Kétnapos nyilvános ülésen, november 3-án és 10-én tárgyalja a Kúria tanácsa a vörösiszap-ügyet. Az ajkai timföldgyár egyik vörösiszap tározókazettájának gátja éppen tíz éve, 2010 október 4-én tört át, elöntve Kolontár, Devecser és Somlóvásárhely településeket. A példátlan ipari katasztrófában tíz ember veszítette életét, 150-en megsebesültek, 307 házat le kellett bontani – ennyi család veszítette el otthonát, élete munkáját. A mentesítésre, újjáépítésre, károk felszámolására, illetve károsultak kártalanítására, kárenyhítésre a kormány nagyságrendileg negyvenmilliárd forintot fizetett ki. A MAL vezetői és felelős beosztottjai először 2012 januárjában álltak bíróság elé, halált előidéző gondatlan közveszélyokozás, különösen nagy vagyoni hátrányt meghaladó vagyoni hátrányt okozó közveszélyokozás bűntette, gondatlanságból elkövetett környezetkárosítás és természetkárosítás vétsége, továbbá hulladékgazdálkodás rendje megsértésének bűntette vádjával.
Tíz éve történt a vörösiszap-katasztrófa és tíz évvel a tragédia után végre pont kerülhet a büntetőper végére is. A kormány már a katasztrófa másnapján, 2010. október 5-én kormányhatározatban nevezte meg a károkozót, a MAL Zrt.-t. Az igazságszolgáltatás malmai azonban lassan őrölnek. két éven át tartott a nyomozás. A nyomozati iratok terjedelme 52 824 oldal, amely alapján 2012 januárjában 91 oldalas vádiratot nyújtott be. Végül tizenöt emberrel szemben emeltek vádat. A per 2012. szeptember 24-én kezdődött el a Veszprémi Törvényszéken. 248 tárgyalási napon keresztül tárgyalta, amelyből 123 teljes napon szakértői bizonyítást folytatott. Több száz tanút hallgattak meg. A teljes peranyag több mint 60 ezer oldal volt.
Elsőfokon mindenkit felmentettek
A 2016. január 28-án lezárult első fokú perben a Veszprémi Törvényszék mind a 15 vádlottat felmentette minden vádpont alól. Az indoklás szerint természeti katasztrófa történt, aminek oka a kazetta alatti talajtörés volt. Hiába bizonyosodott be az eljárás során, hogy a cég vezetői számtalan szabálytalanságot elkövettek, túltöltötték a kazettát, fittyet hánytak a vészjósló előjelekre, a szivárgásokra, sőt a katasztrófa bekövetkezte után a hatóságokat sem értesítették. Szabó Györgyi tanácsa a Veszprémi Törvényszéken úgy érvelt, ha minden a szabályoknak megfelelően történt volna, akkor is bekövetkezett volna a gátszakadás, ezért a vádlottak személyes felelősségét sem látta bizonyítottnak. Az ítélet általános közfelháborodást váltott ki.
Győri Ítélőtábla 2017. február 6-án hatályon kívül helyezte a határozatot. Indokolása szerint az elsőfokú bíróság több eljárási szabályt megsértett, ítélete pedig alkalmatlan a felülbírálatra, ezért kimondta: megismételt eljárásra van szükség. Az ítélőtábla 2017 márciusában közölte, hogy a Győri Törvényszék folytatja le a megismételt elsőfokú eljárást, a Veszprémi Törvényszék elnöke jelezte ugyanis, hogy nincs olyan bírája, aki jogosult lenne eljárni az ügyben és nincs kizárva a megismételt eljárásból. A megismételt elsőfokú eljárásban a Győri Törvényszék 2019. február 4-én tíz ember bűnösségét mondta ki. A sors fintora, hogy pont ennyi halálos áldozatot követelt 2010-ben az iszapömlés. Öt főt mentettek fel – hármat azokon túl, akik felmentésével a vád is egyetértett –, és kettő vádlottat ítéltek letöltendő büntetésre valamilyen fokozatban.
