A tévészékház 2006 őszi ostromakor kialakult helyzetben Papp Károly jelenlegi országos rendőrfőkapitány szerint, – akit csütörtökön hallgattak meg a rendőri vezetők büntetőperében – a székház elvesztését nem lehet azzal magyarázni, hogy „váratlanul érte a rendőrséget”. Papp a legnagyobb hibának azt tartotta, hogy nem volt egy kézben a vezetés, mindenki önállóan akarta megoldani a feladatokat. „Mindenki parancsnokolt és közben senki nem parancsnokolt, ez volt a probléma” – tette hozzá. Az altábornagy azt is elmondta, hogy ha ő észlelte volna, hogy a tévészékház helyszíni parancsnoka nem tudja ellátni feladatát, akkor intézkedett volna az azonnali leváltásáról.
PÁMER DÁVID – PestiSrácok.hu
Papp Károly vezérőrnagy, jelenlegi országos rendőrfőkapitány meghallgatásával folytatódott a rendőri vezetők pere a Fővárosi Törvényszéken. Bene László volt országos és Gergényi Péter egykori budapesti rendőrkapitányokat, valamint Dobozi Józsefet, a Rebisz korábbi parancsnokát és társaikat elöljárói intézkedés elmulasztásával vádolja az ügyészség. A tanúként meghallgatott Papp Károly altábornagy a 2006-os őszi események idején Fejér megyei rendőrkapitányként dolgozott. A főkapitány az őszödi eseményekről, illetve a Kossuth téri tömeg gyülekezéséről a híradásokból értesült. Emlékezete szerint Székesfehérváron is volt egy több ezer fős tüntetés, de a rendőröknek nem kellett közbeavatkozni. Az ő megyéjéből is rendeltek fel körülbelül húsz embert, de azt már a tábornok sem tudta megmondani, hogy pontosan milyen feladattal látták el őket a fővárosban.
Papp elmondta azt is, hogy Bene László akkori ORFK vezető négyszemközt közölte vele, hogy felkéri az Ignácz bizottságban való részvételre, aminek a feladata a szeptember 17. és 19-e közti események szakmai kivizsgálása. A két hónapig tartó vizsgálat során tanúkat hallgattak ki, jelentéseket kérettek be, tévéfelvételeket elemeztek, valamint a rádióforgalmazásokat hallgatták meg, melynek során név nélküli, hozzájuk – az NBSZ által – eljuttatott véleményeket is megismertek. Papp Károly kérdésre elmondta, hogy a bizottságnak nem volt kompetenciája a személyi felelősség megállapítására, vizsgálatuk csupán rendőrszakmai szempontok alapján történt. Nyomozati vallomásából az is kiderült, hogy akkoriban hallomásból sem értesült ARRÓL, hogy bárkit felelősségre vontak volna a 2006-os események miatt. Arról sem tudott nyilatkozni, hogy miért maradtak el a bizottság súlyos megállapításai után a felelősségre vonások.
Toroczkai több ezres tömeget vezényelt át a Kossuth térről
A bíró a tárgyaláson részleteket olvasott fel az Ignácz-bizottság jelentéséből. A jelentés számba vette az előzményeket, az időrendbeli alakulásokat, valamint következtetéseket vont le. A felolvasás során ismertettek több olyan eseményt, amelyről a tárgyaláson korábban meghallgatott tanúk már beszámoltak, hiszen részben az ő általuk elmondottakra támaszkodott az Ignácz-bizottság. Említésre került, hogy az országszerte kialakult demonstrációk kiváltó oka a 2006. szeptember 17-én nyilvánosságra került őszödi beszéd volt és ennek hatására demonstrálók lepték el a Kossuth teret. A tüntetések 18-án is folytatódtak, és estére már több ezer fős tömeg gyülekezett a téren. Később a tüntetők egy része átvonult a Szabadság térre, ahol összecsaptak a székházat védő rendőrökkel, amelynek eredményeként az ott szolgálatot teljesítő rendőrök közül többen súlyos sérüléseket szenvedtek, majd a demonstrálók a televízió épületébe is behatoltak. A jelentés megemlítette a szintén már több tanú elmondásából ismert traktoros „akciót”, amikor egy traktort kísérve a tüntetők egy csoportja a Kossuth térről elindult a Képviselői Irodaház felé. Többször megemlítette a jelentés HVIM-es, jelenleg Ásotthalom polgármestereként tevékenykedő Toroczkai Lászlót is. Toroczkai azzal fenyegetőzött a tévészékháznál, ha nem olvassák be élő adásban az általuk készített petíciót, akkor „visszamegy a Kossuth térre és tízezer embert fog idehozni”. Toroczkai beváltva fenyegetését, több ezres tömeget vezényelt át a Kossuth térről a Magyar Televízió épületéhez. A további történések már ismertek…
A műveleti tervben nem szerepelt a tévészékház, mint védett objektum
A bizottság véleménye szerint a szeptember 18-i demonstráció nem választási gyűlésnek, hanem be nem jelentett tüntetésnek minősült, a BRFK-t feloszlatási kötelezettség terhelte volna. A bizottság szerint a műveleti terv hiányos volt, „általános, sablonos, valótlan adatokat tartalmazott, ráadásul nem szerepelt benne a tévészékház, mint védett objektum. A műveleti terv mellé biztosítási terv nem is készült. A tervszerűség elemei nagy mértékben mellőzésre kerültek, a „kiadott döntések legtöbbször ötletszerűek voltak”. Az irányítás rendje több esetben megbomlott, sokszor az egyes parancsnokok önállóan döntöttek az egységek irányításáról. Az erő elosztása koordinálatlan volt, ezekről ad hoc jelleggel döntöttek. Az is hibának számított, hogy több csapaterőt megbontottak és a kisebb egységeket a tüntetők könnyedén „szétzúzták”.
