A 2000-es évek elején a színfalak mögött már látszott, hogy Magyarország, amely Brüsszel kedvence volt, komoly strukturális problémákkal küzd, de 2004-ben inkább Lengyelország felvétele okozott fejfájást – mondta a hvg.hu-nak Günther Verheugen, az EU egykori bővítési biztosa az uniós belépésünk tizedik évfordulója alkalmából adott interjúban. Az egyetemi professzor szerint egyébként Orbán politikája nem Európa-ellenes, csak épp nem osztja az európai föderalisták nézeteit. Az EU-biztos szerint 1990 után Magyarország nagyon vonzó helyszín lett a befektetők számára, miközben arra nem figyeltek oda, hogy a város és vidék között már akkor is létező különbségek egyre nőnek. Az ország mindazonáltal nagyon gyorsan fejlődött, ami viszonylag rövid időn belül vezetett a bérek és az árak emelkedéséhez. Emiatt viszont a 2000-es évek elején már bajok voltak az ország versenyképességével, az uniós csatlakozás idejére pedig Magyarország gazdasági szempontból nehéz helyzetbe került. A biztost meglepte az is, hogy a kelet-európai új tagállamok még közös energiapolitikában sem tudtak megegyezni, miközben mindannyiuknak nagy szükségük van az ipari növekedésre, de ezzel párhuzamosan nagy az energiafüggőségük. Van tehát közös érdek, de furcsa módon, a tíz kelet-európai tagállam nem képes ezt hatékonyan képviselni.
A teljes interjú a hvg.hu-n olvasható.
Fotó: Aya Schamoni
Facebook
Twitter
YouTube
RSS