Folytatódott csütörtökön a 2021-es költségvetési javaslatról szóló vita az Országgyűlésben. A Ház aktuális ülésének negyedik napja reggel nyolc órakor kezdődött. Az üres padsorok tanúsága szerint a baloldali képviselőknek nem volt kedvük korán kelni; néhányuk jóval ebédidő után fáradt be a parlamentbe, de többségük távol maradt. Úgy fest, nem találták elég fajsúlyos vitatémának a jövő évi költségvetést. Beballagott viszont a parlamentbe Brüsszel szócsöve, Ujhelyi István, a szocik EP-képviselője, akinek alkalmazottai kamuvideókkal próbálnak kormányt dönteni. Estére már majdnem ellaposodott az egyébként is langyos vita, de ekkor szerencsére már ébredezett Bangóné is, aki most az élő szó erejével döntötte le a magyar nyelv korlátait.
Első ízben Tállai András, a Pénzügyminisztérium parlamenti államtitkára szólalt fel, aki hangsúlyozta, hogy a 2021-es költségvetés hathatósan szolgálja a gazdaság, a vállalkozások, a munkahelyek és a családok védelmét. Az államtitkár felvázolta, milyen állapotban érte a világjárványból fakadó krízis most hazánkat, és megemlítette a 2010-től regnáló Fidesz-KDNP kormány gazdaságpolitikájának legfontosabb eredményeit, amelyeknek köszönhetően szerinte ma minden tekintetben megerősödött és válságálló Magyarországról beszélhetünk. Kitért a balliberális és a polgári kormányok válságkezelési stratégiája között felfedezhető markáns ellentétekre is. Rámutatott, hogy az Orbán-kormány intézkedéseinek eredményeként a magyar gazdaság növekvő pályán mozog hosszú évek óta, uniós mércével mérve is az egyik legdinamikusabb növekedést produkálja. A munkanélküliséggel kapcsolatban kitért arra, hogy sereghajtóból éllovassá vált az ország, rengeteg új munkahely jött létre. Kitért arra is, hogy a magyar gazdaság ma nem olyan sérülékeny, mint Gyurcsányék ámokfutása idején.
Magyarország könnyűszerrel képes biztonságos finanszírozási forrást találni akár a nemzetközi piacon is, míg 2008-ban csak IMF-hitellel lehetett elkerülni az államcsődöt
– szögezte le Tállai András.
A kis- és középbirtokok megmaradása létkérdés
A kormánypárt színeiben felszólaló egykori kisgazda politikus, Turi-Kovács Béla bátor, határozott és megfontolt jelzőkkel illette a vita tárgyát képező javaslatot. A képviselő kifejtette: míg a visegrádi négyek megfelelő válaszokat adtak a válságra, a nagy európai országokból önsorsrontó reakciókat váltott ki a krízis. A Magyar Falu Program eredményeit elismerve azt is megjegyezte, hogy a program véleménye szerint bővítésre szorul, mert meg kell teremteni a helyben való munkavállalás lehetőségét az apró településen élők számára. A politikus hangsúlyozta, hogy a magyar gazdaság erősen függ az európai és azon belül is néhány nagyobb ország gazdaságától, ezért a mezőgazdaság kínálta lehetőségekre is fókuszálni kell. A termőföld értékére utalva megjegyezte:
arra kell tudni építenünk, ami kizárólagosan a miénk, márpedig az agrárium nyújtotta lehetőségek ma is kizárólag magyar kézben vannak,
majd leszögezte, hogy a kis- és középbirtokok megmaradása létkérdés.
A Jobbik szerint minden bizonytalan
Balczó Zoltán a Jobbik részéről nehezményezte, hogy nem ősszel tárgyalja a Ház a költségvetést, mert szerinte nem lehet tudni még, hogy a válság hatására hogyan teljesít a gazdaság, és azt sem, hogy milyen uniós plusz források várhatók.
Az Orbán-rendszer leváltásának küzdelmét nem Brüsszelben, hanem Magyarországon kell megvívni
– hangsúlyozta Balczó, aki kifejtette: a készülő hétéves uniós költségvetésre utalva, hogy pártja az EP-ben nem fog megszavazni olyan döntést, ami miatt Magyarországra kevesebb pénz érkezne, mert ezzel az országnak és nem az elitnek okoznának kárt.
Az esetleges második hullám miatt is tartalékolnak
Alapos és kimunkált a büdzsé tervezete a kereszténydemokrata Latorcai János szerint, aki hangsúlyozta, hogy a 3000 milliárdos egészségbiztosítási és járvány elleni alap célzatos támogatást jelent az esetleges második hullám megfékezéséhez is; ennek megfelelően a gazdaságvédelemre szánt 2550 milliárdos keret mellett a GDP fél százalékát „további rendkívüli intézkedésekre” tartalékolják. Felidézte azt is, hogy 2010 óta a családtámogatások összege két és félszeresére emelkedett, és kiemelte, hogy a családok támogatása és a munkahelyek teremtése a jövőben is a kormány legfontosabb céljai között fog szerepelni.