A jelentés Mittó Gábor negyedrendű vádlottról is megemlékezik, akinek a feladata a Szabadság tér helyszíni parancsnoksága lett volna. A polgári ruhában megjelent Mittó azonban az épület körbejárása után „a rendőri tevékenység irányítását nem vette át”, s „egy idő után az események külső szemlélőjévé vált”. A jelentés leszögezi, hogy az ostrom napján az „egyszemélyi vezetés teljes hiánya mutatkozott”, Gergényi pedig késve rendelte el a riadót. A kommunikáció is akadozott, a rádió túlterhelt volt, „a közlések sok esetben az érintettekhez nem jutottak el”. Az elakadt, műszaki hibás, a tömegoszlatásban segédkező vízágyú is terítékre került: vasrudakkal, botokkal megtámadott rendőrök szétzavarása után a vízágyúra Molotov-koktélt dobtak, a hátsó része fel is gyulladt, de a személyzet szerencsésen megúszta.
A székház főbejáratához rendelt baranyai század felszerelésével kapcsolatban a bizottság ugyancsak hiányosságokat állapított meg. Többen nem rendelkeztek bevetési sisakkal és védőpajzzsal. Az Ignácz-bizottság a jelentés végén leszögezte, hogy a rendőri állomány példásan, sokszor erejét meghaladóan helytállt, azonban azt is hozzátették, hogy a személyi állomány rosszul felszereltsége, valamint a szakszerűtlen és elmaradt elöljárói intézkedések járultak hozzá a rendőri tevékenység kudarcához, aminek következtében több – összesen 216 – rendőr megsérült.
Szabadfi bármikor átvehette volna az irányítást
A tábornok kérdésre elmondta, hogy az akkori országos főkapitány-helyettes, Szabadfi tábornok szeptember 18-án egy rendkívüli értekezletet tartott több rendőri vezető részvételével. Szóba kerültek a szeptember 17-i történések, illetve a szeptember 18-án várható eseményekről tárgyaltak. Szabadfi azt közölte velük, hogy a Kossuth téri rendezvény választási gyűlésnek lesz minősítve. Erről az értekezleten kialakult egy kisebb vita, mert volt, aki nem értett ezzel a döntéssel egyet – állította a tanú. Arról Papp Károlynak nem volt tudomása, hogy Szabadfi ezt az intézkedést politikai elvárások miatt hozta-e. Az viszont tény, hogy az Ignácz jelentésben az szerepel, hiba volt választási gyűlésként kezelni a Kossuth téri demonstrációt. Az altábornagy azt is hozzátette, hogy – az akkor éppen Brazíliában tartózkodó – Bene László országos rendőrkapitány volt helyettese bármikor átvehette volna az irányítást, ha hiányosságokat észlel, sőt, a riadó hamarabbi elrendelésére is adhatott volna parancsot. A jelenlegi főkapitány hozzátette, hogy az események láncolatához képest, később történt meg az állomány riadóztatása. Papp szerint látható volt, hogy a bevetésben lévő erők nagysága nem elegendő. A tanú három olyan eseményt is felsorolt, amikor a vezetésnek intézkedni kellett volna az erősítésről: egyrészt amikor már több ezren elkezdtek gyülekezni a Kossuth téren, vagy az úgynevezett „traktoros támadásnál”, illetve Toroczkai „hozok tízezer embert” fenyegetésénél kellett volna gondoskodni a csapaterők pótlásáról.
Mindenki parancsnokolt és közben senki nem parancsnokolt
Papp Károly leszögezte, a bizottság egyértelműen azt állapította meg, hogy a rendőrök feladták az épületet. Mint ismert, korábban több tanú is arról próbálta meggyőzni a bíróságot, hogy a rendőrök kivezénylése nem volt egyenlő az épület feladásával. Az ORFK vezetője kijelentette, hogy a rendőrségnek minden váratlan helyzetet tudni kell kezelni, az bármikor bekövetkezhet, így a székház elvesztését sem lehet azzal magyarázni, hogy „váratlanul érte a rendőrséget”. Papp a legnagyobb hibának azt tartotta, hogy nem volt egy kézben a vezetés. „Mindenki parancsnokolt és közben senki nem parancsnokolt, ez volt a probléma” – majd hozzátette, „nem volt egyszemélyi vezető”, mindenki önállóan akarta megoldani a feladatokat. A tanú arról is beszélt, hogy a három területet, a Kossuth és Szabadság teret, valamint a Képviselői Irodaházat „komplexitásában kellett volna kezelni, mert az egyik helyen történtek kihatással voltak a másikra”. Az altábornagy azt is elmondta, hogy ha ő észlelte volna, hogy a tévészékház helyszíni parancsnoka, Mittó Gábor nem tudja ellátni a feladatát, akkor intézkedett volna Mittó leváltásáról, azt azonban nem kellett vizsgálniuk, hogy ez miért nem történt meg.
A per március 25-én Magyar István alezredes meghallgatásával folytatódik.
A fotó illusztráció, nem a mai tárgyaláson készült
Facebook
Twitter
YouTube
RSS