Irakban és Szíriában terjeszkedik az Iszlám Állam és eközben a jelentős törökországi kurd kisebbséggel kapcsolatos feszültségek is felerősödtek. Törökország lépéskényszerbe került – nyilatkozta Mátraházi Tibor biztonságpolitikai szakértő. Törökország, Szaúd-Arábia és Irán szemben áll az Iszlám Állammal, ám eközben egymással is versengenek.
Törökország az általa kezdeményezett NATO-nagyköveti értekezleten kedden partnerei támogatását kérte ahhoz, hogy a térségben aktívabb szerepet vállaljon. Az EU és Németország is nyomatékosan figyelmeztette Törökországot, hogy ne lépjen fel a kurdok ellen. Ugyanakkor az Egyesült Államok Obama elnök hivatali idejéből hátralévő másfél évben már várhatóan nem kíván háborút indítani a térségben, inkább ottani szövetségeseire kíván támaszkodni – vélekedett a biztonságpolitikai szakértő.
A Válasz.hu korábbi elemzésében arról ír, hogy a törököket aggasztja a szíriai kurdok sikerszériája. A kurdok amerikai támogatással sorra aratják győzelmüket az Iszlám Állam ellen, és létrehoztak egy összefüggő kurd zónát is a határ mentén. Mivel a kurdok régóta küzdenek a területi autonómiáért, amelybe Törökország keleti tartományai is beletartoznának, a török vezetésnek nagyobb érdeke a kurd előretörés megakadályozása.
A válasz.hu szerint Erdogannak politikai érdekei is fűződnek a válsághelyzet fenntartásához, mivel kormánya folyamatosan veszít a népszerűségéből. Erdogan politikailag ésszerű, mégis veszélyes játékba kezdett, „ha ugyanis nem tudja az eseményeket kontroll alatt tartani, elszabadulhat a káosz Törökország menekültekkel teli, kurdok lakta keleti tartományaiban. Ebben az esetben a NATO-tag Törökország belesodródhat a véres és átláthatatlan közel-keleti konfliktusba” – írja aportál.
Forrás: MTI/valasz.hu
Facebook
Twitter
YouTube
RSS