Tizenötezer migránssal fenyeget Törökország

Havi 15 ezer menekült útnak indításával fenyegette meg Európát Süleyman Soylu török belügyminiszter – jelentette a CNN Türk török hírtelevízió pénteken. Eközben Berlin szerint működik az EU-Törökország menekültügyi megállapodás.

Soylu szerint Németország és Hollandia beavatkozik a török belügyekbe, azok közül is kiemelten az elnöki rendszer bevezetéséről döntő április 16-i török népszavazás kérdésébe. Németország és Hollandia most azt próbálja véghezvinni, amit egyebek mellett a tavaly július 15-i puccskísérlet alkalmával nem sikerült – vélekedett a miniszter. Soylu rámutatott: Ankara mellőzésével Európa nem játszadozhat Törökország térségében. Mint fogalmazott:

Európa “megőrülne”, ha a török kormány “kikövezné az utat” azelőtt a 15 ezer menekült előtt, akit havonta küldhetne.

Devlet Bahceli, a nacionalista Nemzeti Mozgalom Pártja (MHP) vezetője – jóllehet az elnöki rendszer támogatója – csütörtökön arra figyelmeztette a kormányt, hogy nem helyes “a fegyver elől menekülőket fegyverként használni Európa ellen”. Ankara azért bírálja élesen, s nevezi szinte napi rendszerességgel nácinak vagy fasisztának Hágát és Berlint, mert a közelmúltban visszautasították, hogy török miniszterek az elnöki rendszer mellett kampányoljanak a Németországban és Hollandiában élő törökök körében. A török vezetés úgy látja, hogy Németország és Hollandia a Recep Tayyip Erdogan török államfő által szorgalmazott elnöki rendszerrel szemben foglaltak állást. Mevlüt Cavusoglu török külügyminiszter szerdán bejelentette: Ankara teljesen elállt a menekültügyi megállapodásnak attól a részétől, amelynek értelmében Törökország visszaveszi az illegális migránsokat Görögországból. “Ezt már nem hajtjuk végre” – fogalmazott Cavusoglu. Hangsúlyozta, hogy az Európai Unió a vízummentességgel “ámította” a törököket. Felhívta a figyelmet arra, hogy Ankara felülvizsgálja a menekültek visszatartására vonatkozó vállalásait is, és ha a vízummentesség megadására vonatkozó feltétel nem teljesül, a török kormány bármely pillanatban egyoldalúan véget vethet a megállapodásnak. Az Európai Unióval tavaly márciusban kötött megállapodás egyik rendelkezéseként Törökország vállalta, hogy megakadályozza az újabb migrációs útvonalak kialakulását a szárazföldön, illetve a tengeren is.

Az illegális migráció feltartóztatásáról egy éve kötött EU-Törökország menekültügyi megállapodás sikeres

A török partokról induló migrációs hullám jórészt elapadt a megállapodás hatályba lépése óta. A német kormány szerint az illegális migráció feltartóztatásáról egy éve kötött EU-Törökország menekültügyi megállapodás sikeres és működik. Georg Streiter helyettes kormányszóvivő pénteki berlini tájékoztatóján kiemelte, hogy a megállapodás “közös siker”, és eredményes működését a többi között az is mutatja, hogy az embercsempészet jelentősen visszaszorult az égei-tengeri görög-török uniós külső határon. A megállapodás valamennyi érintett érdekét szolgálja, és a német kormány arra számít, hogy Törökország folytatja végrehajtását. Sebastian Fischer külügyi szóvivő hozzátette: a megállapodás egy részének felfüggesztéséről szóló török külügyminiszteri nyilatkozat ellenére semmilyen jel nem utal arra, hogy a megállapodás végrehajtásában bármilyen változás történt volna az utóbbi napokban. Tobias Plate belügyi szóvivő hangsúlyozta, hogy a megállapodás jóval nagyobb mértékben járult hozzá az EU-ba irányuló menekülthullám csillapításához, mint a balkáni migrációs útvonal “úgynevezett lezárása”.

Emelkedett a menekülés közben elhunytak száma

Jelentősen emelkedett tavaly azoknak az embereknek a száma, akik menekülés közben életüket vesztették, elsősorban amiatt, hogy az embercsempészek egyre veszélyesebb körülmények között próbálják a hazájukból menekülőket a Földközi-tengeren keresztül Európába juttatni – derült ki az ENSZ pénteken közzétett statisztikájából. A Nemzetközi Migrációs Szervezet (IOM) adatai szerint 2016-ban 7763 bevándorló halt meg világszerte, ami 27 százalékos emelkedést mutat az előző évhez képest. A halálesetek kétharmada a Földközi-tengeren történt. Itt a halálos áldozatok számának növekedése 35 százalékos volt 2015-höz képest, annak ellenére, hogy szervezettebbek voltak a mentési erőfeszítések és összességében kevesebben is vágtak neki az életveszélyes utazásnak. Az embercsempészek azonban több alkalommal különösen kockázatos módszerekhez folyamodtak annak érdekében, hogy növeljék a bevételüket. Például egy időben indítottak útnak több hajót is, amivel megnehezítették a mentési munkálatokat, illetve a téli időszakban a viharos tengeren is útjára bocsátották a migránsokat szállító csónakokat. Ezeket az “elképesztő kockázatokat” azért is vállalhatták olyan sokan, mert Líbiában annyira megromlott a helyzetük, hogy az emberek mindenképpen ki akartak jutni onnan – mutatott rá Frank Laczko, az IOM elemzőközpontjának igazgatója. Az IOM felhívta a figyelmet arra, hogy a számok emelkedésének hátterében részben állhat az is, hogy hatékonyabbá vált a bevándorlási folyamatok nyomon követése és a halálesetek regisztrálása. A jelentésben szereplő számokat a szervezet minimumértéknek tekinti, hiszen számos csónak nyomtalanul veszhetett a tengerbe. 2016-ban 360 ezer körülire csökkent azoknak az illegális bevándorlóknak a száma, akik a Földközi-tengeren át próbáltak eljutni Európába. A visszaesés nagyrészt az Európai Unió és Törökország közötti megállapodás következménye volt. Az IOM beszámolója szerint emelkedett azoknak a migránsoknak a száma is, akik még Észak-Afrikában, Nyugat-Afrikában vagy a Közel-Keleten haltak meg, még mielőtt útnak indulhattak volna Európa felé.

Forrás: MTI, fotó: AP