Nem mérgezi a környezetet, ezért nem szállíttatná el a szakhatóság azt a szigethalmi zajfogó dombnak keresztelt töltést, amelynek környezeti feltárását csak második nekifutásra sikerült gondosan elvégezni. A szakértői vélemény ugyanakkor a legfontosabb kérdésre továbbra sem adja meg a választ, hogy el nem szállított építési törmeléket rejt -e a domb gyomra, vagy sem. Előző esetben ugyanis nemcsak a százmilliós költségvetési csalás esete áll fönn, de a szakhatóság korábbi szakértői véleményének hitelességét is megkérdőjelezi.
Emlékezetes, tavaly június elejei beszámolónkban már foglalkoztunk azzal a szigethalmi környezetvédelmi feltárással, amelynek során megbontották a Mátyás utca mellett húzódó zajvédő dombot. A feltárás azt vizsgálta volna meg, tartalmaz –e a domb összetétele a környezetre káros anyagokat, amelyek a talajba és a talajvízbe szivároghatnak. A vizsgálat ugyanakkor pontot tehetett volna arra a Székely Zoltán, egykori kisgazda képviselővel kapcsolatos vesztegetési ügyre is, aki állítása szerint bizonyítékokkal is alá tudja támasztani, annak idején az őt vesztegetési ügybe keverő Balla Dániel vállalkozó cége különféle hulladékokat, veszélyes anyagokat hordott a területre, majd ezt földdel betakarták, és kinevezték zajfogó dombnak.
Forrás: PestiSrácok.hu
Mint azt a helyszínen megtapasztaltuk, az illetékes hatóságok kezdetben nem igazán vették komolyan a feladatot, hiszen júniusi feltárást megelőzően májusban egy kézifurdancs segítségével akarták elvégezni a vizsgálatot, majd kollégáink megjelenése után gyorsan távoztak a helyszínről. A különös vizsgálati módszerek miatt a kormány illetékeseihez fordultunk azt tudakolva, pénz vagy a szakemberhiány vezetett–e odáig, hogy két embert küldtek ki a vizsgálat elvégzésére komolyabb felszerelés nélkül. Kérdéseinket Lázár János utasítására a miniszterelnökség válaszolta meg, amelyben kifejtették, sem szabotázs sem kontárság nem történt, a normális ügymenetet betartva júniusban komolyabb felszereléssel folytatják a vizsgálatot. Ugyanakkor azt is közölték, az első „feltárás” során is begyűjtésre került néhány felszínről származó aszfaltdarab. Ez mindenesetre erősíti a gyanút, hogy az aszfalt az el nem szállított építési törmelékből, útfelmarásból származik.
Föld, beton, aszfalt, valamilyen csontok…
Talán portálunk megjelenésének is köszönhetően a júniusi feltárás során valóban megjelentek teljes szakértőgárdával a Pest Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály, valamint az Országos Katasztrófavédelmi Igazgatóság munkatársai, és a méréseket elvégző szakértők. Az eseményről készült videóban is látszik, hogy a változó vastagságú földréteg alól idővel hatalmas, földdel kevert aszfalt-, és útdarabok kerültek elő.
A zajvédő domb története mintegy 15 évre nyúlik vissza, és kapcsolatba hozható a Kuncze Gábor eljáró embereként ismert Balla Dániel, illetve az általa irányított PVCS Kft. nevű csatornaépítő vállalkozás körüli visszaélésekkel. Különös fordulataként az ügyet leleplező Székely Zoltán kisgazda képviselőt 2000 októberében letartóztatták, amikor a vád szerint a hallgatásért húszmillió forintot vett át Balla Dánieltől. Székely három évet ült börtönben, bár mindvégig állította, tőrbe csalták, ő csak újabb dokumentumokat remélt a közbeszerzési csalásról. Ugyanakkor az általa leleplezett, Balla Dánielhez kötődő balhék, amelyeknek csak egy része a feltételezett környezetvédelmi károkozás, a mai napig feltáratlanok maradtak, ahogyan az a domb is, ami bizonyítékokat rejt maga alatt. Meglepő és szerencsés fordulatként végül egy Balla Dániel által Székely Zoltánnal szemben kezdeményezett rágalmazási per tett pontot az ügy végére, amikor a valóságbizonyítási eljárás a “visszájára fordult”, hiszen a fellépő tanúk vallomásaiból világosan kiderült, hogy a csatornázó cég alkalmazottai Balla utasításra töltötték fel szeméttel a szigethalmi Mátyás utca vonalát.
