Hamarosan átalakul a lakástámogatási rendszer, amely változás a jelek szerint azt célozza, hogy az egyéni lakásvásárlók kapjanak támogatást, és ne a befektetési céllal rendelkezők. Az ÁFA-kedvezmény például minden piaci szereplőnek egyformán kedvező, míg a csok sokkal inkább támogatja a gyerekes családokat. Nem állhatunk messze az igazságtól, ha kijelentjük, a kormányzat célja a spekuláció kivédése.
A kedvezményes ÁFA-kulcsot várhatóan nem hosszabbítják meg 2019 után, így az új lakások árát ismét a régi, 27 százalékos adó terheli majd, a mostani kedvezményes 5 százalék helyett. Ezzel szemben a csok határozatlan időre került bevezetésre. A csok kifejezetten a családok lakásépítését, illetve vásárlását támogatja. Nem fedi le a társadalom egészét, bár azért így is fontos rétegeknek nyújt támogatást – mondta el lapunk kérdésére Regős Gábor, a Századvég vezető elemzője. Ahhoz azonban, hogy a családok tudjanak gyermeket vállalni, fontos a megfelelő ösztönzők kialakítása és fenntartása, tehát amennyiben a lakásáfa kulcsa valóban 27 százalékra emelkedik vissza, akkor a csok bővítése vagy más ösztönzőrendszer kidolgozása válik szükségessé.
A spekulációs hatás elsősorban Budapestet, kisebb részben az egyetemi nagyvárosokat érinti. De éppen ezeken a településeken a legnagyobb a lakáshiány. Budapesten tavaly 2761 lakás épült, és az árakban tetten érhető a spekulációs hatás. Számszerűsíteni nagyon nehéz, de kétségtelenül jelen van a spekuláció – szögezte le Regős Gábor.
2017-ben 14389 új lakás épült Magyarországon, ami mintegy 44 százalékos növekedés az előző évhez képest. A kedvező adatok ellenére azonban fontos hangsúlyozni, hogy van tere a további növekedésnek, hiszen a lakásállomány minőségi jellemzőin van javítanivaló, illetve a szomszédos országokkal összehasonlítva Magyarországon még így is mintegy fele annyi lakás épül 10000 főre számítva, mint a szomszédos országokban. A lakásépítések számának növekedéséhez nagyban hozzájárult a csok bevezetése, illetve a kedvezményes áfakulcs.
Bonyolítja a helyzetet, hogy az egész ágazatban a konjunktúra hatására komoly munkaerőhiány lépett fel. Az építőipar termelésének volumene az első hét hónapban 22,2 százalékkal nőtt, ami kiemelkedő, különösen úgy, hogy a bázisidőszaki adat sem volt alacsony. A KSH 4300 üres álláshelyet tart nyilván az ágazatban. Ezzel azonban két okból is vigyázni kell. Egyrészt a valós szám ennél magasabb, másrészt pedig vélhetően a megoldást nem csak a foglalkoztatottak számának növelése, hanem a technológia fejlesztése is jelentheti. Regős Gábor szerint így hosszú távon a munkaerőhiányt a bérek színvonala, a képzés és a technológia fejlesztése, valamint a kereslet alakulása együttesen határozhatják meg.
Elképzelések a változtatásokra
A témában már elkészítette az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége a javaslatait. Ez a gyakorlatban a vevő részére a mostani öt százalékkal számított áfához hasonló mértékű kedvezményt jelenthet, amelynek igénybevételéhez ráadásul különbséget lehetne tenni akár a saját célú vagy befektetői célú vásárlások között. Az ÉVOSZ szerint az adó-visszatérítést a lakásfelújítások esetén is elérhetővé kellene tenni. Javaslatuk szerint a felújítási összköltség forgalmi adójának harminc százalékát, legfeljebb hárommillió forintot lehetne visszaigényelni, aminek feltétele lenne többek között az írásos szerződés, részletes műszaki leírással és átlátható finanszírozással.
Az otthonteremtési program kibővítéséről kormányzati nyilatkozatokból hivatalosan egyelőre annyit tudni, hogy növekedni fog a csok összege az ötezer lakosúnál kisebb településeken, ahol a használt ingatlanok esetében is jelentős emelés várható. Emellett felmerült az államilag támogatott hitel lehetősége a kétgyerekeseknek is, és gondolkodnak az ötszázalékos lakásáfa helyett egy kifejezetten a lakásvásárlóknak nyújtandó kedvezmény bevezetéséről. Ebből is látszik, hogy a kormány szándéka kifejezetten a saját célra vásárlók támogatása, de végleges döntés még nem született.
Fotó: Horváth Péter Gyula/PS
Facebook
Twitter
YouTube
RSS