Hatályon kívül helyezte az első fokú felmentő ítéletet és új eljárást rendelt el a Fővárosi Ítélőtábla Berta József ügyvéd és Tasnádi Péter vállalkozó vesztegetési ügyében. Az ítélőtábla Nehrer Péter vezette tanácsa ugyanakkor Gaál Katalin igazságügyi orvos szakértő esetében csak módosította az első fokú ítéletet: a felmentését nem bűncselekmény, hanem bizonyítottság hiányában mondta ki, azaz „nem bizonyítható, hogy a vádlott kapott-e kenőpénzt a Tasnádi számára kedvező szakvéleményéért”.
A másik két vádlott esetében azonban a táblabíróság szerint a törvényszék nem vitte végig a bizonyítás folyamatát, nem vett figyelembe és nem is értékelt számos bizonyítékot, így az ügy jelen állása szerint csak azt lehet megállapítani, hogy „valamiféle jogellenes cselekményre utaló jelek felsejlenek az ügyben”. Azt viszont pontosan nem lehet kijelenteni – de kizárni sem –, hogy megtörténtek-e a jogellenes cselekedetek.
Hét éve egy Tasnádi Péternek tulajdonított levél kapcsán kezdte vizsgálni a Budapesti Nyomozó Ügyészség, hogy valóban 3 millió forintért „vásárolta-e” Tasnádi azt a számára kedvező elmeszakértői véleményt, amelynek köszönhetően felülvizsgálati eljárásban sikerült két évet lefaragnia a 4 és fél éves büntetéséből, amit 2002-ben szabtak ki önbíráskodásért, aljas indokból elkövetett súlyos testi sértésért és más bűncselekményekért. A levél, amely az ügyet kirobbantotta, kevéssel a Tasnádi számára kedvező fordulat után került elő. Ügyvéd fia adta át a hatóságoknak, akinek akkoriban súlyos pénzügyi vitája támadt az apjával, és így állhatott bosszút rajta. A börtönben írt levél valójában csak egy utalást tartalmazott arra, hogy mi célból kell 3 millió forintot Tasnádi akkori ügyvédjének a rendelkezésére bocsátani, ám ez is elég volt a nyomozás elrendeléséhez.
Annak idején az ügyészség sokáig hallgatott, mintha maga sem lett volna biztos a dolgában. Igaz, a hallgatásnak az is lehetett az oka, hogy ez volt az első eset, amikor vesztegetés gyanújával indult eljárás egy, a szakterületén igen nagy tekintélynek örvendő szakértővel szemben. Még gyanúsított sem volt az ügyben, máris felvetődött a kérdés: mi történik akkor, ha kiderül, a bizonyos esetekben és helyzetekben megkerülhetetlen, és olykor perdöntő jelentőségű szakvéleményeket készítő igazságügyi szakértők állásfoglalása megvehető?
Pedig akkoriban nemcsak Nagy Ervin és Gaál Katalin elmeszakértők mondták ki Tasnádiról, hogy már legalább tíz éve megkezdődött nála az agysorvadás és állapota folyamatosan rosszabbodik. Más vizsgálatok is hasonló megállapításra jutottak, és ezek a szakértők is arra a következtetésre jutottak, hogy Tasnádi elmeállapota miatt közepesen korlátozott volt tettei következményeinek a felismerésében. A különböző szakértők egybehangzó véleménye alapján döntött a bíróság Tasnádi büntetésének csökkentéséről. Csakhogy időközben újabb eljárás indult Tasnádi Péter ellen, s abban az ügyészség egy debreceni igazságügyi orvosszakértőt rendelt ki. Módis Katalin pedig a többiekkel ellentétben úgy vélte: Tasnádinak legfeljebb személyiségzavara van, ami megkönnyíthette számára a bűncselekmények elkövetését, de semmiképpen sem akadályozta tettei következményének felismerésében.
Más esetekben az Egészségügyi Tudományos Tanács döntötte volt el a szakértők vitáját. Ez esetben azonban előkerült az a bizonyos levél, és az ügyészség vizsgálódni kezdett. Eleinte nem zárták ki annak a lehetőségét, hogy az egész csak egy koholmány, Tasnádi és/vagy az ő embereinek a bosszúja, amiért nem lett elég jó a szakvélemény. Aztán mind gyakrabban röppentek fel olyan hírek, hogy a Tasnádinál agysorvadást megállapító szakértők némelyike csak erős rábeszélés után adta nevét az agysorvadásról szóló jelentéshez.
Az ügyészség végül Gaál Katalin szakértő, a vád szerint a közvetítő szerepét játszó ügyvéd és Tasnádi ellen emelt vádat vesztegetés gyanújával, amit első fokon el is bukott. Azonban a táblabíróság nem találta elég alaposnak az első fokú eljárást. Gaál Katalin ítéletét módosították, de az ennek ellenére is jogerőre emelkedett. Berta és Tasnádi ellen viszont új eljárás indult Székesfehérvárott.
Az ügynek tehát még koránt sincs vége. Jogerősen eddig csak azt sikerült ugyanis tisztázni: nem bizonyítható, hogy a kenőpénz – ha volt egyáltalán – eljutott Gaál Katalinhoz és befolyásolta az általa készített szakvélemény tartalmát. Ha a megismételt eljárásban a bíróság végül újra bűncselekmény hiányában menti fel a védőt és Tasnádit, akkor az a fura helyzet áll elő, hogy „Gaál Katalin esetében nem bizonyítható, hogy megkapta azt a pénzt, amit Tasnádi az ügyvédjével el sem küldött”. Persze a jognak erre az esetre is van megoldása: akkor majd Gaál Katalin védője perújítást kezdeményezhet azért, hogy bűncselekmény hiányában mentsék fel a védencét.
Forrás: Nol.hu
Facebook
Twitter
YouTube
RSS