A török igazságügyi minisztérium hivatalosan kérte az Egyesült Államokban élő török hitszónok, Fethullah Gülen letartóztatását Washingtontól azzal az indokkal, hogy Gülen adott parancsot a július 15-ei katonai puccskísérlet végrehajtására, és ő irányította az összeesküvést – jelentette kedden az Anadolu török állami hírügynökség.
Ankara további célja Gülen kiadatása, Washington azonban azt kéri NATO-szövetségesétől, hogy szolgáltasson egyértelmű bizonyítékot Recep Tayyip Erdoğan török államfő egykori szövetségesének bűnösségét illetően. Barack Obama amerikai elnök a közelmúltban felajánlott Erdoğannak minden segítséget, amellyel a hatalomátvételi szervezkedés kitervelőit a nyomozók elfoghatják, és bíróság elé állíthatják. Binali Yıldırım török miniszterelnök szerint „Gülen kiadatása az Egyesült Államokhoz fűződő kapcsolatok elmélyítésének fő feltétele, e téren nincs helye alkudozásnak”.
Augusztus közepén egy törökországi ügyészség kétszeres tényleges életfogytiglani, valamint további 1900 évi börtönbüntetést, illetve hatalmas összegű bírói pénzbírságot kért Gülenre. A 2527 oldalas vádirat alapján a hitszónok fegyveres terrorszervezet alapítása és irányítása, terrorizmus finanszírozása, az alkotmányos rend megváltoztatásának kísérlete, valamint a kormány megdöntésének kísérlete miatt kell felelnie. Gülen korábban nemzetközi vizsgálóbizottság létrehozását szorgalmazta a puccskísérlet kivizsgálására, és kijelentette: kész hazatérni Törökországba, ha az ellene felhozott vádaknak akár csak egytizede is igaznak bizonyul, és ha bűnösnek találják, vállalja az ezért járó büntetést.
A török kormány a puccskísérletet követően számos területen tisztogatásokba kezdett a közigazgatásban. A vizsgálatok a haderő mellett főként a rendőrséget, a csendőrséget, a parti őrséget, az igazságügyet, az oktatást, az egészségügyet és a médiát érintik. A Sabah című kormánypárti napilap vasárnap azt közölte, hogy a mozgalom mintegy 93 ezer tagja „szivárgott be” hosszú évek alatt az államigazgatásba. A török vezetés azt állítja, hogy Gülen ebben a folyamatban saját alapítványaira, iskoláira, vállalkozásaira, biztosítótársaságaira, illetve médiaérdekeltségeire támaszkodott. Az újság úgy tudja, hogy két hónap alatt eddig körülbelül 53 ezer közalkalmazottat küldtek el munkahelyéről és még nagyjából 40 ezer dolgozóra várhat hasonló sors.
MTI
Facebook
Twitter
YouTube
RSS