Az Országgyűlés Irodaházában a Jobbik szakértőjének kezében beindult egy füstgránát, amiről azóta sem tudni, hogyan került oda. A Momentum elnöke pedig egy hasonló eszközt dobott a parlamentet védő rendőrök felé. Az erőszak a baloldalhoz már régóta közel áll, elég csak az MTVA-székház ostromára gondolni, vagy amikor a Színház- és Filmművészeti Egyetem épületét elfoglalták az aktivisták és minden elkövettek, hogy erőszakot provokáljanak. A Tűzfalcsoport mai blogbejegyzésében arról írt, hogy szerte a világban forgatókönyvek szerint zajlanak a forradalmak. Az egyik szerb „hivatásos forradalmár” könyvét pedig évek óta lehet nálunk is kapni, sőt, a szerző a Közös Ország Mozgalom meghívására Budapestre látogatott, és saját bevallása szerint már várja, hogy a budapesti aktivisták kikérjék a tanácsait.
Ahogyan arról korábban a PestiSrácok.hu is beszámolt, az Országgyűlés Irodaházában néhány nappal ezelőtt hatalmas füst keletkezett, de a kiérkező tűzoltók nem találtak tűzre utaló jeleket, és hamar ki is derült, hogy az egyik irodában, a Jobbik szakértőjének kezében aktiválódott egy füstgránát. Ám mindenki csak találgat, hogy hogyan kerül füstgránát a fokozottan őrzött irodaházba, amikor a parlamenti képviselőkön kívül minden belépőt alaposan átvizsgálnak a belépéskor, ezért a veszélyes eszközt valószínűleg csak egy képviselő csempészhette be az épületbe. Ki és miért vitte az épületbe a füstgránátot? Mire akarták eredetileg használni, ha csak véletlenül lépett működésbe? – teszi fel a kérdést a Tűzfalcsoport csapata. A válaszok keresése közben azonban nem tudunk nem arra gondolni, hogy Fekete-Győr András, a Momentum elnöke egy hasonló eszközzel dobta meg a parlament épületét védő rendőröket – írják. A tüntetés kapcsán pedig eszünkbe jut, hogy az ellenzék évek óta erőszakos tüntetésekkel akarja a kormány ellen hangolni a közvéleményt. A legutóbbi kormánybuktatási kísérletre akkor került sor, amikor az SZFE épületét aktivisták elfoglalták, és mindent elkövettek, hogy erőszakot provokáljanak.
A próbálkozások eddig kudarcot vallottak, azonban alapos okunk van azt feltételezni, hogy az összefogás pártjai a 2022-es választás közeledtével egyre veszélyesebb módszerekhez nyúlnak a hatalom megszerzéséért
– hívja fel a figyelmet a blog szerzője. Az írásban kitérnek arra is, hogy nem új keletű a forradalommal való kísérletezés, ugyanis már a 2018-as országgyűlési választásokat követő hetekben több tízezres, rendbontásokkal járó tüntetéseket szerveztek zavaros hátterű „civilek”. Az ellenzéki pártok és a mögöttük álló csoportok a sorozatos választási vereségek után ugyanis arra jutottak, hogy az ellenzék nem tudja megszólítani az embereket, ezért csak úgy kerülhet kormányra Magyarországon, ha megroppan a társadalom, és egy úgynevezett „puha puccsal” megbuktatják a kormányt.
Forgatókönyv szerinti forradalom
A 2018-as „forró ősz” alatt az ellenzék parlamenti obstrukcióval, utcai zavargásokkal és a közmédia épületének elfoglalásával akart feszültséget kelteni a társadalomban. A parlamenti képviselők, pártok, különféle hátterű ellenzéki csoportosulások szokatlan összhangban működtek együtt. Az események kísérteties hasonlóságot mutattak a szerbiai választásokat követő eseményekkel. A résztvevők mintha egy forgatókönyv szerint végezték volna a dolgukat. Forgatókönyv szerint zajló forradalmak? Éppen a napokban olvashattuk a Soros György támogatásából működő egyik magyar nyelvű blogon, hogy a mianmari tüntetések szervezői a hongkongi megmozdulások szervezőitől egy kézikönyvet kaptak, amely a hatékony ellenállás mikéntjéről szól. A forradalom manapság már tanulható, főállású forradalmárok pedig a világ minden részén, így Magyarországon is vannak.