Sötét szocialista víziók
A szocialista Tóth Csaba az önkormányzatokat siratta, amelyek hatásköre és bevétele is rohamosan csökken az ellenzék szerint. Tóth több pénzt követelt a fővárosi önkormányzatnak. Az MSZP-s képviselő pesszimista jövőképet vázolt fel, miszerint a szocialisták úgy vélik, jelentősen meg fog emelkedni a segélyekre szorulók száma. Bánki Erik a Fidesz részéről viszont világosan kifejtette, hogy a kormány a sehová sem vezető segélyezésre épülő rendszer helyett továbbra is munkaalapú társadalmat épít. A képviselő – utalva Gyurcsány Ferenc tegnapi böszmeségeire – visszautasította a volt miniszterelnök cinizmusát, majd számtalan példával szemléltette, hogy milyen állapotok uralkodtak hazánkban Gyurcsány és Bajnai ámokfutásának idején.
Savanyú a szőlő
Bánki Erik hangsúlyozta, hogy három év alatt mintegy tízezermilliárd forinttal, a bruttó hazai össztermék 20 százalékával támogatja a hazai gazdaság élénkítését a kormány csomagja.
Bármennyire is fájó ez önöknek, a számok nem hazudnak. Magyarország sikeresen védekezett. A baloldal válságkezeléséből már egyszer kaphatunk leckét. Érthető, hogy most Önöknek savanyú a szőlő. A baloldal regnálása idején 16 ezer aktív kórházi ágyat szüntettek meg, 6 ezer egészségügyi dolgozót bocsátottak el és elvettek egyhavi bért az egészségügyi dolgozóktól. Irgalmatlan adósságot halmoztak fel a kórházak, és lehetetlenül nehéz helyzetbe kerültek a kisebb patikák is
– idézte fel a fideszes honatya, aki kifejtette, hogy a balliberális kormányok regnálása alatt volt olyan esztendő is, amikor egyetlenegy mentőautót sem vásároltak. Bánki arra is rávilágított, mennyire álságos, hogy az a baloldal fogalmaz meg most éles kormánykritikákat, amely adósrabszolgaságba és nyomorba döntötte az országot.
Az ellenzék a vírusnak drukkolt
Ha a baloldal folytathatta volna az ámokfutását 2010 után, nem tudtunk volna most így védekezni. Az ellenzék a járvány eleje óta a vírusnak drukkol. Miközben a kormány azért dolgozik, hogy megvédje a magyarok egészségét és a gazdaságot, a baloldal azon mesterkedik, hogy Soros-kötvényekkel gúzsba kösse az országot
– sorolta Bánki Erik. A fideszes politikus leszögezte, hogy a baloldal a válságkezelése során mindig csak újabb és újabb terheket tett az emberek vállára.
A baloldal csökkentette a táppénzt, elvette a 13. havi nyugdíjat, gigantikus IMF-hitellel eladósította az országot és még az ingatlanadót is be akarták vezetni, de erre már nem jutott idejük
– elevenítette fel a balliberálisok kártékony kormányzását Bánki Erik.
A DK-s Varjú László szolidaritást vállalt a Karácsonyék által vezetett fővárossal és azt sipítozta, hogy a kormány bosszúhadjáratot folytat az önkormányzatok ellen, majd előadta a szokásos balliberális mantrát, miszerint már megint jelentősen sérült a magyar demokrácia, aztán az egészségügy helyzetén sopánkodott, és közölte: nem támogatja pártja a szóban forgó költségvetési tervezetet. A kereszténydemokrata Szászfalvi László szerint biztonságos gazdálkodást tesz lehetővé a jövő évi büdzsé. A KDNP politikusa hangsúlyozta, hogy az oktatásra és az egészségügyre is több pénz jut majd. Méltatta a kormány nemzetpolitikáját és stratégiai jelentőségűnek nevezte a határon túli gazdaságfejlesztő programokat.
Halványodó hangok a XXI. századból
Keresztes Lóránt az LMP részéről leszögezte, hogy a 2010 előtti időszakból semmilyen jó intézkedést nem lehet feleleveníteni, ugyanakkor élesen bírálta a jelenlegi kormányt is az ellenzéki képviselő, aki szerint az elmúlt tíz év során nőttek hazánkban a társadalmi különbözőségek.
