Újabb leszámolásos gyilkosság koronatanúja lehet az alvilág bankára

Egy évvel ezelőtt, tavaly április végén fogták el a brazil hatóságok a Nemzeti Nyomozó Iroda jelzése alapján az alvilág bankáraként ismert, csalási ügye miatt körözött, a kilencvenes évek alvilágában otthonosan mozgó Lakatos Andrást – írja a Magyar Idők. A Kisbandi néven is ismert csaló kapcsán új fejlemény, hogy a brazíliai Szövetségi Legfelsőbb Bíróság elfogadva a magyar szervek kérését, végül Románia ellenében, Magyarországnak adta ki a hosszú ideje keresett bűnözőt, aki nem mellesleg a közelmúltban több alvilági leszámolásban is terhelő vallomást tett a Prisztás-gyilkosság és az Aranykéz utcai robbantás miatt első fokon elítélt Portik Tamásra. Kisbandi, ha hazakerül, a nagy ügyek mellett fontos tanú lehet az Energol-vezér egykori olajos katonája, bizonyos Maka Gyula meggyilkolásának ügyében is.

A férfi ellen egy 2011-ben és 2012-ben történt visszaélés miatt adott ki nemzetközi és európai elfogatóparancsot a Hajdú-Bihar Megyei Rendőr-főkapitányság. A gyanú szerint társaival nagy, külföldi cégnél dolgozó kamionosokat béreltek fel, hogy a sofőrök korábbi cégük nevében százmilliós értékű műszaki cikkeket vegyenek fel teherautóikra. A szállítmány azonban soha nem érkezett meg a megrendelőhöz, Lakatosék másoknak értékesítették az árut. Az ügyben azóta annyi előrelépés történt, hogy a még mindig kiadatási őrizetben lévő Lakatos András kiadatásához hozzájárult a brazíliai Szövetségi Legfelsőbb Bíróság.

Más eljárás is van Lakatos ellen

Azt azonban egyelőre nem tudni, mikor kerülhet haza a csaló, mivel Lakatos ellen Brazíliában hamis útlevél használata miatt még eljárás van folyamatban. A már februárban meghozott, nemrég nyilvánosságra került döntésben az is szerepel, hogy Lakatos maga is kérte hazahozatalát, ami – ismerve a dél-amerikai börtönviszonyokat – nem volt váratlan húzás az alvilág pénztárosától. A végzést meghozó bíró arra is kitért, hogy azért hazánknak és nem a férfi kiadatását ugyancsak kérő Romániának adják ki Lakatost, mert a mindkét országban hasonló súlyú bűncselekményt elkövetett Kisbandi kiadását a magyar szervek 2015. július 17-én, a román hatóságokat három héttel megelőzve kérvényezték.Az olajszőkítési ügyletekbe is belefolyó Lakatosról érdemes megemlíteni, hogy nem először került összetűzésbe a törvénnyel, és nem először adtak ki ellene elfogatóparancsot: az 1990-es évek közepén többek között az akkori éjszakai élet ismert figuráitól kicsalt pénzekkel meglógva ugyancsak külföldre, Dominikára, illetve az Egyesült Államokba távozott, ahonnan csak évekkel később hozták haza a hatóságok; 2004 januárjában több mint négyszáz rendbeli csalás miatt ugyan jogerősen két év nyolc hónap börtönre ítélte a Fővárosi Bíróság, ám néhány hónappal később újra felszívódott.

Prisztással 1996 novemberében, egy lövéssel végzett gyilkosa. Fotó: mixonline.hu

Távozása után robbant ki a magyar maffiaháború

Ennél is fontosabb kiemelni azonban azt, hogy neki is része volt abban, hogy kirobbant az 1996-ban a nyílt utcán fényes nappal fejbe lőtt Prisztás József vállalkozó megölésével kezdődő, majd Seres Zoltán és olasz üzlettársa 1999 tavaszán történt likvidálásával végződő magyar maffiaháború. Ugyanis mind Prisztás, mind az olajos alvilág egyik leggazdagabb, legnagyobb hatalmú vezéregyénisége, a hírhedt olajos cég, az Energol Rt. marketingigazgatója, Portik Tamás üzletelt Kisbandival, akinek az Energol-vezér nyolcvanmillió, Prisztás József mintegy százmillió forintot adott kölcsön. Ennek fedezetéül Kisbandi mindkettejüknek ugyanazokat a nagy értékű, XII. kerületi ingatlanokat ígérte biztosítékként, amelyekbe különböző jogügyletek után valamennyien további tízmilliós nagyságrendű összegeket ruháztak be. Csakhogy Lakatos András, miután jelentős adósságot halmozott fel, 1996. október elején, tartozásai kiegyenlítése nélkül, Portik tudtával és segítségével távozott Magyarországról. Portik Tamás és Prisztás József később egyaránt maguknak akarták a Lakatos Andráshoz köthető, összességé­ben több mint 300 millió forint értékű ingatlanok tulajdonjogát. A vita odáig fajult, hogy a vád és az elsőfokú, nem jogerős ítélet szerint az olajmaffiózó testőrével 1996. november elsején kivégeztette ellenfelét. Mivel a Prisztás-ügy vádirata részben Lakatos szerepére épült, a bíróság mindenképpen meg szerette volna hallgatni az alvilág pénztárosát, de mivel a férfi szökésben volt, csak tavaly nyáron, az első alvilági leszámolás megismételt eljárásában adódott erre lehetőség. A férfi saját kézzel írott vallomásában megerősítette a vádat. Azt állította, hogy neki az energolos már 1996 elején, azaz az ingatlanvitát hónapokkal megelőzően elárulta, végezni fog Prisztással. Az Energol-vezér ezt azzal magyarázta, hogy hatalmat akar magának az éjszakai életben, amire a vállalkozó veszélyt jelent. Lakatos megemlítette, hogy az alvilági gyilkosságok közül többről is tud, mivel ismerte Portik halállistáját, amelyen azoknak a neve szerepelt, akiket az éjszakai életből a maffiavezér meg akar öletni. A lehetséges áldozatok között az első három helyen Prisztás József, Boros Tamás és Seres Zoltán volt, akiket valóban ebben a sorrendben öltek meg, de a listán szerepelt még többek között Tasnádi Péter és Totka Pál is.

