Bár a kézilabdában még (?) korántsem olyan nagy hagyományú derbi a magyar–brazil, mint futballban, most mégis igen fontos volt a csütörtöki meccs mindkét csapat számára. Nekünk, magyaroknak a nyolc közé kerüléshez, Brazíliának pedig azért, hogy egyáltalán maradjon még értelme számolgatniuk a középdöntő hátralévő részében. Szerencsére a mi álmaink élnek tovább, miután a meccs egyes szakaszaiban remek játékot nyújtva, 29–23-ra legyőztük Brazíliát.
A németek elleni, utolsó pillanatban kivívott győzelem után százszázalékos teljesítménnyel jutottunk be a világbajnokság középdöntőjébe, így érthetően nagy önbizalommal várhattuk a brazilok elleni első, immáron középdöntős összecsapást. Csoportunkban Lengyelország a papírformának megfelelően könnyedén legyőzte Uruguayt, ezért is volt fontos a dél-amerikai csapat legyőzése. Gulyás István szövetségi kapitány döntése értelmében ezúttal Győri Mátyás, Borbély Ádám, Topic Petar és – némi meglepetésre – Balogh Zsolt maradt ki a keretből. Reméljük, hogy egyikük esetében sem egészségügyi okok, hanem kizárólag taktikai megfontolások állnak a háttérben.
Itt is, ott is potyogtak a gólok
A mérkőzés első tíz percében felváltva potyogtak a gólok, mindkét oldalon jó hatékonysággal használták ki a helyzeteiket a csapatok. Némi meglepetésre a brazilok is rendre eredményesek tudtak lenni, így nem sikerült rögtön a mérkőzés elején elhúzni, sőt, a tizenegyedik percben már harmadszor regisztrálhattunk brazil előnyt (5–6), igaz, szerencsére mindannyiszor csak egy góllal tudtak elhúzni a kék mezesek. Ennek ellenére az egyértelműen látszott, hogy Brazília azért nem Uruguay és nem is a Zöld-foki-szigetek, vagyis Gulyás István szövetségi kapitány előrejelzése – miszerint minden tudásunkra szükség lesz a győzelemre, amelyet azonban meg lehet szerezni – helytállónak bizonyult.
Rosta Miklós kulcspillanatokban szerzett gólokat
Játékosaink az első félidő második felében egyre jobban belelendültek a játékba. Az előnyünk is nőni kezdett, a védekezésünk pedig egyre jobban összeállt. Mikler parádézott a kapuban, bravúrok egész sorát mutatta be, s bár a huszonötödik percig a brazilok még hellyel-közzel tartották velünk a lépést, ám Rosta Miklós két igen fontos góllal megroggyantotta a kékeket. A félidő utolsó perceiben nem tudtak betalálni Mikler kapujába, így a félidő végén már ötgólos előnnyel (16–11) vonulhattunk pihenőre. Nemcsak a megnyugtató előnynek, de annak is örülhettünk, hogy csaknem hetven százalékos lövési hatékonysággal tüzeltünk a brazil kapura.
Jó kezdés után jött egy mélypont
A második játékrészt álomszerűen kezdte csapatunk. Bánhidi, Szita és Lékai góljaival már hét góllal vezettünk (19–12), és úgy tűnt, zsebben van a két pont. Sajnos azonban a brazilok nem így gondolták, és elővéve rejtett erőtartalékaikat is, hatalmas rohamra indultak a felzárkózásért. Összeszedték magukat védekezésben, így az első játékrészben bravúros hatékonysággal támadó csapatunk percekig gólképtelen maradt, miközben a brazilok többször is betaláltak. A negyvenkettedik percben már csupán háromgólos volt a vezetésünk (20–17), nem csoda, hogy Gulyás István azonnal időt kért.
Székely bravúrja volt a fordulópont
Háromgólos vezetésünknél hétmétereshez jutott Brazília, ám nálunk bejött a kapuba a „hetesölő” Székely Márton, aki kivédte a brazil büntetőt. Ez volt a meccs fordulópontja, mert innentől ismét a mi perceink következtek. Egyre-másra szereztük a szebbnél szebb gólokat, amelynek eredményeként a negyvenkilencedik percben már ismét héttel (25–18), az ötvenharmadik percben pedig már nyolccal (27–19) mentünk. Szerencsére a mérkőzés hajrájára nem is maradtak izgalmak, legfeljebb csak a győzelmünk mértéke volt kérdőjeles, illetve az, hogy elérjük-e a harminc gólt.
A lengyelek ellen már a nyolc közé kerülésért játszunk
Bár a harmincat végül nem értük el, csapatunk még úgy is fölényes, nagyszerű győzelmet aratott Brazília ellen (29–23), hogy időnként voltak gyengébb periódusaink, és kulcsembereink azért ma kevésbé voltak hatékonyak, mint például Németország ellen. A győzelem mellett ugyanakkor nagy örömmel nyugtázhattuk Mikler Roland elképesztő formáját, balszélsőnk, Sunajko Stefan kiváló góljait, Sipos Adrián remek bekkjátékát, valamint azt, hogy csapatunk – néhány húzóemberünk kissé visszafogottabb játéka ellenére – ma is gólerős, eredményes volt. A középdöntő második fordulójában – szombaton – Lengyelország következik majd. Ha azon a meccsen győzünk, akkor bejutunk világ a legjobb nyolc csapata közé.
Vezető kép: Bodó Richárd lő gólt a Magyarország-Brazília középdöntő-mérkőzésen az Egyiptomban zajló férfi kézilabda-világbajnokságon. Fotó: MTI/AP/Petr David Jošek
Facebook
Twitter
YouTube
RSS