UD-ügy: Az OTP-s Csányi tartott Orbán Viktor túlhatalmától?

Kényszerítés vádjával állnak újra a bíróság előtt az MDF egykori vezetői, Dávid Ibolya és Herényi Károly az úgynevezett UD Zrt-ügyben. A Pesti Központi Kerületi Bíróságon hétfőn újra kezdődött peren Dávid Ibolya tett vallomást, aki szerint az OTP elnökének, Csányi Sándornak az volt az MDF-el a célja, hogy létrehozzon a Fidesszel szemben egy erős konzervatív pártot, mert az OTP vezére tartott Orbán Viktor túlhatalmától… 

PÁMER DÁVID – PestiSrácok.hu 

Ma kezdődött Dávid Ibolya és Herényi Károly megismételt elsőfokú büntetőperének, az úgynevezett UD Zrt-ügy tárgyalása a Pesti Központi Kerületi Bíróságon. Az MDF korábbi elnökét és alelnökét társtettesként elkövetett kényszerítéssel vádolja a Központi Nyomozó Főügyészség. Az eredeti vád szerint 2008. szeptemberében Szilvásy György és Tóth Károly a nemzetbiztonsági bizottság tagjainak kiosztotta a Kövér László és Demeter Ervin akkori ellenzéki országgyűlési képviselők és az UD Zrt. biztonságtechnikai cég egyik akkori vezetője közötti lehallgatott telefonbeszélgetések személyes adatokat is tartalmazó anyagát. A hanganyag eljutott Dávid Ibolyához és Herényi Károlyhoz, s az anyaggal azt kívánták elérni az elnöki pozícióra törő Almássy Kornéllal szemben, hogy ő és támogatói lépjenek vissza, Almássy „húzzon el a közéletből”, és álljon ki Dávid Ibolya mellé. Az ügyész szerint a két vádlott „ olyan súlyos hátrányt helyezett kilátásba”, hogy a „megfenyegetettben komoly félelmet keltsenek”. Almássy ezek után 2008. szeptember 29-én mind a frakcióból, mind a pártból kilépett – hangzott el a vádirat ismertetésénél. 

Megtisztították a közéletet?

A tanácsvezető bíró a tárgyalás legelején röviden beszélt arról, miért helyezte hatályon kívül a másodfokú bíróság a korábban meghozott, a vádlottakat felmentő elsőfokú bíróság ítéletét. Tóth Károly korábbi szocialista képviselő felmentő ítélete jogerőre emelkedett, míg Szilvásy György egykori titkosszolgálatokat felügyelő miniszter elleni eljárást elkülönítették, a vád ellene hivatali visszaélés. A bíró ismertetéséből kiderült, az új eljárásra azért került sor, mivel több ellentmondás nem lett tisztázva, illetve a tényállás hiányos, az elsőfokú bíróság több tényre is helytelenül következtetett. A másodfok szerint az is kevéssé látszott megalapozottnak, hogy Dávid Ibolya célja a felvételek nyilvánosságra hozásával csupán a „közélet megtisztítása” volt, és nem az egyéni érdekeit helyezte előtérbe. Az ügyész módosította a vádiratot, személyes adattal való visszaélés helyett, kényszerítéssel vádolja mindkét egykori politikust. 

Dávid szerint a vád alaptalan 

Dávid Ibolya – aki a vád ismertetése közben többször is a fejét csóválta – nevetve közölte, hogy megértette a vádat, a bűnösségét nem ismerte el. Állítása szerint a terhére rótt bűncselekményt nem követte el. Az MDF korábbi elnök asszonya fenntartotta eddig tett vallomásait, azonban jelezte, hogy ki szeretné azokat egészíteni. Az elsőrendű vádlott elmondta, nincs ok-okozati összefüggés Almássy lemondása és az ő magatartása között. Szerinte Almássy Kornél akkor lépett vissza, „amikor a megbízói alkalmatlannak látták”. „Őt a saját megbízói vonták vissza” – ismételte el többször az elnök asszony Almássy lemondásának – véleménye szerinti – valódi okát. Dávid Ibolya állította, az ügyészség nagyon jól tudja, hogy a vád alaptalan. Emlékeztetett rá, hogy a mentelmi bizottság kérésére sem közölt részleteket az ügyészség, hogy mi alapján kérik ki a mentelmi jogát. A vádlott szerint „szemenszedett hazugság” a vádiratnak az az állítása, hogy ő további hanganyag nyilvánosságra hozatalát helyezte kilátásba. Ezt az állítást maga a „megfenyegetett” is cáfolta, hiszen a mentelmi jogának kikérése napján, 2009. június 25-én a Nap-Kelte című műsorban Almássy maga állította, hogy „semmilyen új hanganyaggal nem fenyegették meg”. – idézett a sértettől a vádlott. 

