Trócsányi László igazságügyi miniszter szerint a jogállamiság fogalma határozatlan, az ezzel kapcsolatos vitákról az Európai Unió független, jogi fórumainak kell dönteniük, nem pedig politikai testületeknek, például az Európai Tanácsnak – nyilatkozta a Népszabadságnak Trócsányi László igazságügyi miniszter.
Ugyanakkor az uniónak is saját magára is érvényesítenie kellene a jogállami kritériumokat és csatlakoznia kellene az európai emberi jogi egyezményhez, hogy a luxemburgi bíróság döntését a strasbourgi emberi jogi bíróságon lehessen megtámadni. A tárcavezetővel, korábbi alkotmánybíróval, brüsszeli nagykövettel a 2014. december 8-i Népszabadság közölt interjút.
Trócsányi László szerint a jogállamiság fogalma az utóbbi időszakban új értelmet nyert, így először tisztázni kell, mi a tartalma, csak ezután lehet egy tagállamra vonatkozó, konkrét megállapításokat tenni.
Helyénvaló, hogy független szerv foglaljon állást a nemzetközi, uniós kötelezettségkel kapcsolatos vitáról – mondta az interjúban Trócsányi László, aki szerint a jogállamiság „egy határozatlan fogalom, amelybe sok minden beleérthető, így magával a fogalommal és megvalósulásának értékelésével is óvatosnak kell lenni. Nem szeretném, ha bírói kontroll nélkül születnének döntések arról, hogy egy ország jogállam vagy sem”.
„Az alapvető emberi jogokkal összefüggésben ítélkezzenek Strasbourgban, az uniós normákat illetően pedig Luxembourgban. Szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy nemcsak a tagállamnak kell jogállamként »viselkednie«, de magának az uniónak is”– fogalmazott a miniszter, és kiemelte: az EU-nak is jogállamként kell eljárnia, például rá is vonatkozik a tisztességes eljárás követelménye.
„Szerencsésnek tartanám, ha az Európai Unió – az uniós szerződéseknek megfelelően – mihamarább csatlakozna az Emberi Jogok Európai Egyezményéhez, annak érdekében, hogy az uniót érintő esetleges jogállamisági vitákat független szervezet bírálja el. Ha egy tagállam legfelsőbb bírósági döntését követően – az Emberi Jogok Európai Egyezményének megfelelően – Strasbourgban lehet jogvédelemhez folyamodni, miért ne lehetne megtenni ezt a luxembourgi bíróság döntését követően?”– olvasható az igazságügyi miniszterrel készült interjúban, amelyben Trócsányi László a strasbourgi eljárással kapcsolatban is fenntartásokat fogalmazott meg.
„Problémásnak tartom a strasbourgi bírósági döntések elleni fellebbezések rendszerét. Ha van egy érzékeny ítélet (…), hiába készítünk egy jogilag igen alapos fellebbezést, ha azt indokolás nélkül elutasíthatják, ez véleményem szerint akár a tisztességes eljáráshoz való jogot is sértheti”– magyarázta a miniszter.
Arra a felvetésre, hogy a Magyarország és az EU közötti vitákban korábban a miniszter a párbeszédet szorgalmazta, miközben az alaptörvényt a kétharmad erőből fogadtatta el, Trócsányi László úgy reagált, hogy ő a természetéből eredően dialóguspártinak tartja magát. A kérdés uniós vonatkozását illetően pedig azt mondta: „aggályos, ha politikai testületek jogi véleményt fogalmaznak meg, szakmai szervezetek pedig politizálni kezdenek”.
Egy politikai testület – például az Európai Parlament – fogalmazzon meg politikai, ideológiai alapú véleményt, amikor pedig jogi kérdésekről van szó, akkor az Európai Unió Bírósága vagy a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága döntsön – fűzte hozzá.
Arra a felvetésre, hogy Magyarországon is politikusok minősítenek jogszabályokat, egyes jogászok pedig véleményt mondanak a kormány politikájáról, a miniszter úgy reagált: „előéletemnél fogva is azt mondom, a suszter maradjon a kaptafánál”.
Frans Timmermansnak, az Európai Bizottság alelnökének azon kijelentésével kapcsolatban, hogy az alapjogok terén nem hajlandó kompromisszumra, Trócsányi László azt fejtegette: nem egyszerű a helyzet, mert az alapjogok tekintetében különböző filozófiák ütköznek egymással. A múlt század második felében az egyéni alapjogok elsődlegességét hangoztatták, de van olyan megközelítés, amely a közösségi érdekeknek tulajdonít fontosságot – nyilatkozta, hozzátéve: kérdéses, hogy ezek miként közelíthetők egymáshoz.
„Számomra az egyéni és a közérdek közötti egyensúly és harmónia fontos”– mondta a miniszter, aki arra a kérdésre: „liberális vagy illiberális demokrácia?”, megjegyezte, hogy ezt a fordulatot nem használta, de kétségtelen, hogy ma Nyugat-Európában is megjelennek azok a nézetek, amelyek a közösség érdekeit is figyelembe kívánják venni.
Az alkotmánybírósági hatáskörök visszaadásáról szólva a miniszter elmondta, hogy javaslatot terjeszt a kormány elé. „Meggyőződésem szerint jobban járunk, ha vitáinkat Magyarországon tudjuk lezárni, és azok nem kerülnek nemzetközi fórumok elé”– jegyezte meg.
“Magam a korrupció fogalmát is gyűlölöm, bár kétségtelen, hogy az különösen a rendszerváltozást követő privatizáció óta jelen van és az egész magyar társadalmat megfertőzte. Ennek ellenére állítom, hogy aki mást megvádol vagy legalábbis hírbe hoz, annak – függetlenül attól, hogy kiről van szó – elő kell állnia a bizonyítékokkal, különben az érintett akár pert indíthat jó hírnevének sérelme miatt” – értékelte a NAV-elnököt is érintő korrupciós vádakat.
Arra kérdésre, hogy igaz-e, hogy készül olyan előterjesztés, amelynek alapján Magyarország is tiltólistákat állíthatna össze, Trócsányi azt válaszolta: “Gondolkodni bármiről lehet, ez a gondolatszabadság része.”
Forrás: MTI, Igazságügyi Minisztérium, Népszabadság
Facebook
Twitter
YouTube
RSS