Önök nem értik a XXI. század kihívásait
– rótta fel a kormánypártiaknak a súlytalan minipárt felszólalója, aki szerint a kormány hadat üzent a tudományos életnek, lehetetlen helyzetbe sodorja a felsőoktatást és nem fektet megfelelő hangsúlyt a közösségi közlekedés fejlesztésére. Az LMP frakcióvezetője is emlegette az önkormányzatok nehéz helyzetét és kiszolgáltatottnak nevezte Magyarországot.
A Pénzügyminisztérium államtitkára, Banai Péter Benő Keresztesnek címzett válaszában kifejtette: a 2010 előtti és utáni gazdasági mutatók jelzik, hogy egészen más gazdaságpolitikát követ a kormány, mint elődje, amelynek idején magas volt az államháztartási hiány és az államadósság is folyamatosan nőtt, a jelenlegi kormány viszont jelentősen csökkentette a kiszolgáltatottságot. Az önkormányzatok helyzetével kapcsolatban felidézte, hogy korábban 1300 milliárdos adósságkonszolidációt hajtottak végre és újrafogalmazták a feladatokat; ennek köszönhetően az elmúlt években többletet tudtak felhalmozni az önkormányzatok. Példaként említette, hogy az iparűzési adóból származó bevételek is jelentősen megemelkedtek.
Ez az a pénzügyi háttér, amelynek alapján azt kérjük az önkormányzatoktól, hogy a járvány elleni védekezéshez arányosan járuljanak hozzá
– mondta az államtitkár.
A fideszes Kállai Márta méltatta a kormány gazdaságpolitikáját, amely jelentős mértékű növekedést eredményezett. A képviselő szerint jó gazdasági kondícióban érte a válság az országot, majd felvetette a kérdést, hogy vajon mi lett volna, ha egy baloldali kormányzat regnálása idején robban be a járvány.
Mellár fanyalgott
Hosszasan fanyalgott a költségvetési tervezeten Mellár Tamás a Párbeszéd részéről, aki szerint az anyag teljesen átláthatatlan, ám annyit mégis sikerült kihámoznia belőle, hogy a szerinte szociális érzéketlenséget tükröző tervezet csupán a kormányközeli oligarcháknak kedvez. Varga Szimeon bolgár nemzetiségi szószóló viszont üdvözölte, hogy bővül a nemzetiségi önkormányzatok támogatása, ami elősegíti e népcsoportok identitásának megőrzését. A Jobbikot maga mögött hagyó, függetlenként politizáló Dúró Dóra elismerte ugyan, hogy a kormány számára fontos a családok támogatása, ám megjegyezte, hogy szerinte nem elég hatékonyan használják fel az erre a célra fordított forrásokat. Dúró szorgalmazta, hogy töröljék el a bölcsődei térítési díjakat, továbbá a hivatásos szülőség intézményének bevezetését is felvetette.
A magyar fiatalok továbbra is terveznek 2-3 gyermeket vállalni, ám a termékenységi ráta mutatja: ez nem valósul meg. Semmi esetre sem a megélhetési gyermekvállalást ösztönöznénk. A családpolitika a legfontosabb terület, hiszen fenntarthatatlan lesz az ország, ha nem születik elég gyermek
– hangsúlyozta Dúró Dóra.
Egyre többen térnek haza
Ezt követően Mesterházy Attila vázolta fel a nyomorgó Magyarország képét. A szocialisták egykori miniszterelnök-jelöltje úgy véli, hazánkban egyre többen szűkölködnek és a mélyszegénység is egyre nagyobb tömegeket sújt. Mesterházy úgy fogalmazott: a munkahelyteremtés területén sem könyvelhet el a kormány sikereket, hiszen Londonban teremtődtek azok az új munkahelyek. Bánki Erik (Fidesz) erre reagálva elmondta: valóban sokan vállaltak munkát külföldön, ám kezd megfordulni a tendencia, egyre többen térnek haza. Rétvári Bence pedig tényekkel és számokkal szedte szét Mesterházy állítását, miszerint egyre inkább sújtja a szegénység hazánkat. Rétvári a baloldal által oly nagyra becsült európai statisztikák ismertetésével demonstrálta, hogy hazánkban jelentősen csökkent a szegénység.
Ujhelyi Brüsszel védelmére kelt
A jobbikos Brenner Koloman után Ujhelyi István, a szocik EP-képviselője szólalt fel az Európai Unió védelmében a magyar parlamentben.
