A közigazgatási felsőbírósággal kapcsolatos munka eredményes befejezését nevezte egyik fő célkitűzésének az igazságügyi miniszteri posztra jelölt és a tárcát eddig is vezető Trócsányi László a kinevezés előtti meghallgatásán hétfőn az Országgyűlés igazságügyi bizottságában. A politikus – aki változatlan államtitkári karral folytatná a munkát – kinevezését a kormánypárti képviselők támogatták.
Trócsányi László úgy fogalmazott: eljött az idő, hogy a közigazgatási felsőbíróság létrehozásával kapcsolatos munka befejeződjön. Emlékeztetett: jövőre lesz 70 éve, hogy megszűnt a legfelsőbb közigazgatási bíróság, 1949-ben ugyanis a kommunista diktatúra minden olyan szervezetet eltörölt, amely jogállamisági keretet adott. Közölte: büszke rá, hogy nyolc regionális közigazgatási bíróság jött létre, ugyanakkor nagyon sajnálja, hogy a közigazgatási felsőbíróságot nem tudták létrehozni, nem tudták megteremteni az ehhez szükséges kompromisszumot.
Úgy gondolom, most eljött az idő, hogy ezt a munkát bejezzük
– jelentette ki. Trócsányi László hangsúlyozta, hogy a bírói függetlenség “a demokrácia állócsillaga”. Visszautasította azokat a véleményeket, hogy “olyan jellegű közigazgatási mutyit” akarnak létrehozni, amely nem a jogállamiság kereteire épül.
Azért is visszautasítom, mert négy év munkám van benne és 20 év elméleti tudásom van mögötte
– közölte a miniszter, aki szerint a tárca a jövőben is nyitott lesz az ezzel kapcsolatos egyeztetésekre. Kiemelte: a rendszerváltás óta a közigazgatási bíráskodás mostohagyermeke volt az igazságszolgáltatásnak, “ide-oda csapdosták”, nem alakult ki professzionális szervezet, a perrenddel viszont Magyarország belépett Európa kapujába. Felhívta a figyelmet arra, hogy Európában számos országban jól működik a közigazgatási bíróságok rendszere. Bízik abban, hogy hogy a pártok közötti egyeztetések alapján előrébb jutnak ebben a kérdésben.
Trócsányi László szintén a következő ciklus feladataként határozta meg, hogy napirenden kell tartani és lépésről lépésre haladva kell megoldani az állam jogi képviseletét, hosszú távon pedig el kell érni, hogy ez ugyanolyan professzionális legyen, mint egy nagy cégé. Megjegyezte: az ezzel foglalkozó kincstári jogügyi igazgatóságot szintén 1949-ben szüntették meg.
Az igazságügyi tárca alapvető feladatának nevezte még Magyarország szuverenitásának, alkotmányos identitásának megvédését, utalva arra: komoly harcok folynak arról, hogy milyen hatáskör tartozzon az Európai Unióhoz, illetve a nemzetállamokhoz. A magyar jogrendszer előtt álló kihívásokat úgy értékelte: Magyarországon is érvényesül az a világjelenség, hogy “hihetetlen mennyiségű” jogszabály van hatályban, ezért fontosnak nevezte a kodifikátorképzést és célként tűzte ki, hogy a jövőben a jogalkotással mint mesterséggel foglalkozzanak, a jogszabályok értelmezhetősége, olvashatósága érdekében.
Továbbra is szigorú büntetőpolitikát ígér, ugyanakkor fontosnak nevezte az áldozatvédelmet is. A magánjogban a jogi versenyképesség kérdését tartja kiemelendőnek, ezért szerinte újra kell gondolni a fizetésképtelenségi eljárásokat, a felszámolás, a csőd és a végelszámolás szabályait, illetve egységes jogiszemély-nyilvántartást kell létrehozni. Fontosnak nevezte továbbá a jogi kultúra megerősítését, mert szerinte az állampolgárok ma keveset tudnak a jogról.
Trócsányi László továbbra is nyitott minisztériumként jellemezte az igazságügyi tárcát, és azt ígérte, hogy a jövőben is együttműködésre törekszik a különböző szervezetekkel, így az igazságügyi bizottsággal, a politikai pártokkal, valamint a hivatásrendekkel, a jogi karok képviselőivel és alkotmányos dialógust folytat a Kúriával és az Alkotmánybírósággal. Közölte, hogy a jövőben is az eddigi négy államtitkár dolgozik majd mellette: Völner Pál parlamenti államtitkár, Vízkelety Mariann igazságügyi kapcsolatokért felelős államtitkár, Molnár Zoltán közigazgatási államtitkár és Kecsmár Krisztián európai uniós és nemzetközi igazságügyi együttműködésért felelős államtitkár.
Trócsányi László az MSZP-s és DK-s képviselők kérdéseire reagálva “hírlapi kacsának” minősítette azokat a sajtóértesüléseket, miszerint minden olyan bírót nyugdíjba küldenének, aki 1990 előtt már ítélkezett, illetve hogy megszűnne a Kúria és beolvadna az Alkotmánybíróságba. Hangsúlyozta: a minisztérium befolyása a bíróságokra “a nullához igazodik”. Arra a fideszes felvetésre, hogy a Kúria ítéletével elvett egy mandátumot a kormánypártoktól, Trócsányi László azt mondta: mindig óvatos a konkrét ítéletek minősítésével, ezt egy esetben, a Biszku-ügyben tette csak meg. Az Országos Bírósági Hivatal bírói kinevezésekkel kapcsolatos gyakorlatáról szóló MSZP-s kérdésre azt mondta: hét év után, kellő óvatossággal és a körültekintéssel érdemes megvizsgálni a rendszer működését, ezután lehet bármiről állást foglalni. Az európai ügyészségre vonatkozó kérdésre kifejtette: ez a szervezet a föderatív Európa képét vetíti előre, Magyarország ugyanakkor a nemzetállamok Európájában hisz, így itt elvi vitáról van szó. Trócsányi László miniszteri kinevezését a bizottság hét igen (Fidesz, KDNP) és négy nem (Jobbik, MSZP, DK) szavazat mellett támogatta.
Forrás: MTI; vezető kép: Horváth Péter Gyula/PS
Facebook
Twitter
YouTube
RSS