Több pénzt akar az ellenzékkel összekapaszkodott oktatási szakszervezet, de kormányzati ellenőrzés nélkül

A Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) szombati, budapesti fórumán adtak egymásnak randevút a formálódó szélsőjobb-szélsőbal választási szörnyszövetség képviselői. Az alapkészségek, az írás, a szövegértés, a digitális alapismeretek fejlesztését, az idegennyelv-oktatást, az intézményi autonómia helyreállítását és a pedagógusok erkölcsi és anyagi megbecsülésének, tanítási szabadságának erősítését szorgalmazták az ellenzéki oktatáspolitikusok és vezetők. A PSZ legutóbb a diákok körében minimális legitimációval rendelkező Független Diákparlament által szervezett, kormányellenes tüntetésen vétette észre magát.

Az szakszervezet 12 olyan pártot hívott meg a tanácskozásra, amelyek indulnak az országgyűlési választáson. Közülük az MSZP, a Demokratikus Koalíció (DK), a Jobbik, az LMP, a Magyar Liberális Párt (Liberálisok), a Modern Magyarországért Mozgalom (MoMa) és a Momentum fogadta el a meghívást. A Fidesz válaszlevélben jelezte, hogy nem kíván részt venni a fórumon, a többiek pedig nem reagáltak az invitálásra.

Az elkötelezetlenséggel aligha vádolható szakszervezet és a hozzá csatlakozó balliberális pártok felszólalói sok mindenben egyetértettek. Szerintük az iskolákat vissza kell adni azoknak az önkormányzatoknak, amelyek kezelésében rengeteg esetben nem volt elég pénz a fenntartásukra, és az iskolák állapota leromlott, a települések pedig eladósodtak. Most azonban úgy akarják vissza önkormányzati kézbe az iskolákat, hogy az oktatás jóval több költségvetési forrást kapjon, és egyúttal szűnjön meg a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (KLIK). Vagyis úgy akarnak több pénzt, hogy a kormányzatnak ne legyen beleszólása az elköltésébe.

Ígéretverseny a baráti pedagógusoknak

A fórumon valódi ígérgetésversenyt mutattak be a pártok képviselői. Hiller István, az MSZP oktatáspolitikusa bukásról beszélt, csakhogy a 2011-ben elfogadott köznevelési törvényre gondolt, ezért pártja kormányra kerülése esetére új közoktatási törvényt ígért, meg persze béremelés ígéretével is melengette a résztvevők szívét: előbb 35 százalékot, majd továbbiakat lengetett be. Egyúttal természetesen minden döntésnél egyeztetnének a szakmai szervezetekkel, ami feltehetően a balliberális oldallal egy követ fújó szakmai szervezetekre, azaz a jelenlévőkre vonatkozott. Hiller szerint oktatáspolitika helyett hatalompolitika zajlik Magyarországon, a hatalom csak a saját szájíze szerint akarja idomítani a fiatalokat. Arra nem tért ki, hogy amikor a Soros Györgyhöz köthető, szélsőliberális szervezetek gender- és migránsérzékenyítést tartanak általános iskolásoknak, az vajon saját szájíz szerinti idomítás vagy sem.

Arató Gergely, a DK szakpolitikusa szerint a Fidesz–KDNP felrúgta azt a konszenzust, hogy jó, ha a fiatalok minél tovább ülnek az iskolapadban, és ezzel zsákutcába terelte a magyar oktatást.

Mára minden hatodik 17 esztendős gyerek kikerül az iskolából, ami azt jelenti, hogy róluk lemondott az ország

– fűzte hozzá, de arra nem tért ki, hogy a fiatalok minél további iskolapadban tartását leginkább a fiatalok munkanélküliségének palástolására szokták használni, ami egy munkaerőhiánnyal küzdő ország számára nem feltétlenül előnyös. Ő viszont a DK nevében aláígért Hillernek, és csak 10 százalékos béremelést ígért öt év alatt.

A Pedagógusok Szakszervezete logójából még nem teljesen sikerült levetkőzni a kommunista berögződéseket. (kép: pedagogusok.hu)

A Jobbik és az LMP még nem volt kormányrúd mögött, így bármennyi pénzt meg tudnak ígérni bármire

Dúró Dóra, a Jobbik kultúrpolitikusa huszonegyedikszázadozott és nemzetközifelmérésezett egyet, a GDP 6 százalékát fordítaná az oktatásra, és a baloldali követelésekkel azonosulva, újraalakítaná az oktatási minisztériumot, és visszaadná az iskolák autonómiáját. Az LMP részéről Kanász-Nagy Máté szóvivő a mindenki képességeit kibontakoztató oktatási rendszert álmodta meg, és a Soros-hálózat egyik fontos elemével, az Igazgyöngy Alapítvánnyal alaposan összefonódott tanodák támogatásába vinne normatív rendszert. Ő nem GDP-zett, hanem a költségvetés 20 százalékát fordítaná az oktatásügyre középtávon, amibe egy 50 százalékos béremelést is beleértett.

Mindig a Momentum a legbölcsebb

Sermer Ádám, a Liberálisok elnökhelyettese szerint a mostani oktatásügy Orbán Viktort vakon követő fiatalokat nevel ki, Jávor Judit, a MoMa elnökségi tagja pedig az oktatás minőségével hírhedten köszönőviszonyban sem álló fejkvóták visszaállítását szorgalmazta. Dukán András Ferenc, a Momentum szakpolitikusa végül kimondta a momentumosan hatalmas ősigazságot: a pedagógushiány csak a pedagógusszakma presztízsének növelésével szüntethető meg.

forrás: MTI