Ujhelyi – akinek a stábja készítette az országos botrányt okozó kamuvideót, amelyben egy krónikus hazudozó próbálja lejáratni hazánkat és a magyar egészségügyet Korózs Lajossal egyetemben – már rögtön a hozzászólása elején leszögezte, hogy a „fideszes lakájmédia” hazaárulónak fogja őt nevezni. Ujhelyi ahelyett, hogy Brüsszelben képviselné hazánk érdekeit, már megint Magyarországon védte Brüsszel érdekeit. Az EP-képviselő a cserbenhagyás költségvetésének nevezte a jövő évi büdzsét, és azt állította: a kormány hazudik az uniós támogatásokat illetően. Ujhelyi szerint az nincs rendben, ha a kormány nemzeti konzultációt rendez, ám az unió hasonló ötletét teljes mellszélességgel támogatja. A szocik EP-képviselője agyonfényezte az uniót és előadta, hogy Brüsszel tálcán kínál hazánknak bődületesen sok pénzt, ám a kormány a Brüsszellel való hadakozást választja. Az Európai Unió következő hét évre vonatkozó költségvetésével kapcsolatban elmondta: álláspontjuk szerint haza kell hozni minden egyes centet, amiből a Brüsszellel hadakozó kormányt megkerülve többek között a „civileket” és az önkormányzatokat kell támogatni.
Rétvári Bence hangsúlyozta, hogy orwelli emlékeket idézett fel benne Ujhelyi felszólalása, majd rávilágított, hogy a szocialisták folyton kettős mércét alkalmaznak.
A magyar kormány által indított konzultáció rossz, a brüsszeli viszont jó. Az Ön felszólalásának lényege az volt: mindenki mondjon le a szuverenitásról, mindent adjon át a nemzetközi szervezeteknek, mintha mi, magyarok nem lennénk képesek semmire. Folyamatosan azt szorgalmazzák, hogy adjuk fel a nemzeti szuverenitásunkat, ám Magyarországért nekünk, magyaroknak kell kiállni, és ezért adott esetben a konfliktust is vállalni kell
– hangsúlyozta az államtitkár, majd utalt arra, hogy Brüsszel magára hagyta a vírus elleni védekezésben a magyarokat, hiszen még az onnan érkező maszkok is használhatatlanok voltak minőségi problémák miatt. Rétvári azt is felidézte, hogy amíg a budapesti szuperkórház fejlesztésére egyetlen fillér sem érkezett Brüsszelből, a fővárosban működő Soros-egyetemre, a CEU épületére jutott pénz az uniós büdzséből. Az államtitkár azt is megjegyezte, hogy a jelenlegi kormány többletforrásokat biztosít az oktatás és az egészségügy területére is, és jelentős béremelkedést biztosít az említett ágazatok dolgozóinak is, szemben a balliberálisokkal, akik emlékezetes módon még vizitdíjjal is sanyargatták az embereket.
Nem segített az Európai Unió
Banai Péter Benő, a Pénzügyminisztérium államtitkára is reagált az uniót fényező Ujhelyi István csúsztatásaira.
Ha a kormányzat arra várt volna, hogy pluszforrásokat és plusz hitellehetőségeket kapjon az uniótól, akkor most kezdhetné el a védekezést
– világított rá az államtitkár.
300 milliárd forintot utalt eddig a közösség, azt az összeget, amely egyébként is az ország rendelkezésre állt. Ezen kívül nem volt más segítség
– tette hozzá. A fideszes Bányai Gábor pozitív példaként említette a mentők, katonák és pedagógusok bérének emelkedését, és azt is leszögezte, hogy a gazdasági akcióterv vállalkozások tömegének segít az újraindulásban. A gyengeség és a gyávaság költségvetésének nevezte a tervezetet a DK-s Sebián-Petrovszki László. A gazdaságvédelmi alapot „Mészáros Lőrinc-alapnak” nevezte, mert szerinte a büdzsé az ő céghálójának, vállalkozói körének gazdagodását segíti elő. Vejkey Imre, az Országgyűlés igazságügyi bizottságának KDNP-s elnöke viszont arról beszélt: a költségvetés fókuszában a családok és a nyugdíjasok védelme, a gazdaság újraindítása és az ország biztonsága áll, de a jövő évi büdzsé az igazságügy költségvetése is lesz, hiszen a bírói és ügyészi szervezetek számára is komoly forrásokat biztosít a büdzsé.
A nyelvújító is szót kapott
Ungár Péter (LMP) radikális béremelést sürgetett a szociális szektorban dolgozók számára, és azt is szorgalmazta, hogy az otthonápolási díj összegét emeljék a minimálbér szintjére.
Az esti órákban kezdett ébredezni a nyelvújító Bangóné Borbély Ildikó, aki vélhetően valami hasonló lózungot akart mondani, mint párttársai, ám meglepő módon a kormány helyett az embereket kezdte el ekézni, amikor leszögezte, hogy
a kormányt cserbenhagyta a társadalom.
Nyelvbotlása után összekapta magát és nagy vehemenciával béremelést követelt szinte mindenkinek, mintha a szocialisták idejében ez lett volna a divat és nem a népnyúzó megszorítások.
Facebook
Twitter
YouTube
RSS