Fotó: Horváth Péter Gyula/PestiSrácok.hu
A XXI. Század Intézet tanulmányában pedig arról írt, hogy az elmúlt húsz évben színes forradalmak tucatjai zajlottak le a világszerte: Belgrádban 2000-ben és 2020-ban, Grúziában 2003-ban, Ukrajnában 2004-ben, majd a Majdan téri forradalom 2013–14-ben, Kirgizisztánban 2005-ben, Macedóniában 2016–17-ben, Szlovákiában 2018-ban, illetve 2018–19 telén Budapesten is kormánybuktatási kísérlet zajlott. Meglepő módon a „színes forradalmak” olyan hasonló mintázatokkal zajlanak, mintha egymás hasonmásai lennének.
Távolról szemlélve a „színes forradalmak” gyakran spontán népi megmozdulásnak tűnnek, az események mélyére nézve azonban észre lehet venni, hogy valójában jól kidolgozott módszertan alapján, felkészített csoportok szervezik azokat. A forradalomcsinálás kézikönyvei pedig évtizedek óta rendelkezésre állnak, és éppen a legutóbbi években fordították le a hiányzó darabokat is magyar nyelvre. Az egyik ilyen alapmű Saul Alinsky 12 pontja, illetve a szerző 1999 óta magyarul is olvasható könyve, A civil szervezkedés ábécéje. Gene Sharp könyve, a Diktatúrából demokráciába idén jelent meg magyarul; 198 pontból álló útmutatóját hatékonyan használták az egykori Jugoszláviától kezdve Egyiptomon és Ukrajnán át Iránig. Sharp egy nemzetközi NGO-t is alapított Albert Einstein Intézet néven, amely olyan szervezetek alapítása mellett bábáskodott, mint a jugoszláv Otpor!, a grúz Kmara, a kirgiz KelKel, az ukrán Pora! vagy a belorusz Zubr. Ezek a szervezetek természetesen mind aktív részesei voltak saját hazájuk „színes forradalmainak”. Máskülönben miért is hozták volna őket létre?
A Tűzfalcsoport felhívja a figyelmet arra a nem elhanyagolható részletre is, hogy a Szerbiából származó Szrgya Popovics, aki az Otpor! egyik legismertebb alakja volt, Alinsky és Sharp útmutatásait gyakorlatban alkalmazta, a tapasztalatait pedig egy újabb forradalomcsináló kézikönyvben foglalta össze. Nem mellékes tény, hogy Popovics a jugoszláv ellenzéket megszervező USA-nagykövettel, Richard Miles-szal állt szoros kapcsolatban. Érdekes módon Miles később, a „rózsák forradalma” idején éppen Tbilisziben látta el az Egyesült Államokat képviseletét. A nagykövet balszerencséje lehetett csupán, hogy egy újabb polgárháborús országban szolgált, vagy arról lehet szó, hogy olyan megbízást teljesített, mint amilyet Magyarországon André Goodfriend.
Négy éve nálunk is kapható a Popovics forradalomcsináló könyve
A szerb forradalmár könyve 2017 óta Magyarországon is kapható, Útmutató a forradalomhoz címmel. A szerző Magyarországon is bemutatta könyvét, a Gulyás Mártonhoz köthető Közös Ország Mozgalom meghívására érkezett a magyar fővárosba. Egy Popoviccsal készült interjúban elárulta: számít arra, hogy megkeresik majd budapesti aktivisták, hogy tanácsaival segítse őket. Ennek a kijelentésnek azért van jelentősége, mert Popovics amolyan „mozgalmi tanácsadóként” keresi a kenyerét, tevékenységét pedig a 2003 óta működő Centre for Applied Nonviolent Action and Strategies nevű, Soros Györggyel szorosan együttműködő szervezetén keresztül fejti ki. Saját bevallásuk szerint legalább ötven ország aktivistáinak tartottak kiképzést a működésük első bő tíz évében, általában éppen azokból az országokból származó jelentkezőknek, ahol hamarosan kitört valamilyen erőszakkal járó zendülés. Mondhatni, fél siker; az erőszakellenes akciók tudora valahogy mindig erőszakos forradalmak lebonyolítását segítette elő.
Vezetőkép: Horváth Péter Gyula/PestiSrácok.hu
Facebook
Twitter
YouTube
RSS