Nem szennyező a domb
Mivel a vizsgálat eredményére az előzetes várakozások szerint két hetet kellett volna várni, arra számítottunk, hogy az ügyben érintetteknek előbb-utóbb hivatalos válasz érkezik, amely megállapítja, szennyező -e a domb, és van -e benne építési törmelék. Végül fél év elteltével a szakhatósághoz fordultunk, hol tart az ügy. Portálunk megkeresésére az Érdi Járási Hivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztálya adta meg a választ. Felidézték, a területen két cég is végzett egyidejűleg részleges környezetvédelmi feltárást. A Pest Megyei Víz- és Csatornamű Építő Kft. részleges környezetvédelmi felülvizsgálatának elsődleges célja annak megállapítása volt, került-e, illetőleg jelenleg van-e a Szigethalom, a Mátyás király utca és a Piac utca közötti területen (397/65 hrsz.) található zajvédő töltésben olyan anyag, mely környezeti kockázatot jelent. A Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság Katasztrófavédelmi Hatósági Osztálya (FKI-KHO) szintén kivizsgálási eljárást folytatott, amelynek során megállapították, hogy a területen a mintavételek vizsgálata alapján a talajban és talajvízben határérték feletti szennyezés nem volt kimutatható, intézkedésre ezért részükről nem volt szükség.
Fotó: A kép a PestiSrácok.hu felvételei alapján készült
A szakhatóság nem számolná fel a zajfogó dombot
Az Érdi Járási Hivatal válaszában arról ír, a 2016 évben öt különböző helyről származó mintán elvégzett vizsgálatok eredményei alapján megállapítható, hogy a fenolindex, PAH tartalom és szerves oldószer extrakt (SZOE) sem mutatható ki kőszénkátrányt tartalmazó aszfaltra jellemző mennyiségben. A főosztály ezért megállapította, hogy a területen a hulladék helybenhagyásával kapcsolatban hulladékgazdálkodási szempontból kizáró ok nem áll fenn. A döntés kiadása folyamatban van.
A válasz alapján tehát kiderült, két vizsgálat is megállapította, hogy a zajvédő falból nem szivárog a talajba vagy a talajvízbe olyan káros anyag, amely indokolttá tenné a töltés felszámolását. Azt ugyanakkor a válasz továbbra sem tisztázta, hogy a vizsgálatok alapján a szakhatóság mire jutott, van az út felmarásából származó építési törmelék, vagy sem.
A kérdés éppen a domb előéletével kapcsolatban érdekes. Mint erről korábban írtunk, a Közép-Duna-Völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség 2011-es határozata rögzítette, hogy még 2001-ben lakossági bejelentés érkezett az Önkormányzathoz, miszerint a most vizsgált területen illegális szemétlerakás folyik. A környezetvédelmi felügyelőség és az önkormányzat a helyszíni szemlén megállapította, hogy a panasz megalapozott. 2003-ban, az időközben felhúzott „zajárnyékoló fal” megmaradását kérte az önkormányzat, a környezetvédelmi felügyelőség azonban ezt ahhoz kötötte, hogy a területen található aszfalthulladékot elszállítsák. Egy 2003. szeptemberében kelt igazolásban az önkormányzat arról írt, mintegy 1200 tonna bontott aszfalthulladékot vett át tőlük az EGÚT Egri Útépítő Zrt. A környezetvédelmi felügyelőség 2003 októberében a helyszíni szemle során megállapította, hogy az aszfalthulladék elszállításra került, így kiadta az engedélyt a zajfogó fal fenntartásához. A gyanú szerint ugyanakkor az 1200 tonna aszfalthulladék mégsem került elszállításra, és továbbra is ott van a domb gyomrában. Ennek árulkodó nyomai a töltés oldalán szabad szemmel is láthatóak, ugyanakkor a gyanú szakhatósági megerősítésére vagy cáfolatára mindenképpen szükség lenne.
