Újabb összellenzéki “mesterterv” született a kormányváltásra

A Jobbik, az MSZP és az LMP összefogását sürgetik értelmiségi körök Róna Péter közgazdász, az LMP programírójának vezetésével – értesült a Magyar Idők. A lehetséges együttműködésről meg is kezdődtek az informális egyeztetések, az alku legnehezebb részét információink szerint az MSZP jelenti – írja Bákonyi Ádám a Magyar Időkben megjelent cikkében.

Tény, hogy a Jobbik szívesen összefogna az LMP-vel, erre Vona Gábor már többször tett utalást.

„Még nem kristályosodott ki, milyen politikai összefogás jöhet létre a két párt között a kormányváltás érdekében, de mindketten partnerként, sőt bizonyos ügyek mentén szövetségesként tekintenek egymásra”

– fogalmazott a Jobbik elnöke decemberben az ATV-ben.

Botka László februárban ugyancsak az LMP-t kereste meg elsőként, hogy az együttműködésről egyeztessen. Az MSZP miniszterelnök-jelöltje a budapesti körzetek felét, Pest megyében bármelyik körzetet, és mivel – az akkori forgatókönyv szerint – az első két helyhez ragaszkodtak a szocialisták, a közös listán a harmadik helyet kínálta fel az ökopártnak.

Arra hivatkozva, hogy önállóan indulnak a választáson, Szél Bernadett és Hadházy Ákos társelnökök ekkor nemet mondtak Botkának, aki ennek ellenére nem tett le az együttműködés lehetőségéről.

A Magyar Idők a közelmúltban számolt be arról, hogy a lehetséges szövetségi politika kérdésében két irányvonal alakult ki az MSZP-ben. Bár abban mindenki egyetért, hogy a legfontosabb az LMP-vel való együttműködés lenne, annak elutasító magatartása miatt Botka László tanácsadói stábja arra jutott, hogy helyi szinten inkább a Jobbikkal kellene együttműködni, mint a DK-val.

Az MSZP vezetésének jelentős része azonban elfogadhatatlannak tartja a Jobbikkal való kollaborációt, és Gyurcsány Ferencéket tekinti természetes szövetségesnek. Ennek ellenére az MSZP és a Jobbik egyes képviselői már több informális tárgyalást folytattak egymással a stratégia összehangolásáról, illetve a legfontosabb politikai kérdésekről.

Milyen stratégia lehet eredményes A balliberálisok számára?

Kiszelly Zoltán, Századvég: Mivel a teljes baloldali összeborulást 2014-ben már kipróbálták, és bebizonyosodott hogy az nem működik, két lehetőséget látok. Vagy meg kell haladni a centrális erőteret, azaz az esélyesebb ellenzéki jelölt érdekében jobbikos szavazókat kell elhozni balra, illetve fordítva. Ennek van inkább esélye, idesorolható a Bitó-szalon javaslata, hogy az egész ellenzék álljon össze, illetve az a felvetés, hogy Simicska és Soros médiája egyezzen ki egymással. A másik, hogy a baloldal vagy a Jobbik külön-külön meg tud szólítani egymillió új szavazót, tehát nem egymástól veszik el őket. Erre nagyon kevés esélyt látok, a kormánynak óriá­si hibát kellene elkövetnie ahhoz, hogy egymillió bizonytalan ellene szavazzon.

Horn Gábor, Republikon Alapítvány: A legrosszabb forgatókönyv a balliberális ellenzék részéről, hogy az Orbán utáni világ programjának bemutatása helyett azzal foglalkoznak, ki kivel fog össze és kivel nem. Ennek ellenére nem írnám le a 2018-as választást, hiszen nemzetközi tapasztalatok alapján láthatjuk, hogy akár fél éven belül is képes megváltozni a politikai széljárás. A választás az egyéni körzetekben dől el, a listák nem is annyira érdekesek. A kérdés az, hogy a 106-ból van-e olyan 35-40 körzet, amelyet a baloldali és liberális ellenzék bármilyen összetételben meg tud nyerni. Azt gondolom, hogy Simicskával a háta mögött a Jobbik akár 10-15 körzetet is hozhat, azaz a Fidesznek nem lenne többsége a parlamentben 2018-ban.

Magyar Idők; Fotó: youtube.com