Az ország nemzeti, alkotmányos identitását védelmező alaptörvény-módosításról tárgyalt szerdai ülésén a kormány, amelynek pontosított változatát hétfőn terjeszti az Országgyűlés elé – közölte szerdai sajtótájékoztatóján az igazságügyi miniszter.
Trócsányi László kifejtette: a változtatás olyan, az alkotmányos identitásunkat tartalmazó keretet rögzít majd, amely érinti a területet, a lakosságot, a népességet, az állami berendezkedést és az államformát. A tárcavezető ugyanakkor hangsúlyozva azt is: eurokonform változtatás készül, a kormány ugyanis fontosnak tartja uniós tagságunkat. Alaptörvényünknek emellett választ kell adnia a kor kihívásaira is – tette hozzá.
A miniszter a kormányülés szünetében azt is elmondta: a kezdeményezést kellő előkészítés előzte meg, amelynek során más tagállamok gyakorlatát is figyelembe vették. Példaként olyan franciaországi és németországi alkotmánybírósági döntéseket hozott, amelyek kimondták, hogy az uniós jognak meg kell hajolnia a tagállami alkotmányok előtt.
Kijelentette azt is: az uniós szerződésnek és az alaptörvényünknek összhangban kell lennie, mert “egy értékközösség tagja és elkötelezett európaiak vagyunk”.
Az uniós szerződés egy szóval sem utal a saját elsőbbségére – tette hozzá -, de bírói döntés kimondta már azt. Úgy ítélte meg: ezen vita miatt is bukott el Hollandiában vagy Franciaországban az európai alkotmányos szerződés, mert a polgárok nem kívánták rögzíteni, hogy az unió alkotmánya a tagállami felett álljon.
Felelevenítette az európai szerződés azon cikkelyét is, amely szerint “az unió tiszteletben tartja a tagállamoknak a szerződések előtti egyenlőségét vagy nemzeti identitását, amely elválaszthatatlan része azok alapvető politikai és alkotmányos berendezkedésének”.
Trócsányi László elismerte: jogilag ugyan nem köti az Országgyűlést a népszavazás eredménye, politikai szempontból azonban a kvótanépszavazáson leadott 3 millió 300 ezer nem szavazat arra indítja a kormánypártokat, hogy egy arra reflektáló javaslatot készítsen elő.
Tuzson Bence kormányzati kommunikációért felelős államtitkár azt közölte: a népszavazáson résztvevők nagy többsége pártok feletti döntést hozott, ez a közösség – az új egység Magyarországért – fontosnak tartja a kiállást saját magáért, a gyermekeiért és a nemzet jövőjéért. Ezzel kötelezettséget teremtett a kormány és a magyar közösség számára, a kabinet ezért döntött az alaptörvény-módosítás mellett.
Az alkotmányos keret részleteit firtató kérdésre a miniszter úgy felelt: az alkotmány nem lehet részletező, technikai szintű norma, a keretnek “szellemi, spirituális” üzenetet kell tartalmaznia, amelynek értelmezésében az Alkotmánybíróság tölt be fontos szerepet.
Arra a kérdésre, amely azt vetette fel: az uniós szerződés bizonyos esetekben lehetőséget ad az Európai Bizottságnak vagy más közösségi szervnek átmeneti rendelkezések meghozatalára, amelyek az alaptörvényt is felülírhatják, a miniszter kijelentette: az áthelyezés nem átmeneti intézkedés, hanem végleges, eddig az átmeneti intézkedések csupán hat hónapra szóltak. Hozzátette: Magyarország keresete a kvóták ellen ezt a kérdést is érinti.
Az eredetileg az országra szabott 1294 ember visszaküldését Magyarországra úgy védi ki az ország, hogy nem fogadja az érintetteket – jelentette ki kérdésre válaszolva Tuzson Bence. Trócsányi László ezt azzal egészítette ki: egy év alatt mindössze 5800 embert sikerült elhelyezni a 160 ezerből, ami azt mutatja, hogy a megoldás nem jó.
MTI
Fotó: MTI/Máthé Zoltán
Facebook
Twitter
YouTube
RSS