Több milliárdból fejlesztik tovább a bölcsődei rendszert

Soha nem látott mértékű változások várhatók a magyar bölcsődei rendszerben. A kormány lehetőséget ad új típusú intézmények létrehozására, támogatja az anyák munkavállalását, több pénzt fordít a fenntartásra és megemelte a bölcsődei dolgozók bérét is. Balog Zoltán miniszter ismertette az általános iskolai plusz egy év lehetőségének szempontjait is – írja a Magyar Idők.

A bölcsődei rendszer fejlesztésével a kormány célja valódi választási lehetőséget biztosítani az anyáknak arra, hogy eldönthessék: otthon maradnak a gyerekükkel vagy elhelyezkednek a munkaerőpiacon – jelentette ki Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere tegnap egy budapesti konferen­cián. Ismertetése szerint a statisztikák azt mutatják, hogy a gyermekek életkorának növekedésével egyre inkább megnő a munkavállalási kedv. Egy 2016-os felmérés szerint a két év alatti gyermekeket nevelő anyák foglalkoztatási rátája mindössze 6 százalék, a 2–3 éves gyermekeket nevelőknél 30 százalék. A 3–5 éves időszakban az anyák 65 százaléka áll munkába, az 5–6 éveseknél pedig 75 százalék ez az arány. A 2014 elejétől bevezetett gyed extra megemelte a bölcsődék iránti igényt, hiszen munkavállalás esetén is megilleti a szülőket a gyermekek után járó állami támogatás. A bölcsődei felvételnél előnyt élveznek a dolgozó szülők gyermekei.

Többmilliárdos bölcsődeépítési és -fejlesztési program indult

A kormány továbbra is a család- és munkaalapú társadalom megvalósításán dolgozik, ennek egyik feltétele a bölcsődei rendszer 2018 végéig tartó reformja. Januártól már négyféle bölcsőde működhet: a hagyományos, a mini, a családi, valamint a munkahelyi. A tárca többmilliárdos bölcsődeépítési és -fejlesztési programot indított, növelték a rendszer finanszírozását és a bölcsődei dolgozók bérét is megemelték.

2018. január 1-jétől minden bölcsődei hely után két és félszer több pénzt ad a magyar állam, mint eddig”

– közölte a miniszter. Szavai szerint a nemzetközi tapasztalatok alapján a családtámogatások igénybevételének egyik nagy problémája az, ha nehezen átlátható a rendszer.

Ismerjük a magyar bürokráciát, folyamatosan harcolunk is ellene, de mégis csak egy hétfejű sárkányról van szó, amelynek újra kinő a feje, ám nem hagyjuk az állampolgárokat reménytelenül elveszni az igénylés rendszeré­ben”

– jelentette ki a tárca vezetője.

Felvetődött az óvodából az iskolába átvezető kilencedik osztály

Balog Zoltán kitért a 9 osztályos általános iskola tervére is. Ha a szakmai vitát követően bevezetik, akkor annak nem 8+1, hanem 1+8 osztályosnak kellene lennie. A hároméves kortól bevezetett kötelező óvodai elhelyezés a felzárkózást szolgálja, és ma már sokféle nevelési szempontú óvodából érkeznek az első osztályba a 6, 7, 8 éves gyermekek. A lehetőségként felmerült új általános iskolai rendszerben az óvodából iskolába vezető átmenetet szeretnék zökkenőmentessé tenni, ám az első években nem lennének közismereti tárgyak, csak írás, olvasás, számolás, beszédkészség-javítás és szocializáció. Banai Péter Benő, a Nemzetgazdasági Minisztérium államháztartásért felelős államtitkára azt hangoztatta, hogy a GDP 4,8 százalékát költik idén adókedvezményekre, támogatásokra, a családok megerősítésére. Uniós forrásból 2020-ig 100 milliárd forint jut óvodák és bölcsődék fejlesztésére, és több milliárd forint hazai forrást is biztosítanak ugyanerre.

Forrás: Magyar Idők, fotó: MTI