Almássy: Az elnök egy hálózat élén áll 

Az MDF volt elnöke az ügyészség szakmai munkáját is kifogásolta, s szerinte ez az oka az ügy hosszú elhúzódásának. Dávid Ibolya szerint az sem véletlen, hogy a korábbi eljárás során vádkiegészítést kértek az ügyésztől. Szerinte Szilvásyval és Tóth Károllyal csak a „vádlottak padja kötötte össze”. Az elsőrendű vádlott azt is közölte, hogy „jogászként szégyelli magát”,és az „igénytelen” ügyészi munkát tette felelőssé azért, hogy „embereket éveken keresztül meghurcoltak”. Dávid Ibolya kikérte magának, hogy ő „bárkivel is üzengetett volna” Almássynak. Ha bármire is kényszeríteni akarta volna , akkor egyszerűen a tőle „két ajtónyira lévő” irodájában keresi fel. A vádlott azt is hozzátette, hogy Almássy több más indokot nevezett meg a visszalépése megmagyarázására. Csányi Sándor OTP vezér 2011-es tanúvallomásában például azt mondta, hogy Almássy neki a Somogy megyei elnök, Balla György állítólagos „elrablását” jelölte meg a visszalépése indokaként, de másoknak meg arról beszélt, hogy a családját fenyegették meg. Dávid szerint ellenlábasa 8-10 érvet is felhozott a visszalépésére, de egyszer sem említette az ő kényszerítését. Szerinte Almássynak később „rögeszméjévé vált, hogy ő valami hálózat élén áll” – fűzte hozzá az elsőrendű vádlott, aki azt is elmondta, hogy „mélyen megveti” korábbi kihívóját. Az elnök asszony azt is elmondta, hogy Boross Imre, egykori PHARE miniszter kapcsán is állhatott volna a bíróság előtt, hiszen vele is közölte, hogy méltatlanná vált a közéleti szereplésre. Az volt a szerencse, hogy „Zala megyében nem volt tisztújítás” – mondta el az elsőrendű vádlott. 

Dávid Ibolya szerint az ügyészség vádja vele szemben alaptalan. Fotó: MTI/Bruzák Noémi

Váltást akartak az MDF vezetésében

Dávid Ibolya szerint Almássy Kornél mögött „láthatatlan emberek” álltak, és annyit érzékelt, hogy „valakik dolgoznak ellene”. Andrássy 2008 nyarán „össze-vissza hazudozott” – tette hozzá az elnök asszony. Mind az elsőrendű, mind a másodrendű vádlott, Herényi Károly (aki vallomást nem kívánt tenni) felolvasott vallomásából kirajzolódott, hogy az Almássy mögött lévő gazdasági csoportosulás váltást szeretett volna az MDF élén. Ennek a bizonyítékai voltak azok a hangfelvételek, amiket Dávid Ibolya a postaládájában talált. A felvételeken Csányi Sándor és az Almássy mögött lévő kör egyik szereplője, Tombor András hallható, amint az UD Zrt. nevű cég vezetőivel, Horváth Józseffel és Tóth Jánossal beszélnek. Ezekből a beszélgetésekből a vádlottak szerint kiderült, hogy Almássy és köre nemtelen eszközökkel, Dávid Ibolyáról gyűjtött információk felhasználásával akarják befolyásolni az elnökválasztást. Ez a gazdasági kör 2 milliárddal támogatta volna az MDF-et, ha Almássy Kornél kerül az élére. Herényi Károly vallomásából ugyanakkor az is kiderült, hogy Tomborék „alkalmatlannak” találták Dávid ellenlábasát, így bizonyos feltételekkel Herényiékkel is megállapodtak volna. A feltételeik között szerepelt az elnökség összetételébe való beleszólás és a pártpénztárnok megnevezése is. Azonban a hanganyag kitudódása után már „nem volt miről tárgyalni”. 

Csányi volt a főnök?

Az MDF volt elnöke az UD Zrt-t egy „kegyetlen módszerekkel dolgozó” cégként írta le, és ma már érti, hogy „miért őket kellett megkeresni”. Dávid Ibolya utalt arra, a hangfelvételek is bizonyítják, hogy a módszereik „rémisztőek” voltak. A cég két vezetője szerinte az előző eljárásban is „speciális tanúk” voltak, hiszen a titkosszolgálati szakma egy egészen „más világ”. A III/III-as csoportnál ők megtanulták, hogy ha „baj van, le kell tagadni mindent”, „ha gáz van, a főnököt menteni kell”. – állította a vádlott. Dávid Ibolya hozzátette, hogy ezek a kijelentések választ is adhatnak arra, hogy „Csányi Sándor milyen kapcsoltban állt a céggel”. A vádlott Csányival és Giró-Szász Andrással kapcsolatban elmondta, hogy ők az úgynevezett „cikis tanúk”, hiszen az ügy érintettjei voltak. Giró-Szász, Dávid elmondása szerint teljesen kétségbe volt esve, és azt szerette volna elérni, hogy ennek az ügynek „minél kisebb legyen a lángja”. A tárgyaláson elhangzott, Dávid az OTP vezérét a 2008. szeptemberi sajtótájékoztatóján az UD Zrt. vezetőinek főnökének nevezte. 

A bankár tartott Orbán túlhatalmától

Dávid Ibolya elmondta, Csányi Sándorral személyesen is találkozott, hogy megkérdezze tőle, valóban ő szerepel-e a hangfelvételen. Csányi elismerte, hogy azokon ő beszél, azt azonban tagadta, hogy az UD Zrt. adatokat gyűjtött volna az MDF korábbi elnökéről. Csányival az elsőrendű vádlott kifejezetten jó kapcsolatot ápolt, ám a vádlott leszögezte, az OTP elnök pénzügyileg nem támogatta őt és pártját. A többszöri találkozások alkalmával konzultáltak Csányival, aki nagyon sokat segített nekik. Jó kapcsolatuk, és összejöveteleik hátterében az állt, hogy Dávid szerint Csányi Sándor tartott a Fidesz és Orbán Viktor túlhatalmától, és szerette volna, hogy legyen egy erős konzervatív párt a Fidesszel szemben.

A per május 28-án folytatódik több tanú, köztük Csányi Sándor, Almássy Kornél, Tombor András meghallgatásával, valamint sor kerül Somogyi Zoltán és Giró-Szász András szembesítésére is.

Fotó: MTI/Bruzák Noémi