Nyilatkozott a NAV a kapuvári húsüzem felszámolásának ügyében, miután a húsipari vállalat felmentette az adóhatóságot az adótitok megtartása alól. Kérdésünkre elküldték az ügyről immáron sajtó nyilvános álláspontjukat. Az adóellenőrzések közben kirajzolódó ügyletekkel kapcsolatban erős a gyanú, hogy a cég irányítói költségvetési csalás és magánokirat-hamisítás részesei is voltak – írják közleményükben.
Több mint 10 milliárd forinttal tartozik a felszámolás alatt álló Kapuvári Hús Húsipari Zrt. beszállítóinak, több pénzintézetnek és a magyar államnak. A cég felszámolását egyik üzleti partnere kezdeményezte több százmilliós adósság miatt. A társaság egyes vezetői ellen büntető eljárást indítottak a pénzügyi nyomozók különösen nagy értékre elkövetett költségvetési csalás megalapozott gyanújával, tehát elképzelhető, hogy az adótartozás mellett további, szándékosan okozott kár érte az állami költségvetést a cég tevékenysége miatt – áll a Nemzeti Adó – és Vámhivatal számunkra megküldött közleményében.
Mint ismert, már 2012. augusztusában megjelent a sajtóban, hogy a szóban forgó húsipari cég 2012 nyarán több mint 7 milliárd forinttal tartozott különböző pénzintézeteknek és beszállítóknak. A felszámolási eljárást ezért 2012. október 4-én nem a NAV, hanem az egyik károsult piaci szereplő indította. A cég 203 fős létszámleépítést jelentett be a munkaügyi központnak 2012. októberében.
A Kapuvári Hús Zrt. fizetésképtelensége és a létszámleépítés tehát egyáltalán nem függ össze az adóhivatal eljárásával – írta korábbi közleményében a NAV felelősségét firtató sajtóhírekre reagálva a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM), aki visszautasította azt a vádat, hogy nem kifizetetlen tartozásai, hanem a NAV eljárása okozta volna a húsüzem csődjét.
Idáig a NAV az említett állításokkal szemben védtelen volt, hiszen a cégeket védi az adótitok. Ezért az NGM arra kérte az “adótitok gazdáját”, a Kapuvári Hús Zrt.-t, hogy hozza nyilvánosságra a valós tényeket, vagy mentesítse a NAV-ot az adótitok megtartásának kötelezettsége alól annak érdekében, hogy a közvélemény is hitelesen tájékozódhasson a történtekről.
A NAV most az üggyel kapcsolatos kérdésünkre levélben tájékoztatott: A Kapuvári Hús Húsipari Zrt. 18 alkalommal kért fizetési könnyítést az adóhivataltól, azonban hátralékát a méltányos fizetési feltételek ellenére sem rendezte. 2010-től kezdve egyre súlyosabb nehézségekkel küzdött a cég, saját tőkéjét elvesztette, gazdálkodása veszteségessé vált, és csakhamar kiderült, a komoly fizetési nehézség nem átmeneti jellegű. 2012 áprilisában a társaság egyik beszállítója megelégelte a várakozást 600 milliós követelésére és kezdeményezte a cég felszámolását, amit a bíróság el is rendelt. A társaság saját tőkéje a felszámolás kezdetekor mínusz 3 és félmilliárd forint negatív mérleget mutatott, azaz a cég, jegyzett tőkéjéhez mérten is jelentősen eladósodott. Az üzleti partnerek, beszállítók kintlévősége a legtetemesebb, több mint 3,6 milliárd forint. Öt pénzintézet összesen csaknem 3,4 milliárd forintra vár, és az államot megillető, eddig megállapított adóhiány a szankciókkal együtt 2,9 milliárd forint – írja az adóhatóság számunkra megküldött tájékoztatásában.
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal által megállapított adóhiány és következményeinek nagy része már jogerős követelés, másik részének ügyében a hivatal új eljárást indított. Az erre vonatkozó bírósági döntés nem a NAV által megállapított adóhiány tényét vitatja, hanem a bizonyítás kiterjesztését írja elő. Az adóellenőrzések közben kirajzolódó ügyletekkel kapcsolatban erős a gyanú, hogy a cég irányítói költségvetési csalás és magánokirat-hamisítás részesei is voltak. Mindezekkel kapcsolatban egy országgyűlési képviselő közleményben vádolta a NAV-ot a cég ellehetetlenülése miatt, ezzel politikai támogatást nyújtott egy köztörvényes bűncselekmény gyanúja miatt indított büntető eljárás alatt álló cégvezetőknek.
A NAV felelősségét az LMP kezdte firtatni; a párt szerint ugyanis a kapuvári húsüzem csődjében jelentős szerepet játszhatott, hogy a NAV egy friss bírósági döntés alapján jogtalanul állapított meg a cégnél több százmillió forintos adóhátralékot. A párt vidékfejlesztési szakszóvivője közleményében azt írta: “Az LMP szerint a kormány felelőssége, hogy az adóhatóság valódi okok és következmények nélkül büntethet meg és tehet tönkre vállalkozásokat” – közölte Lengyel Szilvia, aki szerint az adóhatóságnak sokkal inkább a hálózatos áfacsalások felszámolásával kellene foglalkoznia, nem pedig magyar vállalkozások “alaptalan vegzálásával”.
Még május végén jogerősen hatályon kívül helyezte, és új eljárás lefolytatására kötelezte a Győri Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság a NAV-ot, amely a jelenleg felszámolás alatt álló Kapuvári Hús Zrt.-nél több százmillió forintos adóhiányt állapított meg. A Győri Törvényszék szóvivőjének tájékoztatása szerint a közigazgatási perben az első fokon eljárt adóhatóság a Kapuvári Hús Zrt. terhére 2011-re vonatkozóan visszamenőleg több mint 854 millió forint adóhiányt állapított meg (személyi jövedelemadó, áfa és eho), amely után 638 millió 745 ezer forint adóbírságot szabott ki 167 millió 542 ezer forint késedelmi pótlékkal és 500 ezer forint mulasztási bírsággal.
A Kapuvári Hús Zrt. fellebbezett az első fokú határozat ellen. A NAV másodfokon 652,4 millióra csökkentette a megállapított áfa-különbözetet, és 475 millióra mérsékelte a bírságot a 124,5 millió forintos késedelmi pótlék mellett. A másodfokú eljárás a korábbi megállapítást részben tisztázatlannak tartotta, mert nem volt bizonyítható, hogy a befogadott számlák hitelesek-e, vagy láncügyről volt szó. Álláspontjuk szerint a Kapuvári Hús Zrt. adólevonási joga a vizsgált számlák tekintetében nem tagadható meg.
Az adóhatósági határozat ellen a Kapuvári Hús Zrt. a határozat megváltoztatását, hatályon kívül helyezését, új vizsgálat lefolytatását, valamint az adóbírság és a késedelmi pótlék hatályon kívül helyezését kérte. Indoklásuk szerint a NAV a Kapuvári Hús Zrt. gazdasági tevékenységét meghatározó tényleges és releváns tényeket, körülményeket figyelmen kívül hagyta, olyan megállapításai voltak, amelyeket nem támasztott alá.
A bíróság megítélése szerint nem volt bizonyított, hogy a Kapuvári Hús Zrt. és partnerei között nem jött létre gazdasági tevékenység, nem támasztották alá a fiktív árubeszerzés tényét és az egyéni vállalkozó, valamint a felperes érdekeltségi körébe tartozó két kft. árubeszerzésére tett eltérő adóhatósági megállapításokat.
PESTISRÁCOK.HU
Facebook
Twitter
YouTube
RSS