisztert “széles körben a demokrácia és a jogállamiság fő védelmezőjének tekintik az Európai Unióban”, ezen alapelvek védelmére pedig most minden korábbinál nagyobb szükség van. Az 57 éves Frans Timmermans tapasztalt, több nyelven kiválóan beszélő politikus, akit sokan támadnak a migrációs és a jogállamisági vitákban képviselt álláspontja miatt.
Az előző, 2014-es EP-választáson Jean-Claude Juncker volt a legtöbb szavazatot szerző néppárt listavezetője. Az uniós tagországok állam- és kormányfőit tömörítő Európai Tanács ezért őt jelölte az Európai Bizottság elnökének, az Európai Parlament pedig meg is választotta a tisztségre. Ugyan várhatóan jövőre is a néppárti lesz a legnagyobb frakció az EP-ben, elemzők szerint a többséghez legalább három képviselőcsoport szavazataira lesz szükség, ez pedig komoly alkupozícióba hozhat más pártokat. Ráadásul még az sem biztos, hogy végül tényleg a győztes párt listavezetője lenne a bizottság elnöke, a csúcsjelölti rendszer automatikus alkalmazását ugyanis több tagállam is elveti. A csúcsjelölti rendszer már legutóbb is vitákat váltott ki, mivel az EU alapszerződése értelmében az Európai Tanács hatáskörébe tartozik a jelölt megnevezése az Európai Bizottság élére, akiről aztán az Európai Parlament feladata szavazni. A csúcsjelöltek megnevezésével viszont a pártok gyakorlatilag kész tények elé állítják a tagállamok vezetőit.
Forrás/fotó: MTI
Facebook
Twitter
YouTube
RSS