Újabb hat évre újraválasztották Nicolás Maduro venezuelai elnököt. A nemzetközi közösség bírálta a szavazás lefolytatását, az ellenzéki jelöltek pedig a választókra gyakorolt nyomás miatt illegitimnek nevezték a voksolást, és a választás megismétlését követelték.
A szavazatok szinte teljes feldolgozottsága után a leköszönő szocialista elnök a voksok 67,7 százalékát, míg legfőbb ellenfele, Henri Falcon pedig 21,2 százalékát kapta – közölte Tibisay Lucena, a Nemzeti Választási Tanács (CNE) elnöke. Mintegy 20 millió szavazásra jogosult állampolgárt vártak az urnákhoz, és a választási bizottság számításai szerint a 8 603 936 leadott szavazatból Maduro 5 823 728-t kapott. Az 52 százalékos távolmaradás a legnagyobb mértékű a venezuelai demokrácia kezdete, 1958 óta. A legutóbbi, 2013-ban tartott elnökválasztáson a részvételi arány közel 80 százalékos volt. Párthívei előtt mondott beszédében Nicolás Maduro örömét fejezte ki a történelmi rekord miatt.
Soha elnökjelölt még nem nyert a nép szavazatainak 68 százalékával, és soha korábban nem előzte meg 47 százalékponttal a második helyen végzett jelöltet.
– mondta a Miraflores palota előtt összegyűlt tömegnek Maduro, akinek az új hatéves mandátuma várhatóan 2019 januárjában kezdődik. Röviddel a hivatalos végeredmény kihirdetése előtt Henri Falcon legitimitás híján elutasította az elnökválasztást, és újabb választást követelt még az év vége előtt.
Nem ismerjük el ezt a választási folyamatot, számunkra ez nem volt választás. Venezuelában új választásokat kell kiírni.
– jelentette ki, azzal vádolva a kormányt, hogy nyomást gyakorolt a választókra.
A Hugo Chávez néhai elnök, Maduro elődje által kidolgozott ideológiából, a chávizmusból kiszakadt 56 éves Henri Falcon kivált a Demokratikus Egység Kerekasztal (MUD) pártszövetségből, amely hónapok óta csalással vádolja a kormányt és bojkottálta a választásokat. Az eredmények kihirdetését az ellenzék erősségének számító Caracas egyes negyedeiben tiltakozó lábaskoncerttel fogadták.
A másik ellenzéki jelölt, Javier Bertucci evangélikus lelkipásztor, aki a szavazatok 11 százalékát kapta, szintén bírálta a választásokat és új voksolást követelt. Maduro volt az előrehozott elnökválasztás nagy esélyese, annak ellenére, hogy az élelmiszer- és gyógyszerhiányba, az örökös áramszünetbe, valamint a közbiztonság helyzetének romlásába belefáradt venezuelaiak 75 százaléka nem ért egyet a kormányzásával.
Az országban egyhavi minimálbér egy kilogramm tejpor megvásárlására elegendő. A gazdasági válság kezdete óta több százezren hagyták el Venezuelát. Bogotától Limáig, Santiago de Chilétől Madridig venezuelaiak százai tüntettek vasárnap a választási csalás ellen tiltakozva. Chile és Panama nem ismerte el a választást, és diktatúrával vádolta meg Madurót.
Az ellenzéken kívül az Egyesült Államok, az Európai Unió és a limai csoport – 14 amerikai és karibi ország – elutasítja a szavazást. Utóbbi tagállamok bejelentették, hogy konzultációra visszahívják nagyköveteiket Caracasból, s korlátozni fogják diplomáciai kapcsolataikat Venezuelával. A szóban forgó államok külügyminisztériumai emellett bekéretik Venezuela ottani nagyköveteit tiltakozó jegyzékek átnyújtása végett. Az országcsoport egyben figyelmeztetést adott ki a tagállamok pénzügyi szektora számára a venezuelai vezetéssel folytatott üzleti tevékenység kockázatairól, s ígérete szerint sürgetni fogja a nemzetközi és regionális pénzügyi szervezeteket arra, hogy ne adjanak újabb hitelt a dél-amerikai országnak.
A 2017 nyarán négy hónapon át tartott szinte mindennapos ellenzéki tüntetések ellenére – amelyeknek 125 halottja volt – megalakították a rendszert szolgáló alkotmányozó nemzetgyűlést. A kőolajárak 2014. évi beszakadása óta Venezuela, amelynek bevételei 96 százaléka a kőolajból származik. devizahiányban szenved, ami súlyos válságba döntötte a gazdaságot. Öt év alatt a Nemzetközi Valutaalap adatai szerint 45 százalékot zuhant a hazai össztermék, 2018-ban 15 százalékos gazdasági csökkenés várható, az infláció pedig 13 800 százalékos.
Forrás: MTI, Fotó: MTI
Facebook
Twitter
YouTube
RSS