Tovább záródott tavaly Magyarországon a bérolló

Folyamatosan csökken a különbség az alacsony és a magas keresetek között, ennek oka, hogy a kisebb fizetések jobban emelkednek. Ezt támasztja alá, hogy a bruttó keresetek mediánja jobban nőtt, mint az átlagkereset – írta a hétfőn megjelent számában a Magyar Idők.

Szalai Piroska munkaerőpiaci szakértő, a Budapesti Vállalkozásfejlesztési Közalapítvány kuratóriumi elnöke a lapnak kifejtette: a medián az az összeg, amelynél kevesebbet pontosan ugyanannyi munkavállaló keres, mint amennyien többet, idén ez bruttó 255719 forint volt a szakember becslése szerint. Az összeg hatvanhét százalékkal volt magasabb az idei első fél évben, mint 2010-ben, míg az átlag csak hatvan százalékkal emelkedett. A szakértő a bérkülönbségek csökkenések okai között kiemelte a minimálbér és a garantált bérminimum dinamikus emelését, a hatéves bérmegállapodás kedvező hatását. Szalai Piroska emlékeztetett: 2010 és 2018 között a minimálbér nyolcvannyolc százalékkal, a szakképzettek minimálbére, azaz a garantált bérminimum pedig több, mint kétszeresére emelkedett.

A felzárkózás meghaladja az átlagkereset, és a medián kereset növekedését is, ez az oka annak, hogy az alacsony keresetű csoportok fizetései arányaiban többet nőttek, mint az átlag felett keresőké. A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) adatai alapján a legmagasabb tíz százalék bére a minimálbér és a garantált bérminimum 2012. évi, nagymértékű emelkedése után a legalacsonyabb tíz százalék bérének 3,7-szerese lett. Korábban a legjobban keresők 4,1-4,6-szor nagyobb összeget vittek haza átlagosan. Az OECD a tavalyi adatot még nem közölte, de Szalai Piroska szerint valószínűleg tovább záródott a bérolló tavaly Magyarországon a legutóbbi esztendőben.

Forrás: MTI; Fotó: PS