Toroczkai László tíz évvel ezelőtt vált országosan ismertté a tévéostromban játszott szerepe miatt, életpályájával hosszú cikkben foglalkozik az Origo. A Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom (HVIM) alapítója korábban erőteljes radikalizmusáról volt jól ismert, míg napjainkban már magát is néppártiként jellemezte egy interjúban.
A Jobbik alelnöke Szegeden született 1978-ban, de akkor még Tóth Lászlónak hívták. Csak felnőttkorában kezdte használni a Toroczkait: ezzel bevallása szerint az erdélyi Torockóról származó ősei előtt akart tisztelegni. Vármegyés a véres úton című könyvéből az is kiderül, hogy 18 évesen már az akkor háborús viszonyok között élő Jugoszláviából, a közeli Szabadkáról csempészett alkoholt és cigarettát Szegedre, hogy odaát élelmiszerrel sefteljen.
2000 elején már komolyan gyakorlatozott az a Korona Fiai Különleges Alakulat névre elkeresztelt szabadcsapat, amelyet Toroczkai 1999-ben hozott létre, úgymond a veszélyeztetett délvidéki magyarság megvédésének szándékával. „Attól a pillanattól kezdve, hogy megfogtam egy Kalasnyikovot, olyan játszmába és dimenzióba kerültem, amiről korábban el sem tudtam képzelni, hogy létezik” – írta könyvében paramilitáris egységéről.
A Heti Válasz több, az akkori diplomáciai és elhárítási viszonyokra rálátással bíró forrása szerint, miközben Toroczkai folyamatosan a nemzet védelmét emlegette, valójában Magyarországnak ártott leginkább katonásdijával és délvidéki akciózásával. Mások azt is megkockáztatják, hogy Toroczkai László a szerb hírszerzés ügynökeként próbált zavart kelteni. „A Szerb Radikális Párt egyik vezetője, Milorad Mircsics szerint például a CIA ügynöke vagyok, a románok szerint az NBH-nak dolgozom, a Fidesz vezetői szerint MSZP-ügynök vagyok,és néhány, a Magyar Szigetről kidobott részeg szerint a Moszadnak dolgozom” –mondta Toroczkai.
Jópárszor keveredett konfliktusba az utódállamok hatóságaival: 2004-ben Szerbiából egy évre, 2005-ben Romániából három hónapra, 2006 szeptemberében Szlovákiából öt évre tiltották ki.
Csak pénzbírságot kapott az ostromért
2006. szeptember 18-án a tüntetőket a budapesti Kossuth térről a Szabadság térre vezette. A tévészékház ostromáért a bíróság főszervezőként jelölte meg Toroczkait, de csak pénzbüntetést kapott ezért. A következő nagyobb budapesti összecsapásban, 2008. március 15-én Toroczkai is felszólalt azon a rendezvényen, ahonnan a tömeg elindult, de őt a rendőrség nem állította elő. Toroczkai emellett aktívan részt vett a Gyurcsány-kormány elleni szervezkedésben.
Az első fokon 13 évet kapó Budaházy Györggyel közösen hozták létre a Hunnia mozgalmat, amit terrorcselekménnyel vádoltak. Toroczkai mégsem került a vádlottak padjára, csak tanúként hallgatták ki. A Jobbik alelnöke a Kuruc.infónak még 2013-ban azt mondta, hogy ott volt minden utcai harcnál 2006 és 2010 között, de nem volt mindig annyira hülye, hogy ezt nyílt sisakkal tegye, sokszor például maszkban volt.
Polgármesterség
Toroczkai élete 2010 után vett újabb fordulatot, miután a Jobbik listájáról bejutott a Csongrád megyei közgyűlésbe. A Magyar Nemzetnek azt mondta, hogy 2012-ben a teljes politikai visszavonuláson gondolkozott. 2013-ban elindult az ásotthalmi polgármesteri tisztségért, mivel abban az évben odaköltözött egy tanyára. A voksolást megnyerte, majd 2014-ben 100 százalékos támogatottsággal győzött.
Két éve még a helyi DK-sokat is sikerült maga mögé állítania, akiket egyébként a párt országos vezetése ezután kizárt. Ennek ellenére Toroczkai legutóbb a Heti Válasznak azt mondta, „Mi ez, ha nem néppárti folyamat? Korábban olyan szerepekbe kényszerültem, amikor a harcos Toroczkait tudtam megmutatni, de van másik felem is, az építő Toroczkai. Ennek most jött el az ideje” – mondta a Jobbik alelnöke.
Az is nagy kérdés, hogy mennyire tekinthető őszintének Toroczkai László „megszelídülése”. Az érthető, hogy a Simicska Lajos érdekkörébe tartozó médiumok erre helyezik a hangsúlyt, de a polgármester továbbra sem szakította meg az ultraradikálisnak számító Betyársereggel a kapcsolatot.
Forrás: Origo
Fotó: magyarhirlap.hu
Facebook
Twitter
YouTube
RSS