A másodfok szigorított
Végül a Mal Zrt.-ben vezető beosztású három vádlottat összesen kilenc és fél év letöltendő börtönre, illetve fogházra ítélték. Az elsőrendű B. Zoltánt, a timföldgyár korábbi vezérigazgatóját az első fokon kimért 2 év 6 hónap helyett 4 év letöltendő börtönbüntetésre, a másodrendű D. Józsefet, a cég egykori műszaki igazgatóját 2 év fogház helyett 3 év börtönre, valamint az ötödrendű vádlottat, G. József hidrátgyártás-üzemvezetőt, akit első fokon még 1 év, 2 évre felfüggesztettet kapott, jogerősen 2 év 6 hónap letöltendőt. A harmadrendű vádlott F. Józsefné laboratóriumi és környezetvédelmi vezető 1 év, 2 évre felfüggesztett büntetését kvázi megduplázták, 2 év börtönre, amit 4 évre függesztettek fel. A negyedrendű vádlott Sz. Tibor diszpécsert 1 év, 6 hónapra ítélték, 3 évre felfüggesztve, ami nem sokkal magasabb, mint a korábbi kiszabott tétel (1 év, 2 évre felfüggesztve). P. Ferenc vörösüzemi területfelelőst, aki hatodrendű vádlottja az ügynek, viszont szintén duplán kimérték: másodfokú ítélete 2 év, 4 évre felfüggesztve, pont a kétszerese az elsőfokúnak, ami 1 év, 2 évre felfüggesztve volt. A nyolcadrendű vádlott L. László hidrátgyártás-termelési vezető büntetése hasonlóan 2 év, 4 évre felfüggesztve, pont a kétszerese, mint előzőleg.
A többi vádlott – heted-, tized-, tizenegyed-, tizenharmad-, tizennegyed-, tizenötödrendű vádlottak – első fokú ítéletét helybenhagyta a másodfokú tanács. A kilencedrendű vádlott (R. Martin vezérigazgató) és tizenkettedrendű vádlott (M. Gábor finomtermékdivízió-igazgató) felmentését már első fokon tudomásul vette a főügyészség, ezért ezekről itt már nem döntöttek. A hetedrendű vádlott főtechnológus pénzbüntetést kapott. A tizedrendű vádlottat, K. Árpád bauxitbányászati vezérigazgató-helyetteset felmentették, Cs. László hidrátfeldolgozó divízió-igazgató tizenegyedrendű vádlottat szintén. V. Ferenc környezetvédő, mint tizenharmadrendű vádlott, megrovást kapott. A tizennegyedrendű vádlott, P. Sándor szivattyúkezelő 1 év börtönt kapott két évre felfüggesztve, akárcsak korábban. A tizenötödrendű vádlottat, B. Antal vezető diszpécsert felmentették.
Zólyomi Csilla, a bírói tanács elnöke az indokolás több, mint három órán át tartó felolvasásakor elmondta, súlyosítás mértékét az ítélőtábla a szabályszegések mennyiségéhez, mértékéhez és súlyához igazította. A legtöbb szabályszegést ennek értelmében az első-, a másod- és az ötödrendű vádlott követte el, így az ő felelősségük volt a legnagyobb. Kiemelte azt is, hogy a tározó gátjának átszakadásához tervezői, kivitelezői hibák vezettek, ám a vádlottak nem tartották be a szabályokat, a kötelezettségeiket, amellyel jelentősen súlyosították a katasztrófa következményeit. Egyebek mellett leállították a semlegesítést; a lúgosság mértéke a megengedett literenkénti 2-4 gramm helyett 6, vagy afölötti gramm volt, emellett 500 ezer köbméterrel több anyag volt a kazettában.
Felülvizsgálattal éltek
Az ügy azonban még a 2019 decemberi ítéletekkel sem ért véget. Mindhárom, a vörösiszap-katasztrófa miatt jogerősen letöltendő szabadságvesztésre ítélt terhelt felülvizsgálati kérelmet nyújtott be a Kúriához. A jogszabályok szerint három lehetőség van a folytatásra. Elutasíthatja az indítványt, megsemmisítheti a jogerős ítéletet, új eljárást elrendelve, de fel is mentheti a a végrehajtandó szabadságvesztésre ítélt terhelteket. Mindhárman már megkezdték büntetésük letöltését. A Magyar Nemzet cikke szerint Bánáti János, Bakonyi Zoltán védője 60 oldalas felülvizsgálati kérelmet nyújtott be. Többek között azzal érvel, hogy első eljárásban, első fokon felmentett vádlottakat csak negyedik nekifutásra sikerült elítélni. Kifogásolja továbbá a megismételt eljárásban ítélkező első fokú bíró személyét, álláspontja szerint eljárásjogi problémák miatt a bíró nem tárgyalhatta volna az ügyet.
Amennyiben a Kúria elfogadja ezt, akkor meg kell semmisítenie a második másodfokú – jogerős – ítéletet is, hiszen az a kifogásolt bíró ítéletén alapul. Ebben az esetben az ügyet újratárgyalják – írta a lap.
A Kúria két nyilvános ülést tűzött ki. Az első napon a felülvizsgálati kérelmet benyújtott terhelteket hallgatják meg, távmeghallgatásban, majd november 10-én döntés születhet.
Vezető kép: MTI
Facebook
Twitter
YouTube
RSS