Műbalhénak és provokációnak nevezte Tyirityán Zsolt, a Betyársereg vezetője a bőnyi rendőrgyilkosságot. Tyirityán a 24.hu-nak úgy nyilatkozott, erős rassztudattal rendelkezik, és félti az életterét. Győrkös Istvánnal kapcsolatban elképzelhetőnek tartja az orosz kapcsolatot, mint megjegyezte, találkozott olyanokkal, akik szerint Győrkös magáévá tette a vörös-barna irányzatot, azaz a szélsőjobb és a szélsőbal együttműködését
Erős rassztudattal rendelkező, de szociálisan érzékeny embernek tartja magát Tyirityán Zsolt, a Betyársereg vezetője a 24.hu-nak adott nagyinterjújában. Hozzátette, ha ettől nácinak számít a „szélsőliberálisok” szemében, akkor ő az. Hozzátette, „a rassztudat a most kialakuló, új európai korszellemben igenis meghatározó lesz”.
Győrkös Istvánnal, a bőnyi rendőrgyilkossal kapcsolatban arról beszél, értelmes, intelligens embernek tartja, akitől sokat tanult. Mint kifejtette, 1995 őszétől 2000 novemberéig volt tagja a Magyar Nemzeti Arcvonalnak(MNA), Györkösben egy mélyen vallásos, a családját szerető, igazi hazafit ismert meg, aki a rejtett összefüggések megkeresésére ösztönözte őt. Az MNA-val kapcsolatban hozzátette, nem tapasztalt olyat hogy a szervezet gyűlöletorientált lett volna. Véleménye szerint, a szervezet számára „fontos volt az ideológia is, de az alapszinten már megvolt. Győrkös egyfajta megreformált hungarizmust próbált képviselni, amit már a XX. század végéhez, XXI. század elejéhez próbált igazítani”.
Tyirityán szerint a neonáci kifejezéssel azért nem tud azonosulni, mert az párhuzamot von a II. világháború összes borzalmával, „pedig ebben a kérdésben minden XX. századi ideológia érintett, lásd kommunizmus vagy kapitalizmus”. Hozzáteszi, a kommunizmus sokkal jobban bűnös a háború kitörésében.
A Hídfő feltételezett oroszbarátságával kapcsolatban a riportban kifejtette, „elképzelhető, hogy az oroszok megvették Győrköséktől a honlapot”, de erről konkrét információi nincsenek. Hozzátette, „találkoztam olyanokkal, akik mondták, hogy Győrkös el akar indulni egy orosz irányba. Teljes mértékben magáévá tette az úgynevezett vörös-barna irányzatot, amit a politológia Rotbraun-jelenségnek nevez, amikor a szélsőjobb és a szélsőbal megpróbál együttműködni”.
Teljes cikk itt olvasható.
Forrás: 24.hu
Fotó: 24.hu
Facebook
Twitter
YouTube
RSS