A Nemzeti Választási Bizottság (NVB) csütörtöki ülésén elfogadta az őshonos európai kisebbségek jogainak európai uniós szintű védelmét sürgető Minority SafePack (kisebbségi biztonsági csomag) európai polgári kezdeményezés aláírásainak ellenőrzéséről szóló jelentést, és igazolást állít ki arról, hogy több mint 527 ezer hiteles aláírás gyűlt össze – írja a Magyar Idők.
A Minority SafePack európai polgári kezdeményezést a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) indította el az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniójával (FUEN) közösen. A kezdeményezők elismerik, hogy a kisebbségvédelem elsősorban a tagállamok hatásköre, de úgy vélik, hogy az EU-nak többet kell tennie a nemzeti kisebbségek védelméért, mint amennyit jelenleg tesz. Az aláírások gyűjtésére április 3-án éjfélig volt lehetőség. A kezdeményezés képviselői április 20-án adták le a Nemzeti Választási Irodánál (NVI) az összegyűjtött aláírásgyűjtő íveket és elektronikusan gyűjtött aláírásokat. Az aláírásokat az NVI ellenőrizte és megállapította, hogy a papíralapon és elektronikusan benyújtott 643 971 aláírásból 527 686 érvényes. Az ellenőrzés során kiderült, 46 ezer aláírás azért nem volt elfogadható, mert az aláíró egynél többször is aláírta a kezdeményezést, 50 ezer pedig azért, mert nem voltak teljeskörűen feltüntetve az aláíró személyes adatai. Az NVB a határozat jogerőre emelkedését követően igazolást állít ki a hiteles aláírások számáról, ezt megküldi a magyarországi kezdeményezőknek, akik továbbítják az Európai Bizottsághoz. Az európai polgári kezdeményezést a Lisszaboni Szerződés hozta létre, s mint jogintézménynek, az a célja, hogy az Európai Unió polgárai is kezdeményezhessenek uniós jogalkotást az Európai Bizottságon keresztül. Ennek sikeréhez a brüsszeli testületnek el kell fogadnia, hogy a kezdeményezés uniós kompetenciába tartozik, ezt követően egy év áll rendelkezésre, hogy legalább hét uniós tagállamban összesen legalább egymillió aláírás gyűljön össze.
Egy-egy tagállamban az adott ország európai parlamenti képviselői mandátumszáma hétszázötvenszeresének megfelelő aláírás kell, hogy összegyűljön a kezdeményezés érvényességéhez, ez Magyarország esetében 15 750 szignót jelent. A Nemzeti Választási Bizottság (NVB) csütörtöki ülésén elfogadta a székelyek honos népcsoporttá nyilvánítására irányuló választópolgári kezdeményezésre összegyűlt aláírások ellenőrzéséről szóló jelentést. A kezdeményezést 1022-en támogatták érvényesen, a Magyar Tudományos Akadémia szerint viszont a székelyek nem értelmezhetők önálló nemzetiségként. A honos népcsoporttá nyilvánításról az Országgyűlés dönt. A nemzetiségek jogairól szóló törvény értelmében nemzetiség minden olyan – Magyarország területén legalább egy évszázada honos – népcsoport, amely az állam lakossága körében számszerű kisebbségben van, a lakosság többi részétől saját nyelve, kultúrája és hagyományai különböztetik meg, egyben olyan összetartozás-tudatról tesz bizonyságot, amely mindezek megőrzésére, történelmileg kialakult közösségeik érdekeinek kifejezésére és védelmére irányul. Jelenleg 13, az állam által elismert nemzetiség van: a bolgár, a görög, a horvát, a lengyel, a német, az örmény, a roma, a román, a ruszin, a szerb, a szlovák, a szlovén és az ukrán.
A törvény szerint amennyiben további nemzetiség kíván bizonyságot tenni arról, hogy megfelel a feltételeknek, legalább ezer, magát ehhez a nemzetiséghez tartozónak valló, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán szavazati joggal rendelkező magyar választópolgár kezdeményezheti a nemzetiség Magyarországon honos népcsoporttá nyilvánítását. Ennek első lépéseként a kezdeményezők benyújtják a honos népcsoporttá nyilvánítására irányuló választópolgári kezdeményezést az NVB-hez, amely azt formai szempontok alapján elbírálja. Az NVB 2017. július 25-én hitelesítette a székelyek honos népcsoporttá nyilvánításáról szóló kezdeményezést, a határozat jogerőre emelkedése után a kezdeményezőknek 120 nap alatt ezer támogató aláírást kellett összegyűjteniük.
Forrás:Magyar Idők, Fotó:MTI
Facebook
Twitter
YouTube
RSS