Minősített vallomást tett

Később az is kiderült, hogy a férfi Portik Tamás elfogása után, 2012 novemberében az Aradi utcában titkosított, majd a minősítés alól feloldott vallomást tett, amelyben több leszámolásos ügyről is részletesen vallott, továbbá videokazettát is küldött a hatóságoknak, amelyen szintén a merényletekről beszélt. Vallomásában előadta, hogy az összes nagyobb alvilági leszámolás az Energol-vezérhez köthető, hiszen a csalással gyanúsított férfi elmondta, tudomása van arról, hogy Portik Tamás parancsára lőtték le Prisztás Józsefet, a ferencvárosi lányfuttatóként ismert Domák Ferenc Cinóbert, illetve végezték ki Tahitótfalun Seres Zoltánt. Kisbandi szerint rá­adásul Portik maga vallotta be neki azt is, hogy a menyasszonya szeme láttára szitává lőtt egykori bajtársa, Muskovics Gyula meggyilkolásához is köze van. Emellett úgy tudni, Lakatos fontos tanú lehet Portik egykori olajos katonája, bizonyos Maka Gyula meggyilkolásának ügyében is. Egy nagyobb társaságban Kisbandi ugyanis azt hallotta, Portik maga is jelen volt az emberölésnél egyik végrehajtó emberével együtt, aki “bele is bolondult a gyilkosságba”. Maka Gyulát húsz évvel ezelőtt, 1996. július 27-én ismeretlenek Ceglédbercel külterületére csalták, majd meggyilkolták. Holttestét csak hónapokkal később, 1996 őszén találták meg. Az aktákat 2012 szeptemberében vette csak újra elő a rendőrség – ugyanúgy, mint a Portik fiatalkori bűntársa, Gyüre József ellen elkövetett emberölést is, amelynek nyomozását ugyan 2013-ban egyszer már felfüggesztették, azonban úgy hírlik, nem hivatalosan ebben az ügyben is vizsgálódnak a rendőrök. Figyelemre méltó, hogy „valami miatt” Kisbandit első hazahozatala után, a 2000-es évek elején a rendőrök sem Portikról, sem egyetlenegy alvilági leszámolásról nem kérdezték, pedig Lakatos információkkal rendelkezett az egész országot megrázó, négy halálos áldozatot követelő Aranykéz utcai robbantásról is.

Lakatos állította, Rohác és Portik előtte beszélte meg Boros Tamás likvidálását. Fotó: PS

Tudhatott az Aranykéz utcai robbantás részleteiről

A rendőrségnek 2014-ben, ügyvédjén keresztül küldött, a Fővárosi Törvényszék előtt is lejátszott videovallomásában elmondta, hogy 1998 nyarán, a merénylet előtt néhány nappal Bécsben találkozott Portik Tamással és a szlovák és magyar alvilág bérgyilkosának tartott, nem jogerősen kilenc ember meggyilkolása miatt elítélt Jozef Roháčcsal. A találkozón állítólag elhangzott, hogy a két férfi szóba hozta: Boros Tamást, az olajügyek rendőrséggel együttműködő koronatanúját fel fogják robbantani, a bűncselekményt pedig Roháč fogja elkövetni (dupla pénzért), mert “mások is meg fognak sérülni”. Kisbandi úgy tudta, Boros kivégzését azért rendelte el az Energol-vezér, mert a férfi terhelő vallomást tett az Energol vezetőire, valamint elsőként kötötte Portikhoz Prisztás József lelövését. Lakatos szerint neki egyébként azért kellett jelen lennie az ausztriai találkozón, mert Portik meg akarta öletni, és személyesen akarta őt megmutatni a bérgyilkosnak. Ám hiába mondta el Kisbandi ezeket a fontos részleteket a merényletről, vallomását a robbantás ügyét a Fenyő- és a Cinóber-gyilkossággal együtt tárgyaló tanácsvezető bíró, Cserni János végül a többi magyar koronatanúéval együtt kirekesztette a bizonyítékok közül. Ennek ellenére egy hónappal ezelőtt – más bizonyítékok alapján – a robbantás feltételezett felbujtóját, Portik Tamást 13 évre, végrehajtóját, Jozef Roháčot pedig életfogytig tartó fegyházbüntetésre ítélte első fokon a bíróság.

Forrás: Magyar Idők, címlapfotó: vs.hu