Az igazságügyi miniszter tájékoztatása szerint a kormány kedden benyújtja az Országgyűlésnek az alaptörvény hetedik módosítását, amely tíz cikkből áll és alapvetően három témakört érint: a közigazgatási bíráskodást, Magyarország alkotmányos önazonosságának védelmét, továbbá a magán- és a családi élet, valamint az otthon védelmét.
Trócsányi László kiemelte, az alaptörvény tervezett módosításának egyes rendelkezéseiről 2016 őszén már vita folyt az Országgyűlésben, akkor azonban az ellenzék támogatásának hiánya miatt azokat nem fogadták el. A miniszter hangsúlyozta, az első témakör Magyarország alkotmányos önazonosságának védelmére és a menedékjogra vonatkozik.
Ezen módosítást azt tette szükségessé, hogy Európa és Magyarország olyan új kihívásokkal áll szemben, amely nemzeti szuverenitásunk megerősítését teszik indokolttá
– fogalmazott. Elmondta, hogy a szuverenitás és az alkotmányosság védelme érdekében kiegészül a Nemzeti hitvallás: kötelezettségként írja elő az állam szerveinek az alkotmányos önazonosság védelmét. Hozzátette: európai uniós összefüggésben az alapvető jogok és szabadságok gyakorlásának összhangban kell állnia az alaptörvénnyel, valamint Magyarországnak az ország területi egységére, népességére, államformájára, állami berendezkedésére vonatkozó rendelkezési jogosultsága sem korlátozható. Az illegális bevándorlással kapcsolatban az igazságügyi miniszter kiemelte, „kimondásra kerül az idegen népesség betelepítésének tilalma”, vagyis a módosítás megerősíti azt, hogy az államnak jogában áll meghatározni azt, hogy ki élhet a területén.
A rendőrség fontos szerepet kap majd a jogellenes bevándorlás megakadályozásában
– tette hozzá. A módosítás azt is kimondja, hogy nem jogosult menedékjogra az a nem magyar állampolgár, aki olyan országon keresztül érkezett Magyarországra, ahol üldöztetésnek vagy üldöztetés közvetlen veszélyének nincs kitéve – ismertette.
Az alaptörvény-módosítás második témaköre megteremti az elkülönült közigazgatási bíráskodás szervezeti alapjait, így újra lehetőség nyílik – a magyar történeti hagyományoknak megfelelő – a rendes bíróságoktól elkülönült, a Kúriával azonos jogállású Közigazgatási Felsőbíróság felállítására. Trócsányi László kitért arra, hogy a szervezeti függetlenség megteremtését célzó előkészítő munkálatok megkezdődtek az Igazságügyi Minisztériumban és annak elkészültét követően jogalkotási csomagot a tárca a kormány elé terjeszti.
Az alaptörvény harmadik témaköre fokozottabb védelemben kívánja részesíteni a magán- és a családi életet, valamint az otthont, figyelembe véve az elmúlt évek tendenciáit (digitalizáció, technológiai fejlődés, drónok) – mutatott rá.
A tervezett rendelkezés összhangban van számos más ország nemzeti alkotmányában lévő szabályokkal
– összegezte a miniszter.
Forrás: MTI; fotó: Horváth Péter Gyula/PS
Facebook
Twitter
YouTube
RSS