Titkos kínai kormányzati dokumentumok szivárogtak ki a Hszincsiangban működő átnevelő táborokról

A New York Times több, mint 400 oldalnyi, kiszivárgott kínai kormányzati dokumentumról közölt cikket, amely a Hszincsiangban élő muszlim kisebbségek – becslések szerint mintegy egymillió ujgur, kazah és egyéb nemzetiség – tömeges internálásának részleteit fedi fel. A kínai kormány hétfőn fércmunkának nevezte a lap hétvégi tudósítását, amely Peking szerint szelektíven értelmezi a tényeket.

Az iratokat a kínai politikai vezetés egyik, neve elhallgatását kérő tagja szivárogtatta ki a lapnak abban a reményben, hogy a benne foglalt információnak köszönhetően felelősségre vonhatóvá válnak a becslések szerint mintegy egymillió ujgur, kazah és egyéb nemzetiség tagjainak internálását megvalósító program felelősei.

A dokumentumokból egyebek mellett kiderül: a kínai vezetés házon belül elismerte, hogy a terrorellenes kampány részeként családokat szakítanak szét, és jóllehet a kormányzat valóban szakképzési programként tálalta a hszincsiangi központok kialakítását, a javaslatot több tisztviselő is ellenezte, attól tartva, hogy végül balul sülhet el, illetve gazdasági károkhoz vezethet. Az iratok beszámolója szerint a területen gondot okozott például a termény betakarítása is, ugyanis a tömeges internálás következtében munkaerőhiány lépett fel. A hasonló esetekre való megoldásként a helyi tisztviselőknek kiadták: mindazoknak, akik panasszal élnek, mondják el, hogy legyenek hálásak a Kommunista Párt segítségéért, ellenkező esetben rosszabbra fordulhat a családjuk helyzete.

A dokumentumok tanúsága szerint a terrorellenes program alapjait Hszi Csin-ping kínai elnök fektette le beszédeiben, amelyeket 2014-ben hszincsiangi látogatása alatt és után intézett tisztviselőkhöz. A kínai elnök hetekkel azután utazott a nyugat-kínai régióba, hogy ujgur szélsőségesek a dél-kínai Jünnan tartomány székhelyén, a kunmingi főpályaudvaron 31 embert megöltek és több, mint 150 embert megsebesítettek egy késeléses támadás során. Hszi ezt követően a terrorizmus és a szeparatizmus elleni könyörtelen harcra szólított fel. A kiszivárgott irat ugyan nem tartalmaz utalást arra, hogy az internálóközpontok létrehozását az elnök rendelte volna el személyesen, de annyi kiderül belőle, hogy Hszi széles körben elterjedt, káros nézetek hatásainak tulajdonította Hszincsiang instabilitását, és ezeknek az eltüntetését jelölte ki célul.

Az irat szerint a kínai vezetés aggodalmait tovább növelték a külföldön elkövetett terrortámadások, illetve az amerikai csapatok kivonása a Hszincsianggal szomszédos Afganisztánból. Egyes tisztviselők úgy érveltek, hogy az Egyesült Királyságban végrehajtott támadások hátterében olyan intézkedések állnak, amelyek “a biztonság elé helyezik az emberi jogokat”. Hszi elnök pedig emiatt arra szólította fel a pártot, hogy vegye át az Egyesült Államok által a 2001. szeptember 11-én elkövetett támadások után meghirdetett terrorizmusellenes harc egyes aspektusait.

A táborok kiépítése akkor váltott különösen gyors ütemre, amikor 2016 augusztusában Csen Csüan-kuo került a hszincsiangi pártvezetés élére. Csen a New York Times szerint Mao Ce-tung egykori kínai vezető politikai tisztogatásainak mintájára a helyi tisztviselőkre gyakorolt nyomást annak érdekében, hogy akár túlkapásokat is kövessenek el a kijelölt feladat teljesítése érdekében, miközben bármiféle kétely kifejezésre juttatását szinte bűncselekménynek tekintette. Ennek megfelelően Csen eltávolított a pozíciójából minden olyan helyi tisztviselőt, aki ellenezte az intézkedéseket, és annak a véleménynek adott hangot, hogy a kampány tovább fokozhatja az etnikai feszültségeket a területen. A kiszivárgott iratok között található például az egyik megyei vezető, Vang Jung-csi írásos vallomása, akit azért börtönöztek be, mert titokban elrendelte több, mint 7000 ember szabadon engedését az általa ellenőrzött táborokból.

A kínai kormányzat szócsövének tartott Global Times hétfőn vezércikkben reagált a The New York Timesban megjelent írásra, amely a kínai lap szerint ádáz támadást intézett az ellen, ahogyan Kína Hszincsiangot kormányozza. “A nyugati közvélemény a saját értékrendje szerint kritizálja a Hszincsiangban működő szakmai oktatást és képzési központokat” – fogalmaz a vezércikk szerzője, hozzátéve: a nyugati elit egy része szívesebben látná Hszincsiangot erőszakba és káoszba fordulni, ezért nehezen viseli, ha a helyzet ehelyett lényeges javulást mutat. A Global Times szerint a Hszincsiangról folytatott vita nem csupán két értékrend, hanem két különböző érdekrendszer ellentéteiből fakad. A vezércikk rámutat: a kínai lakosság – beleértve a Hszincsiangban élő valamennyi nemzetiség tagjait – békét és jólétet remél a térségben, minden olyan intézkedés tehát, amely ezt a célt szolgálja, az erkölcsiség és az igazságosság szempontjából is helyénvaló. A szerző ezek után azzal érvel, hogy a Peking által “szakképzési központoknak” nevezett intézmények kialakítása óta a Pakisztánnal és Afganisztánnal határos területen sikerült fokozatosan felszámolni a terrorizmust és fellendíteni a gazdaságot.

Keng Suang kínai külügyi szóvivő hétfőn úgy fogalmazott: a The New York Times cikke ügyetlen fércmunka, amely az iratok szelektív értelmezésén alapul. A szóvivő szerint az amerikai lap figyelmen kívül hagyta a Hszincsiangban folytatott kampány hátterében álló valódi okokat, mint ahogyan azt a tényt is, hogy a területen az elmúlt három évben egyetlen terrortámadás sem történt, ami Keng szerint az intézkedések helyességét igazolja. A szóvivő azonban nem kérdőjelezte meg a kiszivárgott dokumentumok hitelességét.

Forrás: MTI/AFP