Szerdán tárgyalja az Országgyűlés az úgynevezett civil törvényt, amely a balliberális média szerint csak azért kell, mert “a kormánynak gondja van három civil szervezettel (TASZ, Helsinki Bizottság és Transparency International), amiből az első kettő emberi jogok védelmével, a harmadik pedig a korrupció elleni küzdelemmel foglalkozik.” A 888.hu emlékeztet rá, hogy ezek a szervezetek – Soros-fóbiától függetlenül – a milliárdos üzletember érdekeltségébe tartoznak. Ebből a TASZ és a Helsinki Bizottság 2015-ben komoly támogatást – mintegy 4-500 milliót – kapott a Soros-féle Nyílt Társadalom Intézet Alapítványtól.
Szerdán tárgyalja az Országgyűlés az úgynevezett civil törvényt. A módosított jogszabály értelmében (amennyiben elfogadja a parlament) a magyarországi civil szervezeteknek 15 napon belül be kell jelenteniük az évi 7,2 millió forintos, külföldről érkező támogatásról szóló tranzakciót a bíróságon, ami később megjelenik majd a mindenki által elérhető Civil Információs Portálon. Mindemellett az alapítványoknak, vagy az egyesületeknek, az általuk kiadott sajtótermékeken fel kell tüntetniük azt is, hogy külföldről támogatott szervezetnek minősülnek. Végül, amennyiben ezeknek a feltételeknek nem tesznek eleget, akkor a civil szervezetek büntetést is kaphatnak.
Soros fő alapítványa, a Nyílt Társadalom Alapítvány egyik kiemelt központja Budapesten található, ez a Nyílt Társadalom Intézet Alapítvány; 2015-ben a Nyílt Társadalom Intézet Alapítvány bevételei elérték a 22,5 milliárd forintot – és ezt mind Sorostól kapta. Ebből saját működésre 4,6 milliárdot költöttek, a többi vélhetően az az összeg, amit szétosztottak az arra érdemes civil szervezetek között egész Európában;
Hazánkban sem tétlenkednek: 2015-ben a Nyílt Társadalom Intézet Alapítvány itthon 4.117.490 dollárt, azaz nagyjából 1,2 milliárd forintot osztott szét a nyertes pályázók között. A két legnagyobb támogatást kapó magyarországi szervezet pedig a TASZ és a Helsinki Bizottság volt, akik a támogatás csaknem 40 százalékát – 4-500 milliót – akasztották le. A lap megemlíti, hogy a civil szervezetek átláthatóságával, a feltételek szigorításával kapcsolatban az Európai Parlament is foglalkozott nemrég. Hozzáteszi, hogy más országok, mint például az Egyesült Államok is szabályozza a civil szervezetekhez külföldről érkező támogatásokat.
Forrás: 888.hu; Fotó: MTVA
Facebook
Twitter
YouTube
RSS