A Költségvetési Tanács (KT) megkapta a 2016-os költségvetési törvényjavaslatot a kormánytól – mondta Kovács Árpád, a KT elnöke.
Kovács Árpád elmondta: a jogszabály alapján a Költségvetési Tanácsnak tíz nap áll a rendelkezésére, hogy véleményt alkosson a
törvényjavaslatról, és ezt az időszakot a tanács várhatóan teljesen kihasználja.
A Nemzetgazdasági Minisztérium megküldte az Európai Bizottságnak a konvergenciaprogramot is, amely szerint jövőre 2,5 százalékos, 2017-ben 3,1 százalékos, 2018-ban pedig 2,9 százalékos GDP-növekedés várható. Az NGM az idei GDP-előrejelzését 2,5 százalékról 3,1 százalékra módosította. A konvergenciaprogram szerint az idei nulla százalékos infláció után jövőre 1,6 százalékos, 2017-ben 2,5 százalékos, 2018-ban 3 százalékos pénzromlás várható.
A megküldött program szerint a stabilitást erősíti, hogy a költségvetési hiány tartósan 3 százalék alatt alakult az elmúlt években, és a jövőben is folyamatosan tovább csökken. Fontos eredmény, hogy a fegyelmezett költségvetési politika következtében 2013 nyarán megszűnt az uniós csatlakozás óta tartó túlzotthiány-eljárás az országgal szemben.
A frissített program szerint a csökkenő hiány mellett az erősödő gazdasági növekedés is érzékelhetően hozzájárul a GDP-arányos államadósság további mérséklődéséhez, így a program előrejelzése alapján 2018-ban az adósságráta 70 százalék alá csökken. Jövőre a bruttó adósságráta a GDP-hez mérten az ez évre várt 74,9 százalékról 73,9 százalékra, 2017-ben 71,3 százalékra esik, 2018-ban már csupán 68,9 százalék lesz.
A kormány fontosnak tartja emellett az államadósság szerkezetének átalakítását, igyekszik mérsékelni az ország külső hatásoknak való kitettségét és szélesíteni a befektetői bázist, másrészt a kabinet törekszik az adósság devizaarányának további csökkentésére. Az államadósság árfolyamkockázatának csökkentésével ugyanis csökken az ország sérülékenysége, és az adósság jövőbeli terhének alakulása nagyobb biztonsággal tervezhető.
A háztartások fogyasztása az idei 2,9 százalékos bővülést követően jövőre 3,6 százalékra emelkedik, 2017-ben 2,7 százalékkal, 2018-ban 2,5 százalékkal nő a fogyasztás.
A magyar gazdaság további nagy eredménye, hogy a végrehajtott munkapiaci intézkedéseknek köszönhetően a foglalkoztatottság rekordszintre emelkedett 2014 végére.
A kormány egyrészt az adórendszer átalakításával ösztönzőket alakított ki több munkahely létrehozására, másrészt előmozdította, hogy a dolgozni képes és dolgozni akaró emberek megjelenjenek a munkapiacon. Ezt a célt szolgálta a munkát terhelő adók jelentős csökkentése, a munkapiacon hátrányban lévő csoportok számára a munkahelyvédelmi akcióterv keretében rendelkezésre álló járulékkedvezmény, a tényleges nyugdíjba vonulási korhatár emelkedése a nyugdíjreformok következtében, és a munkanélküliségi segélyezési rendszer átalakítása.
A munkanélküliségi ráta folyamatosan csökken a következő években: a 2015. évi 6,9 százalékról 2016-ban 6,2 százalékra, 2017-ben 5,8 százalékra, 2018-ban 5,5 százalékra esik vissza.
A konvergenciaprogram szerint az adózás területén további fontos változások történnek. A kormány továbbra is prioritásként tekint a munkát terhelő adók csökkentésére. Ennek keretében csökken a személyi jövedelemadó, növekszik a kétgyermekesek családi kedvezménye, és a munkahelyvédelmi akcióterv nyújtotta kedvezményeket további munkavállalói csoportok vehetik igénybe.
Emellett az élelmiszerek egy jól meghatározott körének csökken az áfakulcsa. Mindez várhatóan újabb lökést adhat a foglalkoztatás növelésének és a jövedelmi helyzet javulásának. Az üzleti környezetet és a költségvetési bevételek kiszámíthatóságát segítik a gazdaság fehéredését szolgáló intézkedések, amelyek javítják az adófizetési morált azzal, hogy csökkentik az adóelkerülési lehetőségeket.
Kitérnek arra: erősödik az adóhatóság ügyfélbarát jellege, ami tükröződik abban, hogy leveszi az adóbevallás adminisztratív terheit az adózókról, megkülönbözteti a jó és rossz adózókat, és enyhíti a tévedések miatti bírságokat.
A pénztárgépek korábbi években bevezetett online bekötése sikeres kezdeményezésnek bizonyult. Az újításokra építve további intézkedések léptek és lépnek hatályba, egyebek között az elektronikus közúti áruforgalom ellenőrző rendszer, vagy az online pénztárgépek kiterjesztése további szolgáltatási ágakra.
A konvergenciaprogram rámutat arra: a kormányzati intézkedések többsége megemeli a lakosság rendelkezésre álló, illetve elkölthető jövedelmét, ami a fogyasztási kiadások további erősödését fokozza. Ebbe a csoportba sorolható az életpálya modellek bevezetése, a hozzáadott érték típusú adók (sertéstőkehús-áfa, illetékek), illetve a személyi jövedelemadó csökkentése, valamint a családi adókedvezmény növelése.
A bankadó mérséklése a pénzügyi szektor profitabilitását javítja, egyúttal élénkíti a hitelezési hajlandóságot, illetve a hitelkínálatot az ágazat többletterheinek csökkenése révén. Az intézkedés a beruházási dinamika gyorsulásán keresztül a tényleges és a potenciális növekedést egyaránt támogatja.
Összességében elmondható, hogy a kormányzati lépések serkentik a magyar gazdaság növekedését, ezzel párhuzamosan a munkakeresletet is fokozzák – olvasható a kormány dokumentumában.
Forrás: MTI
Facebook
Twitter
YouTube
RSS