Nem megállapítható
A portálunknak az említett építési törmelékre vonatkozó kérdésével kapcsolatban a hivatal arról tájékoztatott, hogy a Pest Megyei Víz- és Csatornamű Építő Kft. által benyújtott részleges felülvizsgálati dokumentációból az állapítható meg, hogy az említett töltés földet és kis mértékben inert anyagokat tartalmaz. Hozzátették, a Pest Megyei Kormányhivatal Érdi Járási Hivatala Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztályának véleménye szerint a zajvédő töltés helybenhagyása javasolt, a további esetleges hulladéklerakás megtiltása mellett. A hivatal szakmai álláspontja az, hogy a zajvédőfal elbontása jelentősebb terheléssel járna a környezetre, mint a benne megtalálható építési törmelék környezetvédelmi és természetvédelmi szempontból. Megjegyezték ugyanakkor, hogy annak kizárólagos megállapítására a hatóságok által elvégzett vizsgálatok nem alkalmasak, hogy az elszórtan megtalált törmelék az út bontásából, vagy egyéb helyről került a zajvédő töltés anyagába.
Fotó: A képe a PestiSrácok.hu felvételei alapján készült
Megjött a határozat is
Időközben megszületett a környezeti feltárás nyomán született határozat is a Kormányhivatal részéről, amely megerősítette a Járási Hivatal korábban megfogalmazott javaslatát a „zajárnyékoló töltés” helybenhagyásával kapcsolatban. Az indoklás szerint a zajfogó domb nem tartalmaz a környezetre káros anyagokat.
Az indoklás felidézi, hogy állampolgári bejelentés nyomán kötelezték a környezethasználó Pest Megyei Víz- és Csatornamű Kft., Balla Dániel résztulajdonában lévő cégét a részleges környezetvédelmi feltárásra, mivel a gyanú szerint illegális aszfalthulladék került lerakásra a helyszínen. Ezt az állítást a Székely Zoltánnal szemben lefolytatott rágalmazási perben is megerősítették. A környezethasználó a feltárási kötelezettség ellen többször is fellebbezett, ezeket a bíróság rendre elutasította, így végül 400.000 forint végösszegű ismételt eljárási díjat kellett befizetnie. A környezethasználó cég csak ezután, végezte el a fenti eredménnyel záruló feltárást.
Portálunk a határozattal kapcsolatban természetesen megkereste a Kormányhivatalt, ahonnan ismételten kitérő választ kaptunk. Megerősítették, hogy „a lerakott kis mennyiségű nemveszélyes-hulladék okán a zajárnyékoló töltés helybenhagyásával kapcsolatban kizáró ok nem áll fenn”. Hozzátették, hogy a vizsgálatok nem alkalmasak annak megállapítására, „hogy a zajvédő töltésben elszórtan megtalált törmelékek az említett út bontásából, vagy egyéb helyről kerültek a zajvédő töltés anyagába”. A válaszban ugyanakkor kitérek portálunk arra vonatkozó kérdése elől, a hivatalos álláspont szerint tartalmaz a domb veszélyes hulladékot, vagy sem. Mint írták, „a környezetvédelmi hatóság részéről a lerakás ténye már 2003-ban megállapításra került, az illegálisan elhelyezett hulladék elszállításáról az önkormányzat által benyújtott dokumentációk felülvizsgálata megtörtént jelen felülvizsgálati eljárásban is”. Ezzel ugyanakkor lényegében megerősítették, hogy fenntartják a környezetvédelmi hatóság 2003-ban hozott döntését, amely elfogadta, hogy elszállításra került az építési törmelék.
Székely Zoltán Fotó: A fotó PestiSrácok.hu felvételei alapján készült
Összegezve tehát elmondható, hogy a vizsgálatok alapján a zajvédő fal nem szennyezi a környező talajt és talajvizet, tehát környezetvédelmi szempontból nem indokolt annak elbontása, illetve a környezetvédelmi főosztály állítása szerint nagyobb környezetvédelmi kárral járna a terület rehabilitációja. A vizsgálat ugyanakkor megállapította, hogy “kis mértékben” építési törmeléket tartalmaz a földhalom, ennek származását azonban a vizsgálatok alapján nem lehet földeríteni. Ha az építési hulladék mégis ott van, az fölvetheti a költségvetési csalás gyanúját, hiszen elvileg annak elszállításáért valaki fizetett, ráadásul a sitt elszállítását igazoló környezetvédelmi szakember hozzáértését és alaposságát is megkérdőjelezi.
Forrás/fotó/videó: PestiSrácok.hu
Facebook
Twitter
YouTube
RSS