Tovább nő a rendőrök és a katonák bére

Magyarország erősödik, és januártól tovább nő a rendőrök és a katonák bére – erről a belügyi és a honvédelmi tárca államtitkárai beszéltek közös sajtótájékoztatójukon csütörtökön Budapesten.

Kontrát Károly, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára hangsúlyozta:

„minden dolgozó és minden közszolga megérdemli, hogy előre léphessen, különösen igaz ez azokra, akik a magyar emberek biztonságáért szolgálnak és akik az elmúlt másfél évben megvédték az országot az illegális bevándorlóktól.”

Az államtitkár arról is beszélt, az illetményemelés mellett a jobb munkakörülményekért is tenni kívánnak annak érdekében, hogy erősebb rendőrség és erősebb honvédség kötelékében szolgálhassanak az érintettek. A belügyi tárca vonatkozásában ismertette: az illetményemelés érinti a rendőröket, a tűzoltókat, a büntetés-végrehajtási dolgozókat, a Terrorelhárítási Központ, a Nemzeti Védelmi Szolgálat, valamint a különböző titkosszolgálatok hivatásos állományú tagjait. Emlékeztetett: a 2015 júliusától indult rendvédelmi életpályamodellnek köszönhetően először 30 százalékkal nőtt az érintettek bére, amit évente újabb 5-5 százalékkal növelnek, így összességében 2019-ig átlagosan 50 százalékos béremelés valósul meg. Kontrát Károly elmondta: az intézkedés mintegy 60 ezer hivatásos állományú dolgozót érint, a jövő évi költségvetésben pedig 18 milliárd forint pluszforrást jelent. Megjegyezte, az életpályamodellnek köszönhető béremelés összköltsége 250 milliárd forint.

Háromezerrel több határvadászunk lesz

Példaként említette, hogy egy tiszthelyettesi átlagbér az életpályamodell bevezetése előtt, 2015. január 1-jén 220 591 forint volt, ez 2015. július 1-jétől 285 886 forintra nőtt, majd idén januártól 287 797 forintra, jövőre pedig 308 827 forint lesz. Ugyancsak példaként említette, hogy egy járőr bére 2015 januárjához képest 2019 januárjára 160 242 forintról 313 065 forintra, egy főnyomozó tiszté 301 664 forintról 456 070 forintra nő, és mindkettejük esetében ehhez még 100-300 ezer forintos teljesítményjuttatás adódhat hozzá. Az államtitkár beszámolt arról is, a kormány korábban meghirdette, hogy 3000 ezer fővel növeli a határvadászok számát, erre eddig mintegy 2500-an jelentkeztek. Két turnusban már megkezdődött a képzésük: egy 500 fős csoportnak novemberben, egy másik, csaknem 500 fősnek pedig december 1-jén. Kontrát Károly úgy vélte, az illetményemeléseknek is köszönhető a határvadászképzés iránti érdeklődés.

Erősödik a honvédelmi költségvetés is

Vargha Tamás, a Honvédelmi Minisztérium parlamenti államtitkára arról beszélt: erősödik a honvédelmi költségvetés is, 2016-tól évente a GDP 0,1 százalékával, aminek révén 2026-ra eléri a NATO szövetségi rendszerében elvárt 2 százalékot. Hozzátette: 2016-ot megelőzően már a szinten tartás sem volt kis teljesítmény, mivel több ország erőteljesen csökkentette a honvédelmi költségvetését. Felidézte: 2015-től a rendőrök életpályamodelljéhez hasonlóan honvédelmi életpályamodellt alakítottak ki, ennek keretében ugyancsak először 30, majd évente 5-5 százalékkal nő a katonák illetménye. Ilyenre 2011, az első Orbán-kormány óta nem volt példa – tette hozzá. Példaként említette, hogy egy altiszt, a hadsereg gerincének számító főtörzsőrmester az illetményemelést megelőzően mintegy 180 ezer forintot keresett, 2017 januárjától ez 114 ezerrel több, 294 ezer forint lesz. A legénységi állományban egy szakaszvezető 2015 elején még 150 ezer forintot keresett, 2017 januárjától 221 ezer forintra számíthat. Felidézte azt is, hogy idén szeptembertől a legénységi állomány érettségizett és nem érettségizett tagjaira is tekintettel munkaerőpiaci pótlékot vezettek be, amely jövőre beépül az illetménybe. Ez egy érettségizett, legénységi állományú katona esetében azt jelenti, hogy 166 ezer forintos bruttó illetménye 200 ezer forintra nő, egy közkatonáé 180 ezerre, egy őrvezetőé 190 ezerre, egy tizedesé 200 ezerre, egy szakaszvezetőé pedig 220 ezerre – tette hozzá.

Nőnek a béren kívüli juttatások és SZÉP-kártyával is erősítik a fizetéseket

A határon szolgálatot teljesítő katonákat meglátogató Simicskó István honvédelmi miniszter beszédet mond az Alföldi Ideiglenes Alkalmi Kötelék (AIAK) állománygyűlésén Hódmezővásárhelyen 2016. december 15-én. MTI Fotó: Ujvári Sándor

Az illetményemelés harmadik pillérének nevezte a béren kívüli juttatások rendszerét, emlékeztetve arra, hogy nemrég írta alá Simicskó István, a tárca vezetője a szakszervezetekkel az erről szóló jövő évi megállapodást. Ennek értelmében 2017-ben a természetbeni ellátásra nem jogosultak részére havi 8 ezer forintot fizetnek ki és 4000 forintot utalnak SZÉP-kártyára. Ez összességében 1000 forinttal jelent többet a múlt évinél. Beszámolt arról is, hogy januárban lép életbe a honvédelmi egészségkárosodási ellátás rendszere, amelyben azoknak, akik legalább 10 éve szolgálják a hazájukat, de önhibájukon kívül baleset vagy betegség miatt alkalmatlanná válnak a feladatuk ellátására, további foglalkoztatási lehetőséget kínálnak, vagy ha ez az egészségi állapotuk miatt nem lehetséges, akkor károsodási járadékra válnak jogosulttá. Kontrát Károly ehhez hozzátette: a rendvédelmi területen is bevezetnek ilyen járadékrendszert.

Forrás: MTI, fotó: MTI