A pénzügyi nyomozók a határidő újabb két hónappal történő meghosszabbítására tettek korábban előterjesztést a norvég pénzek hazai elosztásával kapcsolatos ügyekben indult eljárásban – közölte a lappal a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) bűnügyi szóvivője. Sárközi Alexandra azt is elmondta, hogy a nyomozás – fokozott ügyészi felügyelet mellett – továbbra is költségvetési csalás gyanúja miatt zajlik.

A Budapesti V. és XIII. Kerületi Ügyészség jóváhagyta a NAV előterjesztését, így további két hónappal, július 15-ig meghosszabbították a nyomozás határidejét. Ezt már Bagoly Bettina, a Fővárosi Főügyészség szóvivője mondta a Magyar Nemzetnek. Az eljárásra vonatkozóan más részleteket egyik szóvivő sem árult el, de úgy tudják, továbbra sincs gyanúsítottja az ügynek.

Tavaly a magyar kormány a norvég alap programjainak lebonyolítását és monitorozását az állami tulajdonban lévő, de attól szervezetileg független Széchenyi Programiroda Nonprofit Kft.-hez helyezte át. Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter 2014 áprilisában levélben fordult a norvég kormány fejlesztésekért felelős tagjához, sérelmezve, hogy az NCTA támogatásait egy szerinte az LMP-hez szorosan kötődő szervezet, az Ökotárs Alapítvány vezetésével osztják szét Magyarországon. A Miniszterelnökség májusban kérte fel a Kormányzati Ellenőrzési Hivatalt (Kehi) a norvég alap felhasználásának teljes körű vizsgálatára. Az átfogó vizsgálat célja az volt, hogy tisztázzák, megáll-e az a magyar kormányzati gyanú, miszerint a norvég alap hazai felhasználásakor áttételesen politikai szervezeteket vagy hozzájuk szorosan kötődő civil szervezeteket támogattak.

A Magyar Nemzet szeptember elején írta meg, hogy az addig lefolytatott Kehi-vizsgálatból kiderült: az egyik szervezet hat év alatt csaknem százmillió forint kölcsönt adott 17 civil egyesületnek, illetve alapítványnak úgy, hogy erre nem volt engedélye. Az ügyben büntetőfeljelentés született, majd jogosulatlan pénzügyi tevékenység gyanúja miatt rendőrségi nyomozás indult. Ezután a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) munkatársai házkutatást tartottak a támogatószervezetek budapesti irodáiban (ezek közül az egyiket idén januárban törvénysértőnek minősítette a bíróság, mert hiányzott a kényszerintézkedés általános feltétele), majd kezdeményezték a pénzek elosztását végző konzorcium négy tagja esetében az adószám felfüggesztését. A Fővárosi Közigazgatási és a Munkaügyi Bíróság viszont idén februárban úgy döntött, hogy a NAV e határozatainak végrehajtását felfüggeszti a per jogerős befejezéséig.

A végleges Kehi-jelentésből kiderült, a vizsgált 63 projektből 61 esetben állapított meg szabálytalanságot a pályázati pénzek felhasználásában. 55 kedvezményezett közül pedig 21 szervezet esetében egyértelmű kapcsolat volt kimutatható a kedvezményezett és valamelyik lebonyolító szervezet vezetői, munkatársai vagy a pályázatok bírálatában részt vevő külső emberek között. A Külgazdasági és Külügyminisztérium tájékoztatta a budapesti norvég nagykövetet a vizsgálat eredményéről, Lázár János pedig Magyarországra hívta Norvégia illetékes miniszterét. Ám a norvég kormány nem fogadta el a Kehi vizsgálatát, és független vizsgálatot követelt. A jelentés nyomán újabb feljelentés született: itt hűtlen kezelés bűntettének gyanúja miatt kezdett nyomozni az NNI.

Szintén a lap számolt be arról, hogy november végén – a Kehi feljelentése alapján – a NAV Közép-magyarországi Regionális Bűnügyi Igazgatósága is elrendelte a nyomozást költségvetési csalás gyanúja miatt. Ezzel egyesítették decemberben  a korábban elrendelt nyomozásokat. December óta egyébként öszszesen öt civil szervezetnél – három alapítványnál és két egyesületnél – törvényességi vizsgálatot folytat a Fővárosi Főügyészség a Kehi által benyújtott kérelem alapján. Azt vizsgálják, hogy az érintett szervezetek működése megfelel-e a jogszabályoknak.

Várhatóan jövő kedden ülnek asztalhoz a magyar és a norvég kormány képviselői Brüsszelben, hogy a norvég alap körüli konfliktusról tárgyaljanak. A tárgyalásokat májusban kezdték előkészíteni. Korábban a Miniszterelnökség azt közölte, hogy Vidar Helgesen, az EU-ügyekkel foglalkozó norvég miniszter május 26-án levelet írt Lázár Jánosnak, s javaslatot tett arra, hogy egy szakmai, felső vezetői szintű találkozón a két ország tekintse át az együttműködési kérdéseket. A június 23-i találkozón a magyar kormányt mások mellett Perényi Zsigmond, a Miniszterelnökség nemzetközi helyettes államtitkára képviseli. Nemrégiben a tárca azt közölte a VS.hu-val, hogy a találkozó célja „áttekinteni a rendelkezésre álló forrásokat, illetve azok lehetséges felhasználási területeit, továbbá a megállapodáshoz szükséges teendőket”. Az egyeztetés eredményétől függ, hogy a későbbiekben a két kormány politikai vezetői is tárgyalóasztalhoz ülnek-e.

Forrás: Magyar Nemzet Online; fotó: atlatszo.hu