Donald Trump fél óra alatt képes ugyanarról a dologról két, homlokegyenest más állítást tenni és totálisan összezavarni mindenkit – gyakran még saját magát is. Lehet, hogy nem a legjobb politikus, de a gazdasághoz a jelek szerint nagyon ért. Ezt támasztja alá, hogy az USA gazdasági növekedése 4,1 százalékra futott fel és a foglalkoztatás soha nem látott szinteket ért el. Rendületlenül emelkednek a bérek, amit az sem lassít le, hogy az elnök éppen kereskedelmi háborút indított a fél világ ellen. Ha így folytatódnak a dolgok, akkor Donald Trump elérheti példaképének, Ronald Reagannek a teljesítményét, aki azon kívül, hogy megnyerte a hidegháborút, soha nem látott jóléti fordulatot hajtott végre.
A 2016-os elnökválasztás éjszakáján, amikor világossá vált, hogy Donald Trump legyőzi Hillary Clintont, a CNN azzal állt elő, hogy másnap összeomlik a tőzsde. Ezt a hírt persze a magyar liberális portálok is azonnal átvették. Azonban ismét sikerült butaságokat mondaniuk, és az amerikai tőzsdeindexek nagy zuhanás helyett a következő hetekben történelmi rekordokat értek el. Egyértelművé vált, hogy az amerikai üzleti világ örül a Donald Trump által vezetett republikánusok győzelmének.
De liberális körök az első naptól kezdve intenzíven támadják, mindent kitalálnak ellene, csak hogy ne legyen energiája mással foglalkozni, mint a napi túléléssel. Év elején alig tudta áttolni a kongresszuson a költségvetést. A szenátusban például csak egy szavazattal ment át a történelmi adócsökkentése. Az egészségügyi reformja azonban totálisan elbukott, amiben meg akarta változtatni Obama pazarló intézkedéseit, amelyek a beteg helyett inkább a biztosítóknak kedveztek. A bevándorlási javaslatai még a kongresszusi szavazás előtt kivéreztek, ami szintén fontos része a gazdaságpolitikai elképzeléseinek. A képlet egyértelmű: ha az új bevándorlók lenyomják a béreket a munkaerőpiacon, akkor aligha emelhető az amerikai munkásosztály életszínvonala.
Trump tudja, mit csinál
Az amerikai gazdaságpolitika a látszat ellenére koherens és céltudatos. Ahogy mondani szokták: ki van az találva. Teljesen lefedi az „America first” szlogenjét, és az USA nemzeti érdekeit követi. Az év elején végrehajtott 1500 milliárd dolláros adócsökkentés adta meg a kezdeti lendületet hozzá. Ennek a lényege nem a szegények vagy a középosztály adóterheinek mérséklése, hanem a külföldön parkoltatott amerikai pénz hazahozatala.
A nagyvállalatok több ezer milliárd dollárt dugtak el különböző adóparadicsomokban – és nem csak ott. Egyes becslések szerint csak Luxemburgban 500 milliárd dollár került elhelyezésre, és akkor ne beszéljünk az egzotikus karibi szigeteken tárolt dollártömegről. Ebben a témában élen járnak a nagy amerikai techcégek, amelyek szinte fuldokolnak a készpénzben. Gondoljunk csak az Apple-re, a Google-ra, az Amazonra vagy a Microsoftra. Trump szerint ez a pénz ezeken a helyeken nem szolgálja a nemzeti érdeket; sokkal jobb, ha az USA-ba viszik és ott fektetik be. Ennek érdekében hatalmas adókedvezményeket adott a hazahozott pénz után. Sőt, ennél is tovább ment: megadóztatta azokat a jövedelmeket, amiket parkoltatott készpénzek után húznak amerikai cégek.
Politikájának másik csapásiránya az államokon belüli egyenlőtlenségek megszüntetése. New York és Kalifornia a liberális elveknek megfelelően meglehetősen nagy adókedvezményeket kaptak, még ha burkolt formában is. Ennek lényege az volt, hogy az ott lakók a helyi adóra befizetett összeget levonhatták a szövetségi adóból. Ennek a rendszernek a kiegyenlítése megindult és várhatóan tovább folytatódik.
A harmadik csapásirány kapja a legnagyobb médiavisszhangot, holott ez a legkisebb jelentőségű. Trump elhatározta, hogy lefaragja a hatalmas kereskedelmi deficitet, amit a liberális gazdaságpolitika idézett elő. Azt propagálja, hogy az amerikaiak ne külföldi árut vásároljanak, hanem otthon előállított termékeket. Ezzel két legyet is üt egy csapásra, hiszen mérséklődik a külső deficit és új munkahelyeket hoz létre.
A deficit alapvetően két országnak köszönhető: Kína évi 300 milliárd dollárért, Németország 100 milliárd dollárért felelős. Nem véletlen, hogy ezek kapják a legtöbb bírálatot az elnöktől és az újonnan kivetett vámtarifák az ő termékeiket érintik. Ebben az ügyben állóháború alakult ki, a felek egymást kemény szavakkal illetik, majd brutális intézkedéseket jelentenek be, amit gyakran nem hajtanak végre. De a kereskedelmi háború igazi célja talán nem is annyira kereskedelmi, hanem geopolitikai. A terv az, hogy lelassítsa a kínai gazdaság növekedését, és biztosítsa Amerika vezető szerepét.
Évtizedes hanyatlás után
Ronald Reagan annak idején politikai analfabétaként vette kezébe az országának irányítását. Évtizedes gazdasági hanyatlás és a vesztes vietnami háború után rendberakta a dolgokat és évtizedekre garantálta az Egyesült Államok vezető szerepét a világban. Az már egy másik kérdés, hogy utódai ezzel a tőkével hogy sáfárkodtak. Trump szerint rosszul, és a szeretett Amerikájának energiáit elpocsékolták, amit ő szeretne újra vissza szerezni. Make America great again!
Fotó: AP
Facebook
Twitter
